2022 júliusa a Veszprém-repülőtéri meteorológiai állomás adatai alapján a negyedik legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt az 1971. óta jegyzett adatsorban. A havi középhőmérséklet 22,8 C-foknak adódott, ez 1,7 C-fokkal magasabb a sokévi átlagnál (sokévi átlag: az 1991-2020 közötti 30 év átlaga), ugyanakkor 0,6 C-fokkal marad el a csúcstartó 2021-es júliustól.
Nagy napi hőingás jellemezte a hónapot, az átlag közeli minimumokról gyakran 30 C-fok fölé melegedett a levegő. Nyári nap, amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 25 C-fokot 23 napon fordult elő (az átlag 18 nap), 30 C-fok fölötti hőmérsékletet az átlagos öttel szemben 13 napon jegyeztek fel (hőség nap). Három napon a maximum hőmérséklet meghaladta a 35 C-fokot (átlagosan három évente egy ilyen nap fordul elő).
Érdekes, hogy a tavalyi rekordmeleg júliusban egy forró nap volt. A havi csúcsot 2007. júliusa tartja öt forró nappal és 38,2 C-fokos maximum hőmérséklettel. Az idei három forró napon, 21-én 0,4 C-fokkal, 22-én 0,7 C-fokkal, 23-án 2,7 C-fokkal dőlt meg a napi maximum hőmérséklet. A hónap legforróbb napja 23-a volt, ekkor 37,1 C-fokig melegedett a levegő. A hónap során három napon nem csökkent a hajnali minimum hőmérséklet 20 C-fok alá és két napon, 22-én és 23-án megdőlt a napi minimum hőmérsékleti rekord. A legmelegebb éjszakát 22-én jegyezték fel 23,2 C-fokos „minimum” hőmérséklettel.
Júliusban is nagyrész anticiklon határozta meg térségünk időjárását, leszálló, felhőoszlató légmozgások voltak túlsúlyban, míg a csapadékot hozó időjárási frontok elkerülték térségünket. A havi csapadékösszeg 23,6 milliméternek adódott, ez a sokévi átlag 37 százaléka. Az idei július a negyedik a sorban, amikor a havi csapadékösszeg a sokévi átlag alatt marad.
Országos átlagban 2022 első hét hónapja a legszárazabb időszak 1901 óta 206,9 milliméteres átlagos csapadékkal. A repülőtéri mérések alapján Veszprémben 224,9 milliméter esett, ami a sokévi átlag 68 százaléka. Visszatekintve az elmúlt évekre, azt találjuk, hogy az év első hét hónapján lehullott csapadék negatív rekordját 2003. tartja 185,6 milliméteres csapadékösszeggel, a második a sorban 2001. ekkor 187,7 milliméter esett, a harmadik helyezett a tavalyi év, az első hét hónap csapadékösszege 199,2 milliméter volt.
Szeszélyes és szélsőséges volt a csapadékeloszlás júliusban. Voltak helyek, ahol sokévi átlag feletti értékeket mértek, elsősorban az ország nyugati peremvidékén és az Északi-középhegység területein. A Duna-Tisza közén a havi csapadékösszeg sokhelyütt nem érte el az 5 millimétert.
Rápillantva a júliusi csapadékösszegeket bemutató diagrammra, azt látjuk, hogy éppen 50 éve, 1972. júliusában 200 milliméter feletti értéket találunk, egészen pontosan a repülőtéri állomás 214 millimétert jelentett. Akkor 10-e és 20-a között 163 milliméter esett, 12 zivataros nap volt és a hónap végéig szinte minden nap hullott néhány milliméter eső.
A nyári zivataros időszakok jellemzője, – ma is és a régebbi korokban is – hogy kisebb területeken jelentős mennyiségű eső esik, villámárvizek alakulnak ki, míg alig néhány kilométerre csak néhány csepp esőnek örülhetnek. Így volt ez 1972 július 29-én Veszprémben is, amikor rövid idő alatt 90,1 milliméter eső zúdult a városra. A talaj telített volt, hiszen a hónap során addig több mint 200 milliméter esett és erre jött a nem várt égi áldás. A hónap teljes csapadékösszege a NEVIKI jelentőállomáson 315,4 milliméter volt, egy fél évnyi mennyiség egyetlen hónap alatt. (Érdekes, hogy a repülőtéri mérés július 29-én 5,0 milliméter volt, a zivatarfelhő széle érintette a repülőteret.)
A városi meteorológiai állomás a Nehézvegyipari Kutatóintézet területén volt, Bélafi László észlelő az alábbi jelentést írta a csapadéktáviratra: „’972. VII. 29-én 15 órától 17:30-ig zivatar, benne lencse nagyságú jég. A zivatar intenzitása kb. 6-szor lendült neki, közben állandó villámsúlytás, villámlás, dörgés. A csapadékmérő csaknem egészen megtelt.”
A hatalmas felhőszakadásról a NAPLÓ is beszámolt július 30-án:
Tegnap délután ítéletidő tombolt Veszprémben. Egyes helyeken egres nagyságú jégeső zuhogott, máshol a zápor vízfüggönye tette átláthatatlanná pár méterre is a délutáni világosságot. A most már hetek óta szinte rendszeresen jelentkező zivatarok teljesen telítették a talajt, így annak vízelnyelő képessége a nullával volt egyenlő. Az egyórás zivatar ideje alatt több száz milliméternyi csapadék ‒ szárazabb időkben egy fél évnek megfelelő csapadékmennyiség ‒ így utat keresve magának zúdult az utak, kertek és házak laposabb részei felé. Már a zápor első perceiben hatalmas, 30‒50 centiméteres tavak keletkeztek az utakon, nem egy gépkocsit elakasztva.
A legszörnyűbb gondot azonban a Sédbe zúduló víz okozta. A már szelíden csordogáló patak most hömpölygő, mindent magával ragadó áradattá vált. A víz szinte teljesen elzárta a külvilágtól a vidám parkot és az állatkertet is. A viaduktról lenézve szélesen hömpölygő folyamnak tűnt a valamikori patak. A pártiskola kertje, parkja teljesen víz alá került s a hídon hirtelen összegyűlt tömeg lélegzetvisszafojtva figyelte az ártérben lévő kis házak lakóinak menekülését.
A lap beszámolt arról is, hogy Reider Antal a Vízművek gépkocsivezetője hogyan mentette meg a 15 éves Szíjjártó Lajos életét, aki a Séd gyaloghídján rekedt, amit már teljesen ellepett a hömpölygő ár. Önkéntesek, tűzoltók és a Helyszínre érkezett katonai alakulatok mentették az elöntött lakásokból az embereket és az értékeket. Az árvíztől mintegy 15–20 ház sérült meg erősebben. A vihar kártételeiről a lap a következőket írta:
A tegnapi vihar elsőként a telefonvonalakat bénította meg. Veszprémben minden telefonösszeköttetés megszakadt, így a tűzoltóság is csak személyes bejelentésekre tudott kivonulni, s itt sem minden esetben, mert elsősorban olyan helyekre mentek, ahol emberéletek is veszélyben voltak. A vihar Veszprém területén több balesetet is okozott, komolyabb sérülések azonban szerencsére nem történtek. Ismét a vihar centrumában volt a megyeszékhely mert a villámok a városban, illetve a város környékén csaptak le, nem egy elektromos vezetéket megrongálva.
Tegnap délután több órás üzemzavar keletkezett a lapunkat előállító megyei nyomdában is. A károk felmérése és a helyreállítási munkák a városban a vihar elvonultával azonnal megkezdődtek.
Kovács Győző