Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 14. Őrs
Veszprém
22°C
2024. július 14. Őrs
Veszprém
22°C

Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat

2022. október 5. 4:00
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.

Az egykori Úttörővasút ugyan csak alig egy évtizedig volt Veszprém mindennapjainak a része, emléke mégis az egyik legelevenebb a mai napig. Ebben minden bizonnyal annak is nagy szerepe van, hogy az egykor méltán népszerű vidámparkot kötötte össze az állatkerttel, közben átkelt a dolomitsziklák alkotta hegybe vájt alagúton is.

Az első szerelvény 1961-ben indult el, és ezután minden évben májustól szeptember végéig közlekedett oda-vissza, egyszer maga előtt tolva, egyszer maga után húzva a kocsikat. A jegykezelésben pedig 6. és 7. osztályos diákok segédkeztek Kavalecz János mozdonyvezetőnek, ugyanígy ők jelezték sípszóval azt is, hogy mikor indulhat a kis szerelvény.

Az Úttörővasút egészen 1972-ig működött, bezárása után felszedték a síneket is, az egykori megállók épületei viszont megmaradtak, ahogy a mozdony és a kocsik sem vesztek el, azokat Németh Károly őrizte meg évtizedeken át.

Néhány éve, egészen pontosan 2018-ban egy civilektől jött ötlet nyomán fogalmazódott meg az, ha amúgy a mai napig megvannak az egykori vonatkocsik, miért ne lehetne felújítani őket és kihelyezni oda, ahol egykoron a fénykorukat élték? Egészen pontosan a Raffai Csilla helytörténeti kutató és idegenvezető által fémjelzett Túrajó egyik tematikus várostörténeti sétáján Kovács Zoltán mondta ki először, hogy érdemes lenne felkutatni és közös erővel helyreállítani a kisvasút szerelvényeit.

Az ötlet mellé nagyon hamar több helyi civil, valamint vállalkozás is odaállt, ahogy az önkormányzat is támogatásáról biztosította az ötletgazdákat.

Az egykori szerelvényt gyorsan az önkéntesek rendelkezésére bocsájtotta Némethné Károlyi Jolán. Az akkor még önkormányzati képviselőként tevékenykedő Jolán elhunyt férje volt az, aki megmentette anno a vonatot, ezzel az ő emlékét is ápolja a civil összefogás.

Ezután elkezdődtek a lakatosmunkák, a fényezés, a festés, beszerezték a síneket, ami az új alapja lett a vonatnak, valamint Raffai Csilla mélyreható helytörténeti kutatást is végzett a kisvasúttal kapcsolatban.

A keddi átadókor a Veszprémvölgyben a kisvonat mellett Brányi Mária alpolgármester köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki áldozatos munkájával kicsit is hozzájárult a koremlék felélesztéséhez, kiváltképp Kovács Zoltánnak, aki az ötletgazda szerepe mellett a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájának vezetője is, valamint Raffai Csillának, akinek kezdeményezésére a kisvonat és története mára már a helyi értéktár részét képezi.

Az ünnepélyes átadón Raffai Csilla röviden bemutatta a vonat történetét, amire úgy utalt, mint egy időkapszulára, amire ha felülünk, sokakban a múlt szép emlékei élednek újjá.

A történet addig él, amíg mesélünk róla” - fogalmazott a Túrajó vezetője, aki hozzátette, nem állnak meg a koremlékek gyűjtésével, hanem várják azokat a régi tárgyakat, történeteket is, amelyek az egykori úttörővasúthoz kapcsolódnak, ezzel is tovább bővítve az értéktárat.

Az ünnepség végén Kovács Zoltán is megköszönte minden segítőnek a közreműködést, hogy egy ilyen kedves veszprémi emlék ismét a nagyközönség elé kerülhetett, Brányi Mária társaságában pedig emléklapokat adtak át az összes ilyen résztvevőnek.

A kisvonatot a jövőben bárki megtekintheti a Kolostorok és Kertek rendezvénytéren az egykori megállója előtt. A gyerekek felmászhatnak rá, valamint a mozdonyban egy leírás is olvasható a történetéről régi képekkel illusztrálva.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21 Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Szerda este egy kaukázusi ország teljes értetlenségbe taszította a magyarokat. Egyfelől azért, hogy hogyan tudták legyőzni a labdarúgó Európa-bajnokságon a Cristiano Ronaldóval felálló portugálokat – ezzel kiejtve a magyarokat a tornáról – valamint, hogy miért nevezte őket végig a kommentátor georgiaiaknak grúzok helyett. 2024. június 27. 8:27 A kosárgömböktől az automata fényjelzőkig Balaton A kosárgömböktől az automata fényjelzőkig Volt idő, amikor a Balatonnál nem csak augusztus 20-án lehetett tűzijátékot csodálni, hanem minden olyan alkalommal, amikor a viharfelhők kezdték beteríteni az égboltot. Ilyenkor viszont közönségcsalogató showműsor helyett a rakétákat épp ellenkező céllal lőtték fel, figyelmeztetésből, hogy mindenki hagyja el a vizet és lehetőleg a strandokat is. A viharjelzés korai megoldásai aztán sokat változtak az évtizedek alatt, a jelzőrendszer küldetése viszont azóta is változatlan: még a tragédia előtt figyelmeztetni az embereket a veszélyhelyzetre. Mindez ráadásul egy ember felismerésével kezdődött. 2024. július 8. 11:13 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.