Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 5. Imre
Veszprém
7°C
2024. november 5. Imre
Veszprém
7°C

Balaton, az egykori hadszíntér

2022. július 23. 4:00
A Balatont nehezen lehet elképzelni véres csaták színhelyének, pedig egykor a vitorlások és vízibiciklik helyén hadihajók portyáztak török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között. A történelemből tudjuk, hogy nem voltunk békés, jószomszédi viszonyban, helyette folyamatos végvári küzdelmek zajlottak szárazföldön, de amit kevesen tudnak, a vízen is.

A Balatont megkerülni nem egyszerű feladat a településeken és változatos domborviszonyokon át, évszázadokkal ezelőtt pedig lóháton még nagyobb kihívást jelenthetett. Pláne, ha az északi és déli oldalon két egymással háborúban álló ország katonái sorakoztak fel. Ugyanis a 17. században, amíg a Balaton déli oldala, valamint a Somogy teljes területe török kézen volt, addig északon még tartották magukat a magyarok.

Mivel akkoriban a Balaton kiterjedése jóval nagyobb volt a mostaninál – a Kis-Balaton területe például még majdnem teljes egészében hajózható volt – valamint a partvidéke mocsaras, ingoványos volt, a két szemben álló fél seregei sem csaptak össze történelemkönyvekbe illő csatában. Helyette rendszeresek voltak a portyázások.

Korabeli balatoni térképKorabeli balatoni térkép

Ha zsákmányszerző körutakra indultak, vagy foglyokat kerestek – ugyanis ez is bevett szokás volt, a túszejtés után pedig váltságdíj ellenében szabadulhattak a rabok - kénytelenek voltak lóra ülni és átkelni a mocsaras részeken, behatolva az ellenség területeire. Nagy könnyebbséget jelentett, amikor télen a tó befagyott és hónapokra vastag jégtakaró borította a felszínét, tehát az északi és déli part között könnyűszerrel át lehetett kelni. Természetesen a lehetőséget kihasználták a csapatok és több kisebb „jeges” összecsapásról is maradtak elvétve feljegyzések.

Az év többi részén a vízen volt célszerű közlekedni. Dr. Végh Ferenc, történész, aki behatóan foglalkozott a török korszakkal tanulmányában foglalta össze a balatoni összecsapásokat, amelyből kiderül, hogy a törökök már 1555-ben hajókat engedtek a Balaton felszínére.

A mai Siófok és Balatonszemes területén helyőrségeik voltak, amikhez hadihajók is tartoztak. Nem sokkal lemaradva az északi (magyar fennhatóságú) parton is megjelentek a hajók. Ezeket a mai Németország területén gyártották, majd a Dunán Bécsig, vagy Győrig leúsztatva, a Balatonhoz szekérrel szállították őket.

A két szembenálló fél már hozzászokott a vízi összecsapásokhoz és a Dunán már bevált naszádokat (vagy sajkákat) alkalmaztak a Balatonon is. Ezek keskeny, alacsony építésű, gyors járatú, nagyjából 20 méter hosszú és 3 méter széles hajók, amik a hullámokat nehezen viselték, de az orrban és a taton elhelyezett ágyúkkal így is támogatni tudták a szárazföldi csapatokat.

Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)

A harcok nem voltak olyan kaliberűek, hogy a történelemkönyvekbe helyet kapjanak, de a környékünkön számos csatát feljegyeztek. 1647-ben négy török sajka megtámadta Veszprém környékét, 1589-ben Tihanyt, 1579-ben pedig Siófokra csapott le pár magyar naszád, de néha olyan is megesett, hogy a hajók egymással ütköztek meg a nyílt vízen. Egy ilyen konfliktusról fennmaradt feljegyzés szerint egy török sajka legyőzött egy magyar naszádot. A kapitány 15 katonájával elesett és négyen fogságba kerültek.

Miután visszafoglalták a magyarok Budát 1686-ban, a keresztény csapatok bevették a déli partot is. A hadihajóknak már nem látták hasznát, így visszaszállították a Dunára őket. Így ért véget a Balaton hadszínterének nem túl hosszú története.

 

vehir.hu
további cikkek
'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe történelem Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe A magyarság, de egész Kárpát-medence népeinek őstörténete szempontjából is különleges tárlat érkezett Veszprémbe, amelynek a Dubniczay-palota kiállítóterei adnak otthont a következő két hétben. Az ezeréves sírokból feltárt csontvázakból a modern tudomány segítségével sikerült rekonstruálni azoknak a hunoknak, avaroknak, besenyőknek és persze a honfoglaló magyaroknak az arcát, akik egy évezreddel korábban ezen a vidéken éltek. A vasárnapi megnyitón viszont még ennél is több kiderült őseinkről, köszönhetően a genetikai kutatásoknak. 2024. október 28. 16:17 Tegye próbára tudását Veszprém történelméből a Vehír és a Rubicon közös kvízében! közélet Tegye próbára tudását Veszprém történelméből a Vehír és a Rubicon közös kvízében! Királyok, királynék, hősök és anti-hősök… Veszprém fordulatos évszázadait számos történelmi alak formálta. A Vehír és a Rubicon közös kvízjátékában most arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink mennyire ismerik a Királynék városának híres személyeit és a hozzájuk köthető történelmi eseményeket. 2024. október 21. 23:19 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' Amiről az időjárás mesél 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' „Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban.” – jövendölték a hajdani megfigyelők. Aminek persze a régi gazdaemberek sem örültek, viszont még inkább igyekeztek megalapozni a következő év gabonatermését. Erre utalt sokfelé a tizennyolcadikához kapcsolódó intelem, hogy tudniillik: Lukács az utolsó magvető.” Huszadikán Vendel az egyéb mezei munkák befejezését sürgette, Orsolya pedig – 21-én – a káposzta betakarításának kezdetét jelölte. Szintén ekkor kezdték a szüretet a Somlón, és ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók pedig forralt bort kaptak. 2024. október 18. 22:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.