Dr. Udvardy György érsek a felnyitás előtt elmondta, egy ilyen üzenetnek sok szintű jelentése van. Van aktuális jelentése, adott korról beszél, adott üzenetet fogalmaznak meg hívő elődeink, ugyanakkor van a hitre mutató jelentése és jelentősége is éppen az ősiséget fejezi ki, hiszen előttünk, akik a hitben jártak a maguk korában, kultúrájában, az egyház javát igyekeztek előmozdítani, a székesegyház esetében pedig az istentiszteletnek, a kultusznak a helyét tették széppé. Így most üzennek, üzennek a hitről, üzennek az egyházhoz, a Krisztushoz tartozásról, mi pedig, mint őseink utódai nagy tisztelettel tekintünk rájuk, és nagy tisztelettel olvassuk majd azt az üzenetet, amit vélhetően itt, ebben a kapcsolatban találunk, fogalmazott az érsek.
Dr. Karlinszky Balász könyv és levéltár igazgató az időkapszulákban találtakról elmondta, hogy a veszprémi Szent Mihály -székesegyházat 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök akaratából átépítették. A korábbi barokk székesegyház helyett egy neoromán stílusú székesegyházat építettek föl. 1910. október 4-én került sor a felszentelési misére, amelyen Hornig Károly püspök mellett részt vett Csernoch János csanádi püspök, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Radnai Farkas besztercebányai püspök. A most megtalált, időkapszulában elhelyezett dokumentum örökíti meg ezt a tényt, felsorolva a résztvevő személyek nevét, a négy főpásztorét, illetve a veszprémi székeskáptalan tagjait, illetve azokat a személyeket, akik az ideérkező prelátusok kíséretében voltak püspöki titkárokat, szertartókat. A felszentelés tényét rögzítő dokumentumon túl egy 1909-ben kiadott egyházmegyei névtár volt az időkapszulában, illetve kilenc darab pénzérme a korabeli monarchiában használatos érmék közül.
