Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Név és arc nélkül segítenek pusztán a beszélgetés erejével

2022. augusztus 30. 23:19
Létezik egy ingyenes telefonszám, amit ha valaki felhív, egy olyan emberrel találkozhat a vonal túlsó végén, aki minden esetben feltétel nélkül meghallgatja a hívót és segít a lelki eredetű problémák megoldásában. A telefonos lelki elsősegély szolgálatnak Veszprémben is vannak munkatársai, de hogy kik ők valójában, arra ebből a cikkből sem kapnak választ. Viszont sok másra igen, a lelki krízishelyzetekről, némely esetben az öngyilkosságok problémájáról és megelőzéséről is.

 „A szavaknak gyógyító ereje van” - hangzik el számtalanszor ez a közhely, sokszor pedig legyintünk rá, hiszen azt gondoljuk, csak azok burkolóznak ezzel, akik tevőlegesen nem tudják kivenni a részüket a „segítség” magasztos részéből. Na, ők azok, akik nem is tévedhetnének nagyobbat.

Igaz, hogy a híradásokba legtöbbször azok a képsorok kerülnek csak be, amikor egy egyenruhás a kosaras autóval sikeresen lehozza a hídról, vagy ablakpárkányról az embert, aki nem sokkal előtte még azzal a szándékkal mászott oda, hogy a mélybe veti magát. Tény és való, hogy ezek a cselekedetek is bőven megérdemlik az elismerést és kiváltják a megnyugvást jelentő sóhajt, viszont létezik Magyarországon egy közösség, akik semmivel sem hajtanak végre kisebb dolgot, mint azok, akik megmarkolják egy öngyilkosság előtt álló ember karját a hídon, de az ő munkájuk rejtve marad a nyilvánosság előtt. Sőt, a legtöbbjük nevét sem ismeri, nem ismerheti senki. Pedig itt élnek köztünk, nincs egyenruhájuk és csupán egy eldugott irodában ülnek egy telefonkészülék mellett, mégis nem egyszer életeket mentenek.

Ők a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének a tagjai, röviden a LESZ kötelékébe tartozó civilek, felruházva egy nem mindennapi készséggel, de erre még később visszatérünk.

Előtte mindenképpen ki kell térni az öngyilkosság kérdéskörére, aminek a megelőzése az egyik fő célkitűzése a LESZ-nek is. Habár ez a téma látszólag csak az elmúlt évtizedekben került előtérbe, valójában már a társadalomtudományok megjelenésekor, több, mint 100 évvel ezelőtt foglalkoztak vele a szakemberek. Az már más lapra tartozik, hogy hazánkban a rendszerváltás előtt kvázi tabunak számított az, hogy a társadalom egy érzékelhető százaléka komoly lelki krízisekkel küzd, aminek a végkifejlete akár öngyilkosságba is torkolhat.

Ebben a korszakban, egészen pontosan 1970-ben jöttek létre az első telefonos lelkisegély szolgálatok Magyarországon, akik kezelik a 116-123-os telefonszámot, majd 1986-tól már szövetségként működtek, 1994-ben pedig csatlakoztak a nemzetközi szervezethez is.

Ma Magyarországon 19 ilyen telefonos szolgálat működik, köztük az egyik Veszprémben a „Kapaszkodó” Mentálhigiénés Egyesület jóvoltából.

Velük beszélgettünk, viszont mielőtt bárki is konkrét arcokat és neveket szeretne párosítani az interjúban megszólalókhoz, el kell oszlatnunk ezt az igényt, hiszen a LESZ alapvető elvei közt szerepel, hogy mindenki, aki felhívja a 116-123-as krízisszámot, egy olyan emberrel találkozhasson a vonal túlsó végén, aki feltétel és előítélet nélkül meghallgatja, képes vele barátként beszélni, de mégis anonim módon.

Pontosabban a hívó döntheti el, hogy hogyan nevezi a lelkisegély szolgálat munkatársát, így akár Péternek, Zolinak, Erikának is hívhatja, teljesen mindegy a beszélgetés szempontjából.

Ezt már a veszprémi Kapaszkodó szolgálat munkatársai mondták, amikor meglátogattuk őket belvárosi irodájukban, ahol ügyeleti időben kicseng a telefon.

Mindannyian tapasztalt emberek a lelki elsősegély terén, mégis nem lehetne felhozni olyan ismertetőjelet, amivel megkülönböztethetőek lennének más átlagembertől az utcán.

Pedig az a munka, amit végeznek egyáltalán nem egyszerű és nem is alkalmas rá mindenki. Azt, hogy ki ülhet le a telefon elé egy hosszabb kiválasztási folyamat előzi meg pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek által. A képzés vizsgával zárul, ezután havonta átlagosan 2–3 alkalommal ülnek telefon mellé a segítők. Itt viszont még mindig nem engedik el a kezüket a szervezet szakemberei, havonta tartanak szupervíziót és esetkonzultációkat, továbbképzéseket, tréningeket szerveznek.

Erre persze szükség is van, hiszen az a munka, amit végeznek bárki számára komoly lelki megterheléssel járhat. Mégis, akkor kiből lehet alkalmas lelki segítő? - Merül fel jogosan a kérdés.

A válasz a „Kapaszkodó” Egyesület képviselőjétől jön, miszerint bárkiből, akinek a személyisége alkalmas erre és lelkileg felkészült, hogy másokon segítsen pusztán azzal, hogy beszélget vele. Nem előírás a pszichológiai végzettség, sőt, olykor jobb is, ha nem rendelkezik ilyen előképzettséggel a segítő. Ugyanakkor elvárás az érettségi bizonyítvány megléte és, hogy betöltse a 23. életévét.

Ők azok, akik felveszik a telefont, amikor valaki, aki lelki krízisbe, adott esetben kilátástalan élethelyzetbe került és egy látszólag elsőre idegentől várják, hogy megoldást nyújtson a problémájukra.

Pedig a lelki szolgálat munkatársainak nem célja, hogy megmondják a segítségre szorulónak, hogy mi lenne a helyes megoldás problémájukra. Sőt, ez kifejezetten ellentétes azzal, amit végeznek. A beszélgetés célja az, hogy rávezessék a probléma valódi gyökerére és a telefonálóval mondassák ki, hogy mi lenne a megoldás a problémájára.

Volt olyan hívás – ezt már az egyik segítő meséli – amikor valaki sírva hívta fel a 116-123-at és elcsukló hangon mesélte el életének zsákutcáját. A hosszú beszélgetés végére eljutottak addig, hogy ugyanez az ember már nevetett azon, ami kezdetben a könnyeit kihozta a szeméből.

Persze ez egy relatív könnyebben megoldható magánéleti krízis volt, a hívások közt komoly krízisek is vannak, olyan élethelyzetek, amivel egy laikus aligha tudna mit kezdeni. Például, amikor egy roma fiú hívta fel őket, aki nem sokkal előtte vallotta be saját magának, hogy homoszexuális. Mindezt a saját családja, az a társadalmi közeg, amiben élt finoman szólva sem fogadta volna el. A segítséget ő is egy arcnélküli ismeretlentől várta, aki előtt a legmélyebb titkát is képes volt felfedni, megcáfolva azokat a bevett normákat, amit a bizalom kialakításáról ismerünk.

A legnehezebb viszont az, amikor szuicid, azaz öngyilkossághoz közeli helyzettel találkoznak a segítők. Ezeknek a hívásoknak a tétje néha valóban az élet, vagy a halál kérdése és, ha azt gondolnánk, hogy elvétve találkozni ilyen esetekkel, az interjúalanyaink több példát is hoznak azonnal az elmúlt időszakból.

Volt olyan eset, amikor egy fiatal, a húszas éveiben járó fiú már elmondása szerint az ablakpárkányon ülve hívta fel a vonalat. Ilyenkor a segítő nem hívhatja a rendőrséget, vagy a mentőket, viszont tartva a vonalat, pusztán a rávezető beszélgetés erejével igyekszik elérni, hogy másszon vissza a szobába az illető. Ez is egy konkrét példa volt, amit az egyik veszprémi segítő elért, ráadásul a hívás végén a fiatal fiú azzal köszönt el, hogy ő maga fogja kihívni a szakszolgálatot és kér szakavatott pszichológustól segítséget a problémájára.

Hogy ki volt a vonal túlsó végén, az nem derült ki, ahogy neki sem, hogy hogyan hívták valójában a segítőt, hogy néz ki, hol él pontosan.

Mindez viszont sok megmentett embert nem hagy nyugodni. Időről időre előfordul az, hogy csörög a telefon, de a vonal másik végén nem egy depresszióval sújtott ember van, hanem valaki, aki szeretné kideríteni, hogy ki volt pontosan az az ember, aki beszélgetett vele és segített leküzdeni a problémáját. A LESZ tagjai ilyen sikertörténetek esetében sem fedhetik fel magukat, vagy kollégájukat, viszont, hogy hozzunk egy ilyen mesébe illő történetet is, az egyik ilyen hívás pont ahhoz a kollégához futott be, aki évekkel korábban segített egy nőnek, aki a vonatsínek mellett, az öngyilkosságra készülve hívta fel a vonalat. Ő csupán annyit akart elmondani egykori ismeretlen „barátjának” hogy éppen az esküvőjére készül, ami másnap lesz.

Ugyanakkor nem minden hívás után lehet efféle happy endről beszélni, a lelki segítők pedig ezekről is nyíltan beszéltek.

Amikor felveszik a kagylót az is eldől, hogy a vonalat kizárólag a hívó fél szakíthatja meg. Ez pedig olykor valóban megtörténik, visszahívásra pedig nincs lehetőség. Ez történt akkor, amikor egy kórházban fekvő férfi hívta fel őket egy egyszerű kérdéssel: vajon az ágy mellett tartott kötözőszer elég erős-e ahhoz, hogy felakassza magát? Hogy mi lett a férfivel, arra nem derült fény, mert egy idő után letette a telefont.

Egy másik esetben egy idős hölgy hívta fel őket. Az ő esetében még egyértelműbb volt a helyzet. Már bevette az összes gyógyszerét, csupán arra várt, hogy elaludjon. De nem akart egyedül maradni abban az időben, amíg ez megtörténik, így a lelki szolgálat munkatársa volt az, aki addig beszélgetett vele, amíg egyszer csak már nem érkezett válasz a vonal túlsó feléről.

Ahogy említettük korábban, a lelki elsősegély szolgálatba olyan emberek valók, akik kellően erősek ehhez a munkához, viszont még egy ilyen stabil lelkülettel bíró személynek is szüksége lehet feltöltődésre ilyen élmények után. Pláne úgy, hogy az ember lelkének természetéből adódóan kedves köszönet és későbbi elismerés nem valósulhat meg. Hogy mégis miből merítkeznek, arra szinte egyszerre válaszolták ugyanazt a veszprémi segítők: abból, ha úgy teszik le a telefont, hogy érződik, hálásak a segítségért és valóban tudtak tenni valakiért, akinek szüksége volt rájuk.

Ők a társadalom minden csoportjából, minden generációjából kikerülhetnek. Habár javában a 40-en túliak hívják a szolgálatot, kiemelkedő még a fiatalok, nem egyszer a 18 év alattiak hívásai sem. Némileg több hölgy hívja a 116-123-at, de az ő arányuk csak alig előzi meg a férfiakét.

A telefonos lelki elsősegély szolgálat munkatársai tehát 0-24 órában rendelkezésre állnak a krízishelyzetben lévő emberek számára, viszont, ahogy a veszprémi segítők is kiemelték, az öngyilkossági kísérlethez vezető út hosszú és számos előjele van, amit egy odafigyelő társadalomnak észre kellene vennie tagjain.

Erre szervezetük számos alkalommal fel is hívja a figyelmet, többek közt hamarosan Veszprémben is egy nagyszabású konferencia keretében, ami számos elemében formabontó lesz.

Az előadások segítségével bepillantást engednek majd a nemzetünk múltjába, a néprajzban, irodalomban és a művészetekben megtalálható szuicid késztetésekre, cselekményekre. Emléket állítanak Dr. Kígyósi Zsuzsanna pszichiáter munkásságának, aki megszervezte Veszprémben a pszichiátriai gondozót, életében színészek, írók, a művészetek különböző területein alkotó emberek önkéntes orvosa volt, kiemelten foglalkozott a „Viadukt” problémával.

Ezt a programot szeptember 16-17 között tervezik megvalósítani Veszprémben, viszont az egyesület életében még egy fontos dátum is ott lebeg az idei évre vonatkozóan.

Jelenlegi belvárosi irodájuk bérleti szerződése október végével lejár és már jelezték nekik, hogy nem fogják meghosszabbítani azt. Az egyesület ezért jelenleg is gőzerővel dolgozik azon, hogy másik helyet találjon magának, a jelenlegi emelkedő bérleti árak miatt pedig a tágabb veszprémi közösség támogatását várják, hogy folytathassák segítő munkájukat.

A "Kapaszkodó" Mentálhigiénés Egyesület bankszámlaszáma: 12082104-01795649-00100002
Email: kapaszkodo21@gmail.com

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
A munkahelyi kávézás hasznosabb, mint gondolnánk A munkahelyi kávézás hasznosabb, mint gondolnánk A munkaidő statisztikájában a kávészünetek látszólag csak kidobott percek a termelékenységből, viszont több kutatás is igazolta már, hogy a munkahelyen elköltött kávék nem csak az egészségre, hanem a munkabírásra is jó hatással van. Persze ebben az esetben is ott villog a mértékletesség piros lámpája. tegnap 13:24 Lemondott az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre közélet Lemondott az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre Lemondott Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, az MSZP két társelnöke a párt választmányának szombati ülésén a június 9-i európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választás eredményei miatt. Erről a két politikus a Facebook-oldalán számolt be. 2024. június 22. 16:35 Gryllus Dániel a költészet szerepéről kultúra Gryllus Dániel a költészet szerepéről Idén Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka alapító tagja nyitotta meg a veszprémi Ünnepi Könyvhetet. A szavakat dallamok követték, Gryllus citerával kísérte magát, s persze a nóták között mesélt könyvekről is, versekről, Kányádiról, Weöres Sándorról… Órákig tudtuk volna hallgatni… 2024. június 22. 17:02 Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Csütörtök délután hivatalosan is megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes alapító tagja. Természetesen az ünnepi szavakat dallamok követték. 2024. június 21. 11:39

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.