A japán kultúrában különleges szerepe van a cseresznyefának, azaz a sakurának. A gyönyörű rózsaszín virágokat hozó fa általában március végén, áprilisban virágzik, s ilyenkor kezdődik meg igazán az év is a szigetországban. Az április az újrakezdés ideje, a tanév és az üzleti év kezdete, a cseresznyefa pedig nemcsak a kultúra, de az élet része is Japánban – mesélte Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövete a Kolostorok és Kertek területén helyet kapott fa ültetésekor. Mint mondta, azt, hogy mit jelent a tavasz népe számára, leginkább talán a híres francia zongorista és komponista, Michel Legrand You must believe in spring című dala foglalja össze, a fácska megerősödésével pedig reméli, a veszprémiek is meg tudják élni a megyeszékhelyen a sakura ünnepet úgy, ahogy a japánok is teszik.
Porga Gyula polgármester szerint jó esély van erre: a megye régóta komolyabb kapcsolatot ápol a japán Gifu megyével, sok japán barát él közöttünk, az Európa Kulturális Fővárosa Program pedig remek lehetőséget teremt arra, hogy akár Európán kívüli kultúrákat is idehozzunk, s mi is megmutassuk a kultúránkat Japánban. A polgármester hozzátette, bíznak benne, hogy a mostani gasztrofesztiválon és a faültetésen túl is találnak majd minden évben alkalmat arra, hogy vendégül lássák a nagykövetet.
Az EKF lehetőségeit emelte ki Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója is, az EU-Japan Festtel való együttműködés pedig kiváló lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a jövőben a japán kultúra további szegmenseit is bemutassák.
Japánban a cseresznyevirágot legendás vallási kultusz övezi, a hanami, a „virágnézés” ünnepe pedig mostanra az egész világról vonz turistákat az országba. A sakura – mely magát a cseresznyefát és a virágát is jelöli – tisztelete egy régi lengedához fűződik. E szerint a Fuji istennője, Konohana Sakuya Hime minden év tavaszán újjáélesztette az elhalt virágokat és cseresznyefavirágokkal díszítette a japánok legszentebb hegyét. Így vált a sakura a tavasz eljövetelévé és az újjáéledés legfőbb szimbólumává: a virág szirmai egyszerre jelképezik az állandó megújulást, az újjászületést, ugyanakkor szépségének rövid tündöklésük a halandóságra, az élettel járó elmúlásra is emlékeztetnek. A hanami során a japánok kivonulnak a kertekbe, parkokba, és piknikezés közben csodálják a virágzást, egyfajta spirituális feltöltődésként is megélve azt.
