Nagy múltra tekint vissza Veszprém város vízműve: több mint 125 évvel ezelőtt, 1896-ban hozták létre, ma pedig a száz évvel később alakult Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. kezeli, ami 131 – köztük a veszprémi – önkormányzat közös tulajdonában áll. A város ebben a hosszú időben jó gazdája volt a víziközmű-szolgáltatásnak, 2023-ra azonban a jelenlegi körülmények között ellehetetlenül a Bakonykarszt működése.
Ennek több oka van: a parlament döntése értelmében a szolgáltató több mint tíz éve nem emelhet árat, közben viszont különadó befizetésére is kötelezték. Igazán nehéz helyzetbe azonban a mostani válság sodorta a céget, az infláció, az euró-forint árfolyam, a nyersanyagok és az energia árának emelkedése fenntarthatatlanná tette a működtetést a jelenlegi felállásban. Már idén is háromszor annyit kell fizetniük a villamosenergiáért, mint tavaly, miközben a megnövekedett költségeket a törvény miatt nem háríthatják a fogyasztókra. A jövő évre kiírt energiabeszerzés még sanyarúbb sorsot vetítenek előre: a jelenlegi számítások szerint 2023-ban több mint négymilliárdos plusz költség révén lehetne fenntartani a víziközmű-szolgáltatást, amire a tulajdonos önkormányzatok képtelenek előteremteni a fedezetet.
A kormány integrációs programot dolgozott ki arra, hogy átvegye a víziközmű szolgáltatást, illetve a szolgáltató cégeket azok vagyonával együtt, és maga finanszírozza a veszteséget. Veszprém önkormányzatának közgyűlése csütörtökön felhatalmazta a polgármestert, hogy tárgyaljon a kormánnyal a programban való részvétel feltételeiről.
A napirend vitájában Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) a Bakonykarszt vagyonának nagyságrendjéről érdeklődött. Kugler Gyula, a szolgáltató vezérigazgatója elmondta: a zártkörűen működő részvénytársaság saját tőkéje 1,4-1,5 milliárd forint, alaptőkéje 886 millió forint. Az idei veszteségeket leírva év végére a saját tőke egymilliárd forintra olvad. A zrt 30 milliárd forintnyi vagyonkezelt vagyon és 15 milliárd forint bérelt vagyon fölött rendelkezik.
Hartmann Ferenc (archív)
Hartmann megjegyezte, hogy a kormány zsarolással igyekszik több tízmilliárd forintnyi vagyont, az önkormányzatok “utolsó megmaradt családi ékszerét” megszerezni. A frakcióvezető megjegyezte: tart attól, hogy ebben az esetben a vízszolgáltatással is olyan fennakadásokat tapasztalnánk, mint amit a hulladékgazdálkodás terén láthattunk. Arra kérte a polgármestert: tárgyalásában arra tegyen javaslatot, hogy az állam 5% tulajdonrész megszerzése mellett, a vagyon átvétele nélkül biztosítsa a szolgáltatás anyagi fedezetét.
Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) emlékeztetett rá, hogy a rezsicsökkentés bevezetésekor lehetett attól tartani, hogy a szolgáltatók bevételnövekedés híján nem lesznek képesek reagálni az esetlegesen felmerülő nehézségekre. Megjegyezte: ahhoz, hogy az állam segítséget nyújtson, semmi szükség nincs arra, hogy átvegye az önkormányzat tulajdonát, a lakossági szolgáltatást nyújtó közmű addig van biztonságban, amíg az önkormányzat kezelésében marad.
(archív)
Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) hangsúlyozta: a Bakonykarszt helyzetéért elsősorban a szolgáltatási díjak befagyasztása és a szolgáltatókra kivetett különadó felelősek. Ezek szerint az állam azt kéri, hogy adjuk át neki a vagyonunkat, ami éppen az állami döntések miatt került nehéz helyzetbe. A képviselő azt feszegette, mi a garancia arra, hogy az állam később nem fogja magánkézbe adni a most megszerzett vagyont, és mi a biztosíték a szolgáltatás megfelelő színvonalára?
Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) is elmondta, hogy az önkormányzat mindig jó gazdája volt a víziközmű-szolgáltatásnak, meg kell tartani az önkormányzati vagyont, nem elfogadható az az irány, amit az integrációs program előzetesen kijelöl.
Porga Gyula (archív)
Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) leszögezte: az önkormányzatot nem zsarolják, senki nem kényszeríti arra, hogy átadjon bármilyen vagyontárgyat. Ez az önkormányzat döntése, és ilyen nehéz helyzetben fontos a józanság – ezzel együtt a polgármester érti a képviselők felindultságát. Porga kijelentette: az ő szándéka az, hogy – mivel a Bakonykarszt jövő évi finanszírozását nem tudja biztosítani az önkormányzat, erre a helyzetre megoldást kell találni. Az egyik lehetséges megoldás az állam által felajánlott út, ami első lépésben egy tárgyalásos szakaszt jelent, az itt kialkudott megállapodásról végül a közgyűlés dönthet.
A polgármester arra kért felhatalmazást, hogy ebben a tárgyalásban a lehető legnagyobb mozgástérrel rendelkezve képviselhesse az önkormányzat érdekeit. Ezt a felhatalmazást végül a képviselő-testület egyhangúlag meg is szavazta.
