Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben

2022. június 26. 12:22
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.

A 21. században Fenyves-malomként éledt újra, de korábban számos néven, többek közt Budai – Pozsgay malomként is ismerték azt az épületet, ami Veszprém malmai közül a 13. volt a sorban, ha a Séd folyási irányától számoljuk őket. Ma a Fenyves utca 65. szám alatti épület az egyetlen olyan malom a környéken, ami nem középkori eredetű, hanem az 1840-es években a városi közgyűlés, vagy ahogy akkoriban megfogalmazták, a veszprémi polgárok közössége építette, majd adták bérbe egyből 3 évre Hanik Pál molnármesternek.

Ezt követően Scherer nevű molnár is üzemeltette, majd az egyik városi tanácsos, Pozsgay Miklós vásárolta meg, aki később molnármesternek állt.

Az ő ideje alatt technológiailag is fejlődött a malom, a Sédre zsiliprendszert építettek, ezzel tudták a vizet a malomcsatornába juttatni, de a kevés vízhozam miatt aztán gőzturbinákat is beszereltek a malomba.

1920-ban aztán véget ért Pozsgay tulajdonlása és ezzel együtt a malomipari munka is ezen a helyen, helyette, ha csak rövid időre is, de bőrkikészítő műhelyként funkcionált Rozsos és Bittmann bőrkereskedők felügyelete mellett az épület.

Ezután ismét visszatértek a molnárok, immáron Hosoff János (Pozsgay fogadott fia) vette át, tovább folytatva apja hivatását.

A malmot a két világháború között benzinmotorossá alakították át, így már saját generátorral termelte az áramot a működéséhez. Viszont Hosoff ideje alatt csődbe ment a vállalkozás, egy árverésen pedig Buday Sándor vásárolta meg, majd tőle fia, Zoltán örökölte meg, aki egészen 1951-ig folytatta itt a munkát. Ezt követően a szocializmusban államosították és igaz, csak „tartalékállományba” helyezték, Budai már csak maga és állatai számára őrölhetett benne, ez egészen 1978-ig tartott, majd hosszú csend következett a malom életében.

Röviden ez a Fenyves malom eddigi története, ami viszont 2019-ben összekapcsolódott egy másik ember életével, pontosabban a vízimalmok iránti szenvedélyével. Tamás Péter, gépészmérnök ekkor vásárolta meg, hogy aztán a műemlék épületben megvalósítsa gyermekkori álmát: saját malmot alakítson ki. Mindezt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatta, segítve a helyi történelem értékeinek megőrzését.

Ehhez szinte minden a rendelkezésre állt, hiszen Tamás ismerte a malomipar technológiáját, az épületben még megvoltak a turbinák és szerkezetek, a lelkesedéséről nem is beszélve, amivel nekiállt újra üzemképessé tenni őket.

Habár Tamás életében ez volt az első olyan alkalom, hogy saját malmán dolgozhat, a civil életében mérnökként már több vízimalmot újított fel az országban, de a határon túl is.

Közben pedig folyamatosan gyűjtötte a malomiparhoz kapcsolódó eszközöket, szerszámokat, ezek most ott sorakoznak a Fenyves malomban, mint kiállított tárgyak, amiket meg lehet nézni.

Ugyanis Tamás nem csak saját álmát valósította meg azzal, hogy újraélesztette a veszprémi vízimalmot, azt egyfajta bemutatótérként üzemelteti, ahová bejelentkezés után bárki ellátogathat és élőben, a gépeket működésük közben tudják megnézni, miközben a házigazda mesél. Mesél a malom történetéről és általában a veszprémi és Veszprém megyei malmok történelméről.

Ugyanis volt olyan időszak, amikor 600-nál is több működött a megyében a molnárok pedig naphosszat tevékenykedtek a malmokban. Főleg azért is, mert ahogyan a Fenyves-malom is, úgy ezek a gépek 0-24-ben képesek voltak működni és ez a feszített tempó el is kellett, hiszen nagy igény volt a friss, jó minőségű lisztre, vagy rozsra.

A malom egyszerre összesen 42 mázsa búzát és 32 mázsa rozst tudott megőrölni, ehhez méretes malomköveket használtak, amelyek újonnan az 500 kg-ot is elérték.

Azon kívül, hogy az őrlőgépek folyamatosan zúgtak és zakatoltak az épületekben, Tamás azt is megosztotta velünk, hogy a molnárok mestersége koránt sem volt veszélytelen. Akkoriban nem voltak még védőrácsok a gépek mellett, ezért egy óvatlan mozdulat is komoly sérüléseket tudott okozni, ha nem figyeltek. Ezen kívül az állandó éberség is a molnárok felelősségébe tartozott, hiszen, ha valahol egy beállítási hiba történt, a súrlódástól könnyen lángra tudtak lobbanni ezek a fából készült szerkezetek.

A Fenyves-malomban, habár azon kívül, hogy víz helyett ma már motor hajtja meg a gépeket, minden eredeti, Tamás pedig nagyon figyel ezeknek a berendezéseknek a karbantartására és bővítésére is.

Abban pedig eltökélt, hogy ezt az iparágat minél több emberrel megismertesse, ezért a látványőrlések mellett rendszeresen tartanak a programmal egybekötött langalló sütéseket és interaktív foglalkozásokat. Ahogy elmondta, az idősebb generáció közül sokan emlékeznek még a veszprémi malmokra, köztük az általa felújítottra is, a fiatalabbak pedig sokszor rácsodálkoznak és érdeklődve figyelik ezeket az évszázados technológiákat.

Így volt ez a Múzeumok éjszakáján is, amelyről galériánkban láthatnak még több képet.

Galéria
Veszprémben ismét beindult egy vízimalom
Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Hogyan ünnepelnek a különböző országokban? Hogyan ünnepelnek a különböző országokban? A karácsony a szeretet, a béke és az összetartozás ünnepe, amelyet világszerte eltérő szokásokkal ünnepelnek. Bár gyökerei a keresztény hitvilágból származnak, a különböző kultúrák sokszínűsége számos egyedi hagyományt hozott létre. ma 16:18 Karácsonyi ízek a világ körül Karácsonyi ízek a világ körül A karácsony nemcsak a szeretet és a családi összejövetelek ünnepe, hanem a gasztronómiai kalandoké is. Ahány ország, annyi szokás – és ez különösen igaz az ünnepi asztalokra. A helyi kultúra, történelem és ízvilág keveréke teszi egyedivé a karácsonyi ételeket, amelyek gyakran generációról generációra öröklődnek. Szerkesztőségünk most képletesen elutazott a világ különböző nemzeteinek ünnepi konyháiban, hogy megismerjük, milyen fogások varázsolják felejthetetlenné az ünnepeket! tegnap 17:29 Feltárul a rácsokon túli tabusított világ Life&Style Feltárul a rácsokon túli tabusított világ "Egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” Dosztojevszkij mondata egyszerre alkalmas arra, hogy felkorbácsolja az indulatokat azoknál, akik a büntetés-végrehajtásban a társadalom jogos revansát látják a bűnözőkkel szemben, de ugyanúgy meg tudja világítani az emberarcúságot azokkal szemben, akik jogerős bírósági ítélettel a kezükben kényszerültek a börtönrácsok mögé. Nem véletlen, hogy ezzel az idézettel találkozik először az, aki az egykori veszprémi várbörtönbe belép. A történelmi falak még őrzik a tömlöcbe zárt betyárok utolsó sóhaját az akasztás előtt, ahogy a koncepciós perekben elítélt politikai foglyok imáit is és azt a szűnni nem akaró morajlást, ami a börtönök folyamatos ébrenlétére jellemző, miközben az idő mégis megmerevedik a raboknak, de ugyanúgy az őröknek is. A várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás nem egy középkori panoptikumot ígér. Nem is csupán egy történelmi utazást a sziklafalon kialakított legendás börtönben. Sokkal inkább egy morális tréning az ember lelkének. tegnap 12:27 Újra megjelent Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák I-II. – korfestő történeti tréfák című könyve kultúra Újra megjelent Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák I-II. – korfestő történeti tréfák című könyve 2024. december 18. 13:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.