Végezzünk el egy gyors asszociációs játékot! Gondoljunk magunk elé egy középkori lovagot, olyan páncélos, a pajzsán címert hordó alakot, mint amilyenek a kódexekben vannak és hosszas gondolkodás helyett mondjuk ki egyből azokat a tulajdonságokat, amelyekkel illetnénk ezt a lovagot! Bátor, nemes, erős, kitartó... minden bizonnyal ezek a jelzők az élmezőnyben lennének, de ez nem is meglepő, hiszen azokból a mesékben, amiket, ha máshonnan nem gyermekkorból ismerünk, valóban ilyen tulajdonságokkal felvértezett embereket rejtettek a páncélok.
Csakhogy ezek a lovagok valójában nem tűntek el a gyermekkori mesékkel együtt. Nagyon is léteznek, sőt közösségekbe gyűlnek, ahol ma is magukra öltik a több tíz kilogrammos páncéljukat és magukhoz veszik kardjukat, hogy megvívjanak egymással.
De továbbmegyünk, a 21. század klasszikus lovagjai valójában sportolók, akik az úgynevezett buhurtot űzik, ugyanolyan lefektetett szabályrendszerrel, mint bármelyik másik sport esetében. Csak náluk a térdvédő és a bukósisak helyett a hagyományos középkori lovagi páncél jelenti a védőfelszerelést.
Fotó: Dalmadi Andrea - Medieval Backstage
De, hogy pontosan miről is van szó, mit takar a buhurt és kik űzik ezt a sportot, arra Ujvári Ádám adott választ, akit a szombati veszprémi középkori nap szervezése közben sikerült elérnünk.
Ugyanis október 15-én a Veszprémvölgybe, a Kolostorok és Kertek rendezvénytérre látogatnak ezek a középkori lovagpáncélba öltözött férfiak, hogy egy tematikus középkori nap keretében megmérkőzzenek egymással a közönség előtt.
És itt kapcsolódik össze a buhurt, mint modern küzdősport a középkori hagyományok felelevenítésével. Ahogy Ádámtól megtudtuk, ez a sport valójában a középkorban népszerű lovagi játékoknak a felelevenítése. Fontos kiemelni viszont, hogy bármennyire is sokszor a „sötét” és „véres” jelzővel illetik ezt a korszakot, a középkori várudvarok lovagi tornái valójában nem az ellenségeskedésről szóltak és nem is az élet-halál harcról, sokkal inkább egy nemes küzdelemről a maga tradícióival, ahol az erősebb maradt talpon és aratta le a dicsőséget.
Fotó: Dalmadi Andrea - Medieval Backstage
A buhurt ezt eleveníti fel külsőségeiben és a küzdősport szabályrendszerében is. Ádámtól megtudtuk azt is, a buhurt klasszikus felállásában 5-5 versenyző, vagy, ha úgy jobban tetszik lovag áll ki a küzdőtérben egymás ellen és csapnak össze, de ahogy most Veszprémben is tervezik, a 3 a 3 elleni küzdelem is elterjedt. A cél az, hogy az ellenfél összes tagját a földre kényszerítsék, ha ez sikerül, véget ér a küzdelem. Ehhez pedig gyakorlatilag minden lehetséges eszközt bevethetnek a küzdelemben, lökhetnek, gáncsolhatnak, de a leglényegesebb, használhatják a szintén a középkori harci eszközre hajazó kardjukat.
Mivel ezek a kardok azt leszámítva, hogy nincsenek megélezve és szúrni sem lehet velük, erőkifejtésükben megegyeznek elődeink fegyvereivel. Ezért a buhurtban különösen fontos a megfelelő védőfelszerelés, ami egy acélból, vagy titánból készült páncél, sokszor akár 30-40 kilogrammos súlyt jelentve a viselőjének. A szabályok megkövetelik azt is, hogy ez a ruha nem lehet régebbi ez bizonyos kornál, tehát hiába őriz valaki otthon egy olyan páncélzatot, amit még a török elleni harcokban viselt valaki, a buhurtban nem használhatja, ám az azzal külsőre szinte mindenben megegyező már-már elvárás.
Ezt képviselik a Ferreus Lupus-ban is, abban a sportegyesületben, amelynek Ujvári Ádám a vezetője és szombaton ők is megmérkőznek a veszprémi középkori napokon. Ráadásul külföldi ellenfelekkel szemben is, hiszen Csehországból, Szlovákiából és Bulgáriából is érkeznek buhurt harcosok Veszprémbe.
Fotó: Dalmadi Andrea - Medieval Backstage
Ádámtól megtudtuk, hogy itthon körülbelül 50-en képviselik ezt a harcművészetet, akik egyesületekbe tömörülnek, ezek mögött pedig egy szövetség is áll, akik a versenyeiket megszervezik. Hogy most miért pont Veszprémbe látogatnak a buhurt harcosok, arra is egyszerű magyarázat van. Ádám jól ismeri a középkori magyar történelmet, így azzal is tisztában volt, hogy Veszprém számos esetben játszott meghatározó szerepet az ország sorsfordító eseményeinél. Így pedig ezek a hagyományok ma is elválaszthatatlanul részei a városnak, ahol méltó és a lovagokhoz illően nemes módon lehet megszervezni egy ilyen tornát.
A Kolostorok és Kertekben szombat délelőtt kezdődnek a küzdelmek, ami szintén a középkori hagyományokat idézve a nagyközönség számára is nyitott és ingyenesen látogatható esemény lesz, a tematikus nap folytatásaként pedig délután harci bemutatókkal, egyéni párvidalakkal és koncertekkel is készülnek. A mostani esemény, aminek létrehozásában a Laczkó Dezső Múzeum is segített a tervek szerint egy hagyományteremtő céllal jön létre és jövőre még több buhurt harcos mutathatja meg a Királynék városában tudását a közönség előtt.
