2022. szeptember 25.
//
Eufrozina névnap

A honvédség minden tagja Szent István örökségének őrzője

Az államalapítás alkalmából tartott ünnepi állománygyűlést pénteken a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központja.

Az ünnepi alkalomra a Honvédelmi Minisztérium oktatási és ifjúságstratégiai főosztálya készült egy kisfilmmel, felidézve Szent István király érdemeit és augusztus 20. évszázados hagyományait.

Ha az államalapításról beszélünk, természetesen nem felejthetjük el az odavezető utat sem. A 895 és 907 között lezajlott honfoglalás és a Kárpát-medence birtokbevétele a terület széttagolt politikai viszonyait kihasználó, előre megtervezett, több szakaszban végrehajtott hadművelet volt. A honfoglalást követő évtizedekben legalább félszáz hadi vállalkozást indítottak, amely közül kevés végződött vereséggel. A hadjáratok céljairól ugyan a mai napig megoszlik a kutatók véleménye, katonai és logisztikai szempontból azonban a nem ritkán több ezer kilométeres menetteljesítményű hadjáratok az európai történelem kimagasló hadi eseményei közé tartoznak, és nem lehet csupán zsákmányszerző kalandozásnak hívni őket. A magyar törzsszövetség a 10. században katonai nagyhatalom volt.

A 955-ös augsburgi vereséget követően az első nyugati támadás csupán 1030-ban történt, Géza fejedelem és utóda, Szent István azonban felismerték, hogy a korábban folytatott agresszív külpolitika nem folytatható, és ha meg akarják őrizni a magyarság megszerzett hatalmi súlyát és befolyását Európában, változtatniuk kell. Szent István államalapítása, a kereszténység felvétele és az önálló egyházszervezet alapítása mind ezt a célt szolgálta.

I. Szent István állam-és egyházszervező munkája nyomán megkezdődött a korabeli Európára jellemző államszervezet kialakítása, a keresztény vallás megerősítése, a latin nyelvű kultúra, az írásbeliség, az írott törvények szokásjogot eltörlő szerepe és mindezek nyomán az a társadalmi átalakulás, ami révén az egykori törzsi államból egy európai mércével mért jelentős keresztény királyság jött létre a Kárpát-medencében.

Augusztus 20-án, István király szentté avatásának évfordulóján mindezt ünnepeljük, noha az ünnep hagyománya sokat változott az évek során. Egészen a 18. századig augusztus 20. csupán egyházi ünnepként élt, mígnem Mária Terézia állami ünneppé nyilvánította. A kommunizmus ideje alatt tiltottá vált, s bár maga az ünnepnap megmaradt, tartalmilag teljesen kiüresedett, az új kenyér ünnepeként élt tovább egészen a rendszerváltozásig. 1991-ben kapta vissza régi fényét, amikor az országgyűlés Szent István ünnepévé tette meg, ugyanakkor a régi hagyomány felélesztése mellett megmaradt az első kenyér szentelésének ünnepe is.

A honvédség számára azonban nem csupán emiatt fontos ez az ünnep. A koronaőrség, azaz a magyar szent korona és egyéb koronázási, valamint országos jelvények őrzésének intézménye a 15. századig vezethető vissza, és 1945-ig jogfolytonosan létezett. Innentől kezdve egészen 2011-ig a rendőrséghez tartozó köztársasági őrezred látta el a protokolláris feladatokat és a koronázási jelvények őrzését. A Magyar Koronaőrök Egyesülete azonban napirenden tartotta a hagyomány visszaállítását, és még az év májusában a Honvéd Koronaőrség átvette a feladatot ismét. Szent István örökségét azonban nemcsak a koronaőrök védik, a honvédség függelékébe tartozó katonák is mind ezt a feladatot vállalták az állam békéjének őrzésével.

Az eseményen részt vett Ovádi Péter országgyűlési képviselő is. Az eseményen részt vett Ovádi Péter országgyűlési képviselő is.

Az ünnepi állománygyűlésen munkájukért többen elismeréseket is vehettek át, valamint Oláh Emil ezredes, kiemelt tábori lelkész megáldotta az új kenyeret.

Bertalan Melinda
Kovács Bálint