2022. augusztus 17.
//
Jácint névnap

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben

Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.

A 21. században Fenyves-malomként éledt újra, de korábban számos néven, többek közt Budai – Pozsgay malomként is ismerték azt az épületet, ami Veszprém malmai közül a 13. volt a sorban, ha a Séd folyási irányától számoljuk őket. Ma a Fenyves utca 65. szám alatti épület az egyetlen olyan malom a környéken, ami nem középkori eredetű, hanem az 1840-es években a városi közgyűlés, vagy ahogy akkoriban megfogalmazták, a veszprémi polgárok közössége építette, majd adták bérbe egyből 3 évre Hanik Pál molnármesternek.

Ezt követően Scherer nevű molnár is üzemeltette, majd az egyik városi tanácsos, Pozsgay Miklós vásárolta meg, aki később molnármesternek állt.

Az ő ideje alatt technológiailag is fejlődött a malom, a Sédre zsiliprendszert építettek, ezzel tudták a vizet a malomcsatornába juttatni, de a kevés vízhozam miatt aztán gőzturbinákat is beszereltek a malomba.

1920-ban aztán véget ért Pozsgay tulajdonlása és ezzel együtt a malomipari munka is ezen a helyen, helyette, ha csak rövid időre is, de bőrkikészítő műhelyként funkcionált Rozsos és Bittmann bőrkereskedők felügyelete mellett az épület.

Ezután ismét visszatértek a molnárok, immáron Hosoff János (Pozsgay fogadott fia) vette át, tovább folytatva apja hivatását.

A malmot a két világháború között benzinmotorossá alakították át, így már saját generátorral termelte az áramot a működéséhez. Viszont Hosoff ideje alatt csődbe ment a vállalkozás, egy árverésen pedig Buday Sándor vásárolta meg, majd tőle fia, Zoltán örökölte meg, aki egészen 1951-ig folytatta itt a munkát. Ezt követően a szocializmusban államosították és igaz, csak „tartalékállományba” helyezték, Budai már csak maga és állatai számára őrölhetett benne, ez egészen 1978-ig tartott, majd hosszú csend következett a malom életében.

Röviden ez a Fenyves malom eddigi története, ami viszont 2019-ben összekapcsolódott egy másik ember életével, pontosabban a vízimalmok iránti szenvedélyével. Tamás Péter, gépészmérnök ekkor vásárolta meg, hogy aztán a műemlék épületben megvalósítsa gyermekkori álmát: saját malmot alakítson ki. Mindezt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatta, segítve a helyi történelem értékeinek megőrzését.

Ehhez szinte minden a rendelkezésre állt, hiszen Tamás ismerte a malomipar technológiáját, az épületben még megvoltak a turbinák és szerkezetek, a lelkesedéséről nem is beszélve, amivel nekiállt újra üzemképessé tenni őket.

Habár Tamás életében ez volt az első olyan alkalom, hogy saját malmán dolgozhat, a civil életében mérnökként már több vízimalmot újított fel az országban, de a határon túl is.

Közben pedig folyamatosan gyűjtötte a malomiparhoz kapcsolódó eszközöket, szerszámokat, ezek most ott sorakoznak a Fenyves malomban, mint kiállított tárgyak, amiket meg lehet nézni.

Ugyanis Tamás nem csak saját álmát valósította meg azzal, hogy újraélesztette a veszprémi vízimalmot, azt egyfajta bemutatótérként üzemelteti, ahová bejelentkezés után bárki ellátogathat és élőben, a gépeket működésük közben tudják megnézni, miközben a házigazda mesél. Mesél a malom történetéről és általában a veszprémi és Veszprém megyei malmok történelméről.

Ugyanis volt olyan időszak, amikor 600-nál is több működött a megyében a molnárok pedig naphosszat tevékenykedtek a malmokban. Főleg azért is, mert ahogyan a Fenyves-malom is, úgy ezek a gépek 0-24-ben képesek voltak működni és ez a feszített tempó el is kellett, hiszen nagy igény volt a friss, jó minőségű lisztre, vagy rozsra.

A malom egyszerre összesen 42 mázsa búzát és 32 mázsa rozst tudott megőrölni, ehhez méretes malomköveket használtak, amelyek újonnan az 500 kg-ot is elérték.

Azon kívül, hogy az őrlőgépek folyamatosan zúgtak és zakatoltak az épületekben, Tamás azt is megosztotta velünk, hogy a molnárok mestersége koránt sem volt veszélytelen. Akkoriban nem voltak még védőrácsok a gépek mellett, ezért egy óvatlan mozdulat is komoly sérüléseket tudott okozni, ha nem figyeltek. Ezen kívül az állandó éberség is a molnárok felelősségébe tartozott, hiszen, ha valahol egy beállítási hiba történt, a súrlódástól könnyen lángra tudtak lobbanni ezek a fából készült szerkezetek.

A Fenyves-malomban, habár azon kívül, hogy víz helyett ma már motor hajtja meg a gépeket, minden eredeti, Tamás pedig nagyon figyel ezeknek a berendezéseknek a karbantartására és bővítésére is.

Abban pedig eltökélt, hogy ezt az iparágat minél több emberrel megismertesse, ezért a látványőrlések mellett rendszeresen tartanak a programmal egybekötött langalló sütéseket és interaktív foglalkozásokat. Ahogy elmondta, az idősebb generáció közül sokan emlékeznek még a veszprémi malmokra, köztük az általa felújítottra is, a fiatalabbak pedig sokszor rácsodálkoznak és érdeklődve figyelik ezeket az évszázados technológiákat.

Így volt ez a Múzeumok éjszakáján is, amelyről galériánkban láthatnak még több képet.

Képek
Hajas Bálint
Szalai Csaba

További cikkek

Veszprém hangja
Veszprém hangja
Vannak vidékek, amelyeket felidézve egyből megszólal a zene a fülünkben. New Orleansra gondolunk és fürge jazz szólamok csendülnek fel lelki szemeink előtt, Milánóban járunk és halljuk az operát az ablakokon kiáradni, Párizsról álmodozunk és közben Edith Piaf sanzonokat dúdolunk. Na és mi a helyzet Veszprémmel? Veszprém minden bizonnyal a cross-over műfaj hazája lenne.
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
A hattyú álma
A hattyú álma
Tütübe és balett cipőbe bújt kislány táncol a Rózsa iskola jubileumán, mestere a takarásban figyeli őt. A kislány egyike annak a több mint nyolcvan tanítványnak, akik egyre biztosabban lépdelhetnek álmaik felé, miszerint a tánc, a balett az életük részévé válik, hobbi vagy akár profi szinten. Mert a tehetség egy dolog, kell azonban hely is, ahol ki tud bontakozni. Viktoria Podolskaya balettmester szenvedéllyel végzett munkájának köszönhetően Veszprém egyre inkább felkerül a balett térképére.
Rájátszás, Szabó Balázs Bandája, Analog Balaton, dödölle és grillázs - augusztusban ismét Margófeszt
Rájátszás, Szabó Balázs Bandája, Analog Balaton, dödölle és grillázs - augusztusban ismét Margófeszt
2022. augusztus 11-13. között második alkalommal várja a látogatókat Zala megye egyik legapróbb településén a régió legszínesebb kulturális fesztiválja, a Margófeszt: a Balatontól negyedórára, az alig 300 lakosú Szentgyörgyvár Kultúrházában, templomkertjében és nagyszínpadain irodalmi és színházi programokkal, koncertekkel, slam poetryvel, kiállításokkal, és filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Egy napra ismét kinyitnak Veszprém legbarátságosabb kávézói
Augusztus 13-án hatodik alkalommal tárják ki kapuikat a kertkávézók a Jeruzsálemhegyen, ezúttal zenei, irodalmi és spirituális programokat is kínálva.