A „Szólj be a papnak!” rendezvénysorozat Debrecenből indult pár éve, formabontó és tabudöntögető mivolta miatt pedig hamar híre ment és immáron Veszprémben is rendszeresen tartanak ilyen rendezvényeket. A koncepció egyszerű, mégis szokatlan lehet bárki számára, legyen az hívő, vagy az egyháztól inkább távolságot tartó ember számára. Ezeken az eseményeken ugyanis a katolikus papok, illetve protestáns lelkészek azzal a céllal ülnek le a közönség elé, hogy az ott helyet foglalók kendőzetlenül és tabuk nélkül tehessék fel a kérdéseiket, akár a papi hivatással, akár az egyházzal és annak tanításaival kapcsolatban, vagy egyszerűen a világ dolgairól.
A mostani veszprémi rendezvényt péntek este tartották a belvárosi Kunsztban a Veszprém-Balaton Keresztény Kultúrájáért Alapítvány szervezésében, a közönség pedig már létszámában is várakozáson felül teljesített azzal, hogy színültig megtöltötték az Óváros téri kávézót. Sokan csak hallgatóságként, viszont néhányan már láthatóan előre felkészülve, konkrét kérdésekkel érkeztek annak a három személynek címezve, akik a főasztalnál foglaltak helyet.
Szabados Ádám teológus, blogger, a divinity.szabadosadam.hu népszerű keresztény blog írója, Darnai János atya, a Veszprémi Érsekség ifjúsági referense és a Padányi Katolikus Iskola lelki igazgatója, valamint Szűcs László lelkész, a Szentkirályszabadjai Református Gyülekezet vezetője voltak azok, akik vállalták, hogy megválaszolják a kereszténységgel, vagy éppen az egyházi hivatással kapcsolatban feltett kérdéseket.
Az est moderátora Zámbori Soma, ismert színész volt, ő adta meg a kezdőlöketet a beszélgetésnek azzal, hogy elsősorban nem, mint egyházi személyeknek, hanem, mint átlagembereknek tette fel a kérdést, hogy miért vállalták el a korán sem egyszerű beszélgetést és, hogy mit várnak az estétől.
Zámbori Soma
A válaszokban ugyancsak átlagemberi megnyilvánulásokkal találkozhatott a hallgatóság, miszerint bármennyire is tűnik elsőre „félelmetesnek” egy ilyen beszélgetés, mindig ad valami pluszt az embernek, amitől több lesz, ami gazdagítja lelkileg. Illetve fontos, hogy kiderüljön mindenki számára, hogy a kereszténység nem egy porosodó kulturális jelenség, hanem a 21. században is érvényes válaszokat tud adni minden felmerülő kérdésre.
Az este folyamán a beszélgetés a szakrális témákból folyamatosan sodródott bele a közéleti kérdésekbe, így például a „Hogyan szól Isten hozzánk?” kérdésre adott válaszok után egy másik témánál megtudhattuk azt is, szeretett házi kedvenceink vajon miért nem kerülnek a mennyországba.
Előbbire inkább mélyebb lelkiséget igénylő válaszok érkeztek, miszerint Isten szavát bármikor meghalljuk, ha szétnézünk a világban és felfedezzük az apró csodákat, ami akár egy színes őszi tájban is megnyilvánulhat. Elhangzott, hogy a papi válasz elsősorban az lenne, hogy Isten szavát legegyszerűbben a Bibliából lehet meghallani, de a válaszolók tapasztalataiból kiindulva akkor is megjelenhet a Mindenható, ha csupán elcsendesedünk és elmerülünk a gondolatainkban.
Ugyancsak kérdésként merült fel, hogy ki számít jó hívőnek, hiszen erre is ahány ember, annyi válasz létezik. Itt Szűcs László egy szintet visszalépve a gondolatban, felhívta a figyelmet arra, hogy a Bibliában konkrétan sehol nincsen definiálva, hogy ki számít jó embernek, Isten pedig nem használ erkölcsi kategóriákat erre. Darnai János pedig megjegyezte, sokan szeretnek – modern kifejezéssel – pózolni a jóemberségben, pedig ez inkább gátol az erkölcsi fejlődésben.
Szűcs László
A közönség kérdései aztán átfordultak a hétköznapibb dilemmák felé is, mint a már említett földöntúli életre, pontosabban annak hiányára a házi állatok körében.
Egészen pontosan úgy hangzott a kérdés, ha az állatok a keresztény tanítás szerint nem juthatnak a mennyországba, Isten miért nem teremtette őket örök életűnek?
Bár a kérdés nem elsősorban a mennyországra vonatkozott, a válaszolók mégis innen közelítették meg azt, és elhangzott, hogy a mennyország a tanítás szerint nem kevesebb, mint a földi lét, hanem jóval több annál, olyan kiteljesedés, amit el sem tudunk képzelni. Így pedig az sem kizárt, hogy ott is találkozunk egykori kutyánkkal, vagy macskánkkal, mindenesetre van olyan prófétai kép, ahol állatokat is említenek a mennyországban.
Darnai János
Ugyancsak a közönség soraiból érkezett az a kérdés, ami a reinkarnáció keresztény álláspontja felől érdeklődött. Itt Szabados Ádám emelte ki azt, hogy a keleti vallásúak tulajdonképpen azt vallják, hogy az újjászületésekkel a végső cél az, hogy eljussanak addig a létállapotig, hogy már ne kelljen újra megszületniük a földi létben. Ezzel szemben ez a nyugati társadalmakba úgy gyűrűzött be, mint egy újabb és újabb lehetőség, holott a keleti emberek éppen arra törekednek, hogy elhagyhassák ezt.
A nirvána állapota egyébként hasonlít a keresztény megboldoguláshoz, viszont amíg a buddhizmusban ehhez többször újjá kell születni, a keresztény ember hite szerint egy élet elegendő ahhoz, hogy eljussunk Isten országába. Szűcs László még hozzátette, a kereszténységben inkarnáció létezik, ez a hit arról szól, hogy Isten leveszi rólunk a megdicsőülés terhét, míg a keleti vallásokban ez az ember kezében marad.
Szabados Ádám
A kérdések közt volt néhány finoman provokatív jellegű is, például amikor az egyik kérdező azt firtatta, miért beszélnek a papok az alázatosságról, amikor sok esetben ők sem tanúsítanak ilyen magatartást. Erre Darnai János válaszolt, miszerint sokszor a papokra, vagy a lelkészekre tévedhetetlen személyként tekintenek, holott ők is csak emberek, akik hibákkal együtt élnek. Az viszont elvitathatatlan, hogy szívvel, lélekkel akarnak tenni azért, hogy Isten tanítása, a jóra való készség még több emberhez eljusson. Ugyanakkor le kell venni az isteni szekrényről a papokat.
Ez a „Szólj be a papnak! rendezvényen sikerült is, a szervezők pedig azt ígérték, a jövő év elején ismét megszervezik az eseményt, hiszen számos kérdés van még, amit fel lehet tenni ezeknek az egyházi embereknek.
