2023. március 25.
//
Irén névnap

Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát

Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.

A közel félévszázados múltra visszatekintő konferencia nem ismeretlen Veszprém előtt, hiszen korábban 1993-ban és 2007-ben is a királynék városa adott otthont az eseménynek, idén pedig ismét a bakonyi megyeszékhelyre esett a szervező Honismereti Szövetség választása.

A Honismereti Akadémia a legfontosabb konferenciája a magyar helytörténészeknek minden évben, amely egy-egy évforduló, jeles esemény köré szerveződik. Idén az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója volt ez az apropó, a konferencia előadásainak tematikáját is e történelmi esemény, valamint az Árpád-ház köré szervezték.

Hétfő délelőtt a Megyeháza Szent István-termében gyűltek össze az akadémia részvevői, ahol a rendezvény egyik védnöke, Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Porga GyulaPorga Gyula

A városvezető beszédében méltatta a helytörténészek, valamint a város kapcsolatát. Mindezt az EKF-programmal összekapcsolva kiemelte, amikor megalkották a pályázatukat, fontos volt, hogy ismerjék a saját történetüket, hogy mely kihívásokra szeretnének a kultúra eszközeivel válaszolni. Ebben pedig a helytörténészek voltak a segítségükre, akik már hosszú évtizedek óta kutatják és rendszerezik Veszprém saját történetének értékeit.

Az akadémia másik védnöke Udvardy György veszprémi érsek volt, aki úgy fogalmazott köszöntőjében, ahhoz, hogy megismerjük a minket körülvevő világot, valamint a saját létezésünk célját is, fontos, hogy szűkebb közösségünk történelmével is tisztában legyünk, ebben segít a mostani akadémia, valamint azoknak az embereknek a munkája, akik idejüket és energiájukat áldozzák a helytörténet kutatására.

Udvardy GyörgyUdvardy György

Az ötnapos konferencián a szakmai előadások között szó lesz az Árpád-kori királyi központokról, a magyar várépítés kezdetéről, de a koronázó palást és Gizella királyné kapcsolatáról is hallhatnak előadást a résztvevők, ahogy az Aranybullával is több előadás foglalkozik.

A részletes programról itt lehet bővebben tájékozódni.

Az akadémia megnyitóján Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke is köszöntötte az összegyűlteket, beszédében pedig többek közt kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt Veszprém milyen jelentős lépéseket tett a megújulás, egyben a történelmi gyökerek ápolásának érdekében.

Debreczeni-Droppán BélaDebreczeni-Droppán Béla

Méltatta a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkáját is – melynek elnöke Márkusné Vörös Hajnalka, aki a szerdai plenáris ülés levezető elnökeként szintén szerepet vállal a programokban – kiemelve, hogy a helyi szervezetnek a kreativitásával sikerült több fiatalt is bevonzania a helytörténeti kutatásokba.

A nyitóünnepség keretében hagyományos jelleggel a megye képviselői feltűzték a szalagot az akadémiai botra, majd több elismerést is átadtak, köztük polgármesteri kitüntetéseket, Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékplakettet, Honismereti Munkáért Emlékérmeket, valamint emléklapokat.

Márkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetéstMárkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetést

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.
Tíz éve megállt az ország néhány napra
Tíz éve megállt az ország néhány napra
Hideg- és melegfrontok jönnek-mennek felettünk az idei márciusban, ez pedig leginkább orvosmeteorológiai szempontból jelent kihívást. Éppen tíz éve viszont egy másik, szintén az időjáráshoz kapcsolódó esemény állította komoly kihívás elé Magyarországot, ahol a legkisebb probléma volt az, hogy éppen fáj-e a fejünk a fronttól. A hó miatt elzárt települések, utakon ragadt autók, belügyminisztériumi SMS-ek. Ez történt 2013 március idusán.
Amikor egy atombomba energiája pattant ki a földből Veszprém mellett
Amikor egy atombomba energiája pattant ki a földből Veszprém mellett
A 2022-es Balaton Sound annyira erős bulira sikeredett, hogy a túlparton a tihanyi szeizmológiai obszervatóriumban a műszerek egy kisebb földrengést is detektáltak. Persze ezt csak a rendkívül érzékeny műszerek észlelték, de el lehet képzelni, ha néhány ezer ember ugrálásától már beremeg a föld, milyen erők lehetnek ott, ahol kontinens nagyságú kőzetlemezek feszülnek egymásnak! A törökországi földrengésekről érkező megrázó képek sokat elmondanak ezekről az erőkről, de nem kell ilyen messzire menni, 1985-ben Veszprémtől néhány kilométerre is akkora földrengés pattant ki, ami házakat döntött össze.
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
Rendszeres vendégírónk, Kovács Győző ezúttal a 100 évvel ezelőtti Veszprémbe vezeti el olvasóinkat. Abba az időbe, amikor Veszprém szó szerint behavazott. Sok helyen a tetőcserépig ért a hó, vonatok akadtak el, utcákat torlaszolt el, de egy korabeli újságcikk megemlékezik egy veszprémi kocsmáról is, ahová négy napig szorultak be a hó miatt a férfiak, szerencsére a pincébe vezető lejárat szabad maradt...
Köddé vált veszprémi templom
Köddé vált veszprémi templom
Számos középkori írásos emlék említ egy templomot a veszprémi Várban, aminek a tornya ma már nem emelkedik a magasba. Ez persze nem olyan meglepő annak tükrében, hogy az évszázadok alatt számos épületet bontottak le, vagy alakították át, viszont ennek a templomnak a maradványait még ma is keresik a régészek, pontos helye pedig máig találgatások tárgyát képezi. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze a Veszprémi Szemlébe írt cikkében igyekezett a fellelhető dokumentumok és logikus következtetések alapján elhelyezni az egykori épületet.