Juhannus napjához többféle hiedelem fűződik, Szent Iván-éje, Juhannus, nyárközép napja, Keresztelő Szent János születésnapja mind-mind ehhez a tradícióhoz kapcsolódik. Finnországban ennek akkora hagyománya van, hogy karácsony után a második legnagyobb ünnepként tartják számon a nyári napforduló utáni első hétvégét. Ráadásul az ezt megelőző péntek az északi országban munkaszüneti nap.
Habár Magyarországon a nyári napforduló után ugyanúgy le kell dolgozni a munkahetet, Veszprémben így is tradicionálisan megünnepelték a Juhannus napját, köszönhetően a Veszprémi Magyar-Finn Egyesületnek (VEMAFI) szervezésének köszönhetően.
Szombaton kora este a Veszprémvölgyben szerveztek játékos vetélkedőket, ahol volt asszonycipelő és csizmahajító verseny, futóverseny a VEDAC szervezésében, valamint a közeli Jezsuita-templomban koncertet adott a Zirci Városi Vegyeskórus is.
A veszprémi Juhannus-nap egyik leglátványosabb eleme mégis az esti fáklyás felvonulás, majd azt követően a máglyaégetés egy tavi csónakban.
Szintén régi veszprémi hagyomány, hogy a máglyát a polgármester gyújtja meg, így volt ez most is, amikor Porga Gyula fáklyájával lángra lobbantotta a száraz faágakat, amelyek aztán a csónakban kiúsztak a tó közepére, különleges látványt tárva az összegyűlt tömeg elé.
További érdekesség a inn Juhannus-napról, hogy ezt az éjszakát yötön yö-nek nevezik, ami szó szerint fordítva éjszakátlan éjszakát jelent, magyarul fehér éjszakáknak szokták nevezni. A sarkkörön túl ilyenkor már nem nyugszik le a nap, de Dél-Finnországban, ha le is megy, akkor is csak szürkület van éjszaka.