- Miután tíz évvel ezelőtt sikerült meghatározni az emberi DNS építőelemeinek sorrendjét, minden nép kíváncsi volt rá, honnan származik, mik a sajátosságai. Mi is utánajártunk, hogyan is néz ki a genetikai családfánk – mondta el Raskó István, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet vezetője. – Mára bizonyos, hogy a Föld benépesítése Afrikából indult el, ám viszonylag csak egy kisebb csoport szedte a sátorfáját. Ugyanis a mai afrikai emberek gén-állományában arányaiban nagyobb a változatosság, mint az egyéb területeken élőkében.
- Egy embernek húsz emberöltővel ezelőtt több, mint egymillió őse volt, de csak egyetlen egyenes-ágú ősanyja és ősapja – magyarázta a professzor.
- A magyarság génjeinek vizsgálatához 136 honfoglalás-kori csontvázat vettünk mintául, közép- és dél-Magyarország, valamint Erdély, Ausztria – itt található a legnyugatabbra fekvő ősmagyar sír – és a Délvidék területéről. A csontok DNS-eit ma élő magyarokéval és székelyekével hasonlítottuk össze, 69 esetben találtunk egyezést. Ezzel Európában a második helyet foglaljuk el a baszkok után, akiknél 92 ez az arány. A dél-németeknél 38, észak-kelet Olaszországban pedig 5.
- A vizsgálatok során előkelő és köznépi sírok csontjait is vizsgáltuk. Előbbiek DNS-ében 24% volt az ázsiai vonás, míg a közrendűeké számszerűleg megegyezik a mai magyarokéval, 4-5% - mondta el Raskó István. – Készítettünk egy térképet is, amely a génállomány alapján megmutatja, mely népekhez vagyunk közelebb és melyektől távolabb. A honfoglaló magyarokhoz leginkább a mai finnek illetve a moldvai csángók hasonlítanak. A mai magyarok génjei a horvátokéhoz, bosnyákokéhoz illetve az észtekéhez hasonlít, míg a mai székelyek a csehekkel mutatnak hasonló mintázatot.
- Az előkelő sírokban talált ló csontokat is megvizsgáltuk, vajon tényleg alacsony, zömök lovakon utaztak-e őseink, ahogy azt a nyugati történetírók feljegyezték. A kutatásokból kiderült, hogy a talált csontok a mai akhal teke lovakkal rokonok, amelyet még ma is a turáni medencében tenyésztenek. Ezek a lovak hatalmas állatok, amelyek akár napi 130 kilométert is tudnak ügetni, rendkívüli fizikumuknak hála. Mivel a közrendűek lovait nem temették el, így előfordulhat, hogy ők valóban alacsony lovakon jártak és emiatt jellemeztek minket így a történetírók.
