Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. április 3. Buda, Richárd
2025. április 3. Buda, Richárd

Balaton, az egykori hadszíntér

2022. július 23. 4:00
A Balatont nehezen lehet elképzelni véres csaták színhelyének, pedig egykor a vitorlások és vízibiciklik helyén hadihajók portyáztak török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között. A történelemből tudjuk, hogy nem voltunk békés, jószomszédi viszonyban, helyette folyamatos végvári küzdelmek zajlottak szárazföldön, de amit kevesen tudnak, a vízen is.

A Balatont megkerülni nem egyszerű feladat a településeken és változatos domborviszonyokon át, évszázadokkal ezelőtt pedig lóháton még nagyobb kihívást jelenthetett. Pláne, ha az északi és déli oldalon két egymással háborúban álló ország katonái sorakoztak fel. Ugyanis a 17. században, amíg a Balaton déli oldala, valamint a Somogy teljes területe török kézen volt, addig északon még tartották magukat a magyarok.

Mivel akkoriban a Balaton kiterjedése jóval nagyobb volt a mostaninál – a Kis-Balaton területe például még majdnem teljes egészében hajózható volt – valamint a partvidéke mocsaras, ingoványos volt, a két szemben álló fél seregei sem csaptak össze történelemkönyvekbe illő csatában. Helyette rendszeresek voltak a portyázások.

Korabeli balatoni térképKorabeli balatoni térkép

Ha zsákmányszerző körutakra indultak, vagy foglyokat kerestek – ugyanis ez is bevett szokás volt, a túszejtés után pedig váltságdíj ellenében szabadulhattak a rabok - kénytelenek voltak lóra ülni és átkelni a mocsaras részeken, behatolva az ellenség területeire. Nagy könnyebbséget jelentett, amikor télen a tó befagyott és hónapokra vastag jégtakaró borította a felszínét, tehát az északi és déli part között könnyűszerrel át lehetett kelni. Természetesen a lehetőséget kihasználták a csapatok és több kisebb „jeges” összecsapásról is maradtak elvétve feljegyzések.

Az év többi részén a vízen volt célszerű közlekedni. Dr. Végh Ferenc, történész, aki behatóan foglalkozott a török korszakkal tanulmányában foglalta össze a balatoni összecsapásokat, amelyből kiderül, hogy a törökök már 1555-ben hajókat engedtek a Balaton felszínére.

A mai Siófok és Balatonszemes területén helyőrségeik voltak, amikhez hadihajók is tartoztak. Nem sokkal lemaradva az északi (magyar fennhatóságú) parton is megjelentek a hajók. Ezeket a mai Németország területén gyártották, majd a Dunán Bécsig, vagy Győrig leúsztatva, a Balatonhoz szekérrel szállították őket.

A két szembenálló fél már hozzászokott a vízi összecsapásokhoz és a Dunán már bevált naszádokat (vagy sajkákat) alkalmaztak a Balatonon is. Ezek keskeny, alacsony építésű, gyors járatú, nagyjából 20 méter hosszú és 3 méter széles hajók, amik a hullámokat nehezen viselték, de az orrban és a taton elhelyezett ágyúkkal így is támogatni tudták a szárazföldi csapatokat.

Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)Dunai naszád a 16. században (forrás: missiles.blog.hu)

A harcok nem voltak olyan kaliberűek, hogy a történelemkönyvekbe helyet kapjanak, de a környékünkön számos csatát feljegyeztek. 1647-ben négy török sajka megtámadta Veszprém környékét, 1589-ben Tihanyt, 1579-ben pedig Siófokra csapott le pár magyar naszád, de néha olyan is megesett, hogy a hajók egymással ütköztek meg a nyílt vízen. Egy ilyen konfliktusról fennmaradt feljegyzés szerint egy török sajka legyőzött egy magyar naszádot. A kapitány 15 katonájával elesett és négyen fogságba kerültek.

Miután visszafoglalták a magyarok Budát 1686-ban, a keresztény csapatok bevették a déli partot is. A hadihajóknak már nem látták hasznát, így visszaszállították a Dunára őket. Így ért véget a Balaton hadszínterének nem túl hosszú története.

 

vehir
vehir
vehir
vehir.hu
további cikkek
3c337ace-36f6-49c4-9858-f065ac467f63
3c337ace-36f6-49c4-9858-f065ac467f63
3c337ace-36f6-49c4-9858-f065ac467f63
Elveszettnek hitt magyar fotósorozat került elő Londonban, köztük reformkori veszprémi emberek képeivel Több mint százötven évig azt hitték, hogy elvesztek azok a magyar fotók, amik még az 1862-es londoni világkiállításra készültek. Tiedge János fényképeit viszont most a londoni Victoria & Albert Múzeum archívumában megtalálták, amikor elkezdték digitalizálni azt. A fotósorozat amellett, hogy bemutatja az akkori magyar népviseletet, árulkodik hazánk társadalmi rendszeréről is. A képek már Budapesten a Néprajzi Múzeumban vannak egy időszaki kiállítás keretében, köztük tizenkilencedik századi veszprémi emberek fotóival. 2025. március 18. 14:41
E98A7766
E98A7766
E98A7766
Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető Péntek délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára mutatta be a Térképvándort, melyet a korábbi fejlesztések birtokában gondoltak újra. 2025. március 16. 5:28
E98A3277
E98A3277
E98A3277
Némán figyelik a veszprémieket Nem egyszerű észrevenni őket, hiszen a liget előtt a legtöbben vagy valahova sietnek, vagy valahonnan jönnek éppen, így pedig alig marad idő a mindennapok rohanásában szemügyre venni a könyvtár régi, eklektikus épületét, ahonnan több marcona férfialak tekint le némán, immáron több mint száz éve. Cikkünkben eláruljuk, hogy kik is ők valójában. 2025. március 9. 11:20
MorThanFeastofAttila
MorThanFeastofAttila
MorThanFeastofAttila
Évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között – közölte az egyetem. 2025. március 6. 15:10

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.