Veszprémet és a Balaton térségét együttesen és szétválaszthatatlanul felkaroló 2023-as magyar Európa Kulturális Fővárosa program már számos hazai rendezvényen bemutatkozott az elmúlt időszakban, sőt azóta is aktívan jelen van a hazai kulturális áramlatokban. Egy fontos lépcsőfokra azonban november elején lépett rá a projekt, amikor nemzetközi színtéren is felvonult a helyi, de nyugodtan kijelenthető, hogy a teljes magyar kultúra értékeivel.
November 9-én rendezték meg Brüsszelben a magyar Liszt Intézetben azt a sajtókonferenciát, amelyen nemzetközi sajtóorgánumok mellett több európai döntéshozó is részt vett érdeklődőként.
A rendezvényen Porga Gyula, Veszprém polgármestere is azt emelte ki újságírók előtt, hogy a város és a környék különleges kultúrájának bemutatása mellett a program arra is törekszik, hogy a teljes magyar kultúrát közvetítse mások számára, valamint elhozza a régióba az európai sokszínűséget is.
Ezt megerősítve Markovits Alíz, a program menedzsmentjéért felelős Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta, a város és a teljes régió januártól decemberig több ezer programot kínál a gasztronómiától kezdve az irodalmon és a sporton át a zenei fesztiválokig. A program célja amellett, hogy a helyi közösségeket megerősítse az, hogy a Veszprém-Balaton-régió kulturális és innovációs központtá váljon, és felkerüljön Európa kulturális térképére.
Porga Gyula és Markovits Alíz
Hogy jelenleg európai szemmel nézve hol tart a térség ezekben a törekvéseiben, arról portálunk Hölvényi Györgyöt kérdezte, aki 2014 óta a KDNP politikusaként tagja az Európai Parlamentnek. Ráadásul életének egy korábbi fontos szakasza is a balatoni térséghez köti, családjával ugyanis sokáig élt Tihanyban.
Mielőtt azonban a veszprémi programot vizsgálnánk meg az ő szemüvegén keresztül, a képviselő rávilágított egy fontos részletre a brüsszeli EKF-es bemutatkozás kapcsán. Szerinte maga a helyszín több szempontból szimbolikus, és nem csak amiatt, mert az itt van az EKF cím létrehozójának, az Európai Uniónak a központja.
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte az unióban 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magába, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez is.
Hölvényi György emlékeztetett arra, hogy az EU mellett számos intézményes szövetség központja is itt található, ezért az a projekt, amely itt bemutatkozási lehetőséget kap, valóban a figyelem központjába kerül. „Veszprém most futott fel az európai pályára” – fogalmazott képletesen.
Hölvényi György
Egy ilyen kulturálisan sokszínű helyen rengeteg múlik az első benyomáson, de a képviselő szerint szerencsére a veszprémi EKF-projektet sikerült „karakteresen” bemutatni. Arra pedig, hogy mekkora érdeklődés övezi a brüsszeli mindennapokban a magyar EKF-programot, jó bizonyíték, hogy több képviselőtársa – frakciótól függetlenül – már előzetesen érdeklődött, tájékozódott a Veszprém és a Balaton-térség által kínált lehetőségekről.
A bemutatkozás tehát jól sikerült. Ám ahogy Porga Gyula is hangsúlyozta, hogy Veszprém az EU legélhetőbb városai közé szeretne tartozni, ebben pedig az EKF-címet egy folyamat részeként mint eszközt szeretnék használni, úgy Hölvényi György szerint is az a következő feladat, hogy ezt a kezdeti érdeklődést nemzetközi szinten hosszú távon fenntartsák.
Ez nagyobb felelősség, mint elsőre tűnik. Hiszen a nyolc éve az unióban politizáló képviselő szerint a veszprémi program nemcsak a Dunántúl ezen kisebb régiójára irányította rá a figyelmet, hanem egész Magyarországot, sőt Közép-Kelet Európát is reflektorfénybe állította.
Hölvényi György beszélgetésünk során kitért arra is, hogy a siker nemcsak azon múlik, hogy az év európai kulturális fővárosa milyen programokat talál ki és valósít meg, hanem az is lényeges, hogy az adott térség képes legyen kitűzni maga elé egy konkrét célt, amelyért a közösség együtt dolgozhat. Márpedig nem minden európai térség rendelkezik ilyen határozott vízióval.
„Az EKF nem egyénekről szól, a partnerségek ennél sokkal fontosabbak. Csak ennek tudatosításával lehet sikerre vinni az EKF-projektet” – mondta a képviselő, aki amellett, hogy az EU-s nézőponttal is rendelkezik, ismeri Veszprém és a Balaton-térség erősségeit és gyengeségeit is, hiszen maga is kötődik a vidékhez. Hölvényi úgy látja, a térség nagy lépést tett előre azzal, az összefogást választotta, és a helyi kulturális értékekre közös kincsként tekint a szétaprózódás helyett.
A képviselő tehát Brüsszelből is szurkol az EKF-ben résztvevő összes településnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a valódi eredményekhez elengedhetetlen, hogy a papíron leírt programokba a megvalósítás szakaszában majd a valódi közösségek is bekapcsolódjanak. Ez a szándék az EKF közel 40 éves alapító okiratában is szerepelt és ma is ugyanúgy aktuális. Éppen ezért a magyar program kiemelkedő erényének tartja, hogy minden elemében a közösségek bevonására épít, megalapozva ezzel a sikert.
Ami pedig a konkrét programokat illeti, kíváncsiak voltunk, hogy Hölvényi Györgynek melyek a kedvencei. Érdeklődésünkre elmondta, különösen örül a Teszveszprém törekvéseinek, amelynek célja, hogy felpörgesse a megyeszékhely hétköznapi kulturális életét és ne csupán a hétvégére koncentrálódjanak a közösen megélhető élmények.
Kiemelte továbbá az Élő régió projektjeit is, amelyek kifejezetten a Bakony és a Balaton térségével kapcsolatos ötleteket karolják fel, olyan értékeket is a felszínre hozva, amelyek lehet, hogy az itt élők előtt sem voltak széles körben ismertek. Mindenesetre Hölvényi György szerint turistaként akkor érzi igazán jól magát az ember egy adott helen, ha azt látja, hogy a tősgyökeres helyiek is boldogok, Veszprém és a Balaton-térsége ebből a szempontból bizakodva várhatja a 2023-as évet.
