Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 23. Kelemen
Veszprém
4°C
2024. november 23. Kelemen
Veszprém
4°C

Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban

2022. augusztus 8. 14:49
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.

2022 júliusa a Veszprém-repülőtéri meteorológiai állomás adatai alapján a negyedik legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt az 1971. óta jegyzett adatsorban. A havi középhőmérséklet 22,8 C-foknak adódott, ez 1,7 C-fokkal magasabb a sokévi átlagnál (sokévi átlag: az 1991-2020 közötti 30 év átlaga), ugyanakkor 0,6 C-fokkal marad el a csúcstartó 2021-es júliustól.

Nagy napi hőingás jellemezte a hónapot, az átlag közeli minimumokról gyakran 30 C-fok fölé melegedett a levegő. Nyári nap, amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 25 C-fokot 23 napon fordult elő (az átlag 18 nap), 30 C-fok fölötti hőmérsékletet az átlagos öttel szemben 13 napon jegyeztek fel (hőség nap). Három napon a maximum hőmérséklet meghaladta a 35 C-fokot (átlagosan három évente egy ilyen nap fordul elő).

Érdekes, hogy a tavalyi rekordmeleg júliusban egy forró nap volt. A havi csúcsot 2007. júliusa tartja öt forró nappal és 38,2 C-fokos maximum hőmérséklettel. Az idei három forró napon, 21-én 0,4 C-fokkal, 22-én 0,7 C-fokkal, 23-án 2,7 C-fokkal dőlt meg a napi maximum hőmérséklet. A hónap legforróbb napja 23-a volt, ekkor 37,1 C-fokig melegedett a levegő. A hónap során három napon nem csökkent a hajnali minimum hőmérséklet 20 C-fok alá és két napon, 22-én és 23-án megdőlt a napi minimum hőmérsékleti rekord. A legmelegebb éjszakát 22-én jegyezték fel 23,2 C-fokos „minimum” hőmérséklettel.

Júliusban is nagyrész anticiklon határozta meg térségünk időjárását, leszálló, felhőoszlató légmozgások voltak túlsúlyban, míg a csapadékot hozó időjárási frontok elkerülték térségünket. A havi csapadékösszeg 23,6 milliméternek adódott, ez a sokévi átlag 37 százaléka. Az idei július a negyedik a sorban, amikor a havi csapadékösszeg a sokévi átlag alatt marad.

Országos átlagban 2022 első hét hónapja a legszárazabb időszak 1901 óta 206,9 milliméteres átlagos csapadékkal. A repülőtéri mérések alapján Veszprémben 224,9 milliméter esett, ami a sokévi átlag 68 százaléka. Visszatekintve az elmúlt évekre, azt találjuk, hogy az év első hét hónapján lehullott csapadék negatív rekordját 2003. tartja 185,6 milliméteres csapadékösszeggel, a második a sorban 2001. ekkor 187,7 milliméter esett, a harmadik helyezett a tavalyi év, az első hét hónap csapadékösszege 199,2 milliméter volt.

Szeszélyes és szélsőséges volt a csapadékeloszlás júliusban. Voltak helyek, ahol sokévi átlag feletti értékeket mértek, elsősorban az ország nyugati peremvidékén és az Északi-középhegység területein. A Duna-Tisza közén a havi csapadékösszeg sokhelyütt nem érte el az 5 millimétert.

Rápillantva a júliusi csapadékösszegeket bemutató diagrammra, azt látjuk, hogy éppen 50 éve, 1972. júliusában 200 milliméter feletti értéket találunk, egészen pontosan a repülőtéri állomás 214 millimétert jelentett. Akkor 10-e és 20-a között 163 milliméter esett, 12 zivataros nap volt és a hónap végéig szinte minden nap hullott néhány milliméter eső.

A nyári zivataros időszakok jellemzője, – ma is és a régebbi korokban is – hogy kisebb területeken jelentős mennyiségű eső esik, villámárvizek alakulnak ki, míg alig néhány kilométerre csak néhány csepp esőnek örülhetnek. Így volt ez 1972 július 29-én Veszprémben is, amikor rövid idő alatt 90,1 milliméter eső zúdult a városra. A talaj telített volt, hiszen a hónap során addig több mint 200 milliméter esett és erre jött a nem várt égi áldás. A hónap teljes csapadékösszege a NEVIKI jelentőállomáson 315,4 milliméter volt, egy fél évnyi mennyiség egyetlen hónap alatt. (Érdekes, hogy a repülőtéri mérés július 29-én 5,0 milliméter volt, a zivatarfelhő széle érintette a repülőteret.)

A városi meteorológiai állomás a Nehézvegyipari Kutatóintézet területén volt, Bélafi László észlelő az alábbi jelentést írta a csapadéktáviratra: „’972. VII. 29-én 15 órától 17:30-ig zivatar, benne lencse nagyságú jég. A zivatar intenzitása kb. 6-szor lendült neki, közben állandó villámsúlytás, villámlás, dörgés. A csapadékmérő csaknem egészen megtelt.”

A hatalmas felhőszakadásról a NAPLÓ is beszámolt július 30-án:

Tegnap délután ítéletidő tombolt Veszprémben. Egyes helyeken egres nagyságú jégeső zuhogott, máshol a zápor vízfüggönye tette átláthatatlanná pár méterre is a délutáni világosságot. A most már hetek óta szinte rendszeresen jelentkező zivatarok teljesen telítették a talajt, így annak vízelnyelő képessége a nullával volt egyenlő. Az egyórás zivatar ideje alatt több száz milliméternyi csapadék ‒ szárazabb időkben egy fél évnek megfelelő csapadékmennyiség ‒ így utat keresve magának zúdult az utak, kertek és házak laposabb részei felé. Már a zápor első perceiben hatalmas, 30‒50 centiméteres tavak keletkeztek az utakon, nem egy gépkocsit elakasztva.

A legszörnyűbb gondot azonban a Sédbe zúduló víz okozta. A már szelíden csordogáló patak most hömpölygő, mindent magával ragadó áradattá vált. A víz szinte teljesen elzárta a külvilágtól a vidám parkot és az állatkertet is. A viaduktról lenézve szélesen hömpölygő folyamnak tűnt a valamikori patak. A pártiskola kertje, parkja teljesen víz alá került s a hídon hirtelen összegyűlt tömeg lélegzetvisszafojtva figyelte az ártérben lévő kis házak lakóinak menekülését.

A lap beszámolt arról is, hogy Reider Antal a Vízművek gépkocsivezetője hogyan mentette meg a 15 éves Szíjjártó Lajos életét, aki a Séd gyaloghídján rekedt, amit már teljesen ellepett a hömpölygő ár. Önkéntesek, tűzoltók és a Helyszínre érkezett katonai alakulatok mentették az elöntött lakásokból az embereket és az értékeket. Az árvíztől mintegy 15–20 ház sérült meg erősebben. A vihar kártételeiről a lap a következőket írta:

A tegnapi vihar elsőként a telefonvonalakat bénította meg. Veszprémben minden telefonösszeköttetés megszakadt, így a tűzoltóság is csak személyes bejelentésekre tudott kivonulni, s itt sem minden esetben, mert elsősorban olyan helyekre mentek, ahol emberéletek is veszélyben voltak. A vihar Veszprém területén több balesetet is okozott, komolyabb sérülések azonban szerencsére nem történtek. Ismét a vihar centrumában volt a megyeszékhely mert a villámok a városban, illetve a város környékén csaptak le, nem egy elektromos vezetéket megrongálva.
Tegnap délután több órás üzemzavar keletkezett a lapunkat előállító megyei nyomdában is. A károk felmérése és a helyreállítási munkák a városban a vihar elvonultával azonnal megkezdődtek.

Kovács Győző

vehir.hu
további cikkek
Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban kultúra Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban A konferenciát a várostörténeti monográfia összeállításához kapcsolódóan, a munkaközi eredmények bemutatására szervezte a múzeum pénteken. ma 12:51 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe történelem Ilyen, amikor belenézhetünk honfoglaló őseink szemébe A magyarság, de egész Kárpát-medence népeinek őstörténete szempontjából is különleges tárlat érkezett Veszprémbe, amelynek a Dubniczay-palota kiállítóterei adnak otthont a következő két hétben. Az ezeréves sírokból feltárt csontvázakból a modern tudomány segítségével sikerült rekonstruálni azoknak a hunoknak, avaroknak, besenyőknek és persze a honfoglaló magyaroknak az arcát, akik egy évezreddel korábban ezen a vidéken éltek. A vasárnapi megnyitón viszont még ennél is több kiderült őseinkről, köszönhetően a genetikai kutatásoknak. 2024. október 28. 16:17 Tegye próbára tudását Veszprém történelméből a Vehír és a Rubicon közös kvízében! közélet Tegye próbára tudását Veszprém történelméből a Vehír és a Rubicon közös kvízében! Királyok, királynék, hősök és anti-hősök… Veszprém fordulatos évszázadait számos történelmi alak formálta. A Vehír és a Rubicon közös kvízjátékában most arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink mennyire ismerik a Királynék városának híres személyeit és a hozzájuk köthető történelmi eseményeket. 2024. október 21. 23:19

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.