2022. december 8.
//
Mária névnap

Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát

Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.

A közel félévszázados múltra visszatekintő konferencia nem ismeretlen Veszprém előtt, hiszen korábban 1993-ban és 2007-ben is a királynék városa adott otthont az eseménynek, idén pedig ismét a bakonyi megyeszékhelyre esett a szervező Honismereti Szövetség választása.

A Honismereti Akadémia a legfontosabb konferenciája a magyar helytörténészeknek minden évben, amely egy-egy évforduló, jeles esemény köré szerveződik. Idén az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója volt ez az apropó, a konferencia előadásainak tematikáját is e történelmi esemény, valamint az Árpád-ház köré szervezték.

Hétfő délelőtt a Megyeháza Szent István-termében gyűltek össze az akadémia részvevői, ahol a rendezvény egyik védnöke, Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Porga GyulaPorga Gyula

A városvezető beszédében méltatta a helytörténészek, valamint a város kapcsolatát. Mindezt az EKF-programmal összekapcsolva kiemelte, amikor megalkották a pályázatukat, fontos volt, hogy ismerjék a saját történetüket, hogy mely kihívásokra szeretnének a kultúra eszközeivel válaszolni. Ebben pedig a helytörténészek voltak a segítségükre, akik már hosszú évtizedek óta kutatják és rendszerezik Veszprém saját történetének értékeit.

Az akadémia másik védnöke Udvardy György veszprémi érsek volt, aki úgy fogalmazott köszöntőjében, ahhoz, hogy megismerjük a minket körülvevő világot, valamint a saját létezésünk célját is, fontos, hogy szűkebb közösségünk történelmével is tisztában legyünk, ebben segít a mostani akadémia, valamint azoknak az embereknek a munkája, akik idejüket és energiájukat áldozzák a helytörténet kutatására.

Udvardy GyörgyUdvardy György

Az ötnapos konferencián a szakmai előadások között szó lesz az Árpád-kori királyi központokról, a magyar várépítés kezdetéről, de a koronázó palást és Gizella királyné kapcsolatáról is hallhatnak előadást a résztvevők, ahogy az Aranybullával is több előadás foglalkozik.

A részletes programról itt lehet bővebben tájékozódni.

Az akadémia megnyitóján Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke is köszöntötte az összegyűlteket, beszédében pedig többek közt kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt Veszprém milyen jelentős lépéseket tett a megújulás, egyben a történelmi gyökerek ápolásának érdekében.

Debreczeni-Droppán BélaDebreczeni-Droppán Béla

Méltatta a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkáját is – melynek elnöke Márkusné Vörös Hajnalka, aki a szerdai plenáris ülés levezető elnökeként szintén szerepet vállal a programokban – kiemelve, hogy a helyi szervezetnek a kreativitásával sikerült több fiatalt is bevonzania a helytörténeti kutatásokba.

A nyitóünnepség keretében hagyományos jelleggel a megye képviselői feltűzték a szalagot az akadémiai botra, majd több elismerést is átadtak, köztük polgármesteri kitüntetéseket, Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékplakettet, Honismereti Munkáért Emlékérmeket, valamint emléklapokat.

Márkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetéstMárkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetést

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Az Árpád-kortól a török időkig követheti végig a közönség hamarosan a veszprémi vár történetét a Hősök kapujában kialakított kiállításon. A nagyközönség majd jövő tavasszal találkozhat a tárlattal, előtte viszont a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora részletesen beszámolt róla, hogy mi várható a vár bejáratánál lévő műemlékben.
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Amikor Veszprém több útszakaszát szinte egy időben újítják fel, hogy olyan állapotba kerüljenek, ami elvárható a legnagyobb forgalmat lebonyolító utaknál, elgondolkodtunk rajta, vajon mióta járnak a veszprémiek ugyanezeken az utakon? A válaszhoz szükséges időgépet az Arcanum adatbázisa biztosította számunkra, amelyen belépve viszont jóval több minden tárult elénk, mint csak Veszprém régi úthálózata. Figyelem, aki rákattint a cikkre, számoljon vele, hogy hosszú időre kiesik a munkából, olyan történelmi kulisszatitkokat ismerhet meg, nem csak Veszprémről.
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Van a vendéglátóhelyeknek egy különös csoportja, ahová nem kizárólag a gasztronómiai élményekért térnek be a vendégek, hanem a szellemi feltöltődésért, inspirációért és megnyugvásért egyszerre. Ez a kávéházak világa, amelynek régi hagyományát éleszti újra a Kávéházak éjszakája rendezvénysorozat is, idén Veszprémben is október 20-22 között. Cikkünkben bemutatjuk a kávéházak kultúrtörténeti hátterét is, valamint a végén egy játékra is invitáljuk olvasóinkat.
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.