2022. október 3.
//
Helga névnap

Balaton, az egykori hadszíntér

2022. július 23. 4:00
A Balatont nehezen lehet elképzelni véres csaták színhelyének, pedig egykor a vitorlások és vízibiciklik helyén hadihajók portyáztak török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között. A történelemből tudjuk, hogy nem voltunk békés, jószomszédi viszonyban, helyette folyamatos végvári küzdelmek zajlottak szárazföldön, de amit kevesen tudnak, a vízen is.

A Balatont megkerülni nem egyszerű feladat a településeken és változatos domborviszonyokon át, évszázadokkal ezelőtt pedig lóháton még nagyobb kihívást jelenthetett. Pláne, ha az északi és déli oldalon két egymással háborúban álló ország katonái sorakoztak fel. Ugyanis a 17. században, amíg a Balaton déli oldala, valamint a Somogy teljes területe török kézen volt, addig északon még tartották magukat a magyarok.

Mivel akkoriban a Balaton kiterjedése jóval nagyobb volt a mostaninál – a Kis-Balaton területe például még majdnem teljes egészében hajózható volt – valamint a partvidéke mocsaras, ingoványos volt, a két szemben álló fél seregei sem csaptak össze történelemkönyvekbe illő csatában. Helyette rendszeresek voltak a portyázások.

Korabeli balatoni térképKorabeli balatoni térkép

Ha zsákmányszerző körutakra indultak, vagy foglyokat kerestek – ugyanis ez is bevett szokás volt, a túszejtés után pedig váltságdíj ellenében szabadulhattak a rabok - kénytelenek voltak lóra ülni és átkelni a mocsaras részeken, behatolva az ellenség területeire. Nagy könnyebbséget jelentett, amikor télen a tó befagyott és hónapokra vastag jégtakaró borította a felszínét, tehát az északi és déli part között könnyűszerrel át lehetett kelni. Természetesen a lehetőséget kihasználták a csapatok és több kisebb „jeges” összecsapásról is maradtak elvétve feljegyzések.

Az év többi részén a vízen volt célszerű közlekedni. Dr. Végh Ferenc, történész, aki behatóan foglalkozott a török korszakkal tanulmányában foglalta össze a balatoni összecsapásokat, amelyből kiderül, hogy a törökök már 1555-ben hajókat engedtek a Balaton felszínére.

A mai Siófok és Balatonszemes területén helyőrségeik voltak, amikhez hadihajók is tartoztak. Nem sokkal lemaradva az északi (magyar fennhatóságú) parton is megjelentek a hajók. Ezeket a mai Németország területén gyártották, majd a Dunán Bécsig, vagy Győrig leúsztatva, a Balatonhoz szekérrel szállították őket.

A két szembenálló fél már hozzászokott a vízi összecsapásokhoz és a Dunán már bevált naszádokat (vagy sajkákat) alkalmaztak a Balatonon is. Ezek keskeny, alacsony építésű, gyors járatú, nagyjából 20 méter hosszú és 3 méter széles hajók, amik a hullámokat nehezen viselték, de az orrban és a taton elhelyezett ágyúkkal így is támogatni tudták a szárazföldi csapatokat.

Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)

A harcok nem voltak olyan kaliberűek, hogy a történelemkönyvekbe helyet kapjanak, de a környékünkön számos csatát feljegyeztek. 1647-ben négy török sajka megtámadta Veszprém környékét, 1589-ben Tihanyt, 1579-ben pedig Siófokra csapott le pár magyar naszád, de néha olyan is megesett, hogy a hajók egymással ütköztek meg a nyílt vízen. Egy ilyen konfliktusról fennmaradt feljegyzés szerint egy török sajka legyőzött egy magyar naszádot. A kapitány 15 katonájával elesett és négyen fogságba kerültek.

Miután visszafoglalták a magyarok Budát 1686-ban, a keresztény csapatok bevették a déli partot is. A hadihajóknak már nem látták hasznát, így visszaszállították a Dunára őket. Így ért véget a Balaton hadszínterének nem túl hosszú története.

vehir.hu

További cikkek

112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
A veszprémi várnegyed rekonstrukciója során a Szent Mihály bazilikában is javában zajlanak a munkák. Jelenleg még régészeti feltárások zajlanak a falakon belül, melynek során a szentélyben található jobb oldali ülőfülke háta mögött egy üreget észleltek a régészek, amelyből egy mészkő urnát emeltek ki. Az 1910-es felirat alatt pedig kettő időkapszulát találtak, melynek felnyitására az Érseki Hivatalban került sor.
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
2022. augusztus 22-e történelmi nap a Nagyvázsony és a Kinizsi-kutatások történetében. Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján először indul kutatás a veretlen magyar hadvezér és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálása érdekében. Az ásatás e leletek mellett azonban több, meglehetősen érdekes kérdésre is próbál választ találni.
Veszprém hangja
Veszprém hangja
Vannak vidékek, amelyeket felidézve egyből megszólal a zene a fülünkben. New Orleansra gondolunk és fürge jazz szólamok csendülnek fel lelki szemeink előtt, Milánóban járunk és halljuk az operát az ablakokon kiáradni, Párizsról álmodozunk és közben Edith Piaf sanzonokat dúdolunk. Na és mi a helyzet Veszprémmel? Veszprém minden bizonnyal a cross-over műfaj hazája lenne.
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.