Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 16. Jusztin
Veszprém
23°C
2024. június 16. Jusztin
Veszprém
23°C

A Haszkovó sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk

2022. december 16. 14:43
A Haszkovó-lakótelep a panelházai nem csupán építéstörténetileg mondanak el sok mindent a szocializmus évtizedeiről. Egy komplett társadalmi kép, politikai berendezkedés, de még a rendszerváltás előtti rendszer felpuhulása is lekövethető Veszprém legnagyobb lakótelepén. Mindezt személyes történeteken keresztül fogják a következő félévben elmesélni a Jutas köztérben most induló előadássorozaton.

A Virágzó Veszprémért Egyesület hivatalos formában 2019 óta működik, tagjai viszont egytől egyig olyan veszprémiek, akik már korábban is számos lokálpatrióta kezdeményezést gondoztak, elsősorban a Haszkovó-lakótelepre fókuszálva. Sőt, tevékenységük nem csupán a panelnegyed fejlesztésére terjedt ki, hanem azt is a zászlajukra tűzték, hogy széles körben megismertessék ennek a városrésznek a történetét a helyiekkel.

Ez a történet pedig jövőre lesz 50 éves. Ugyanis az első társasház alapját 1973-ban fektették le a Stromfeld Aurél utcában, ezután 15 év alatt felépült az a lakótelep, ami, ha önálló közigazgatási egység lenne, a megye egyik legnépesebb városa lehetne.

Ezekbe az évtizedekbe, az építéstől kezdve a beköltözésen át a jelenlegi állapotig fog betekintést engedni a Virágzó Veszprémért Egyesület által életre hívott Haszkovó Hírmondó projekt új előadássorozata.

Ennek a nulladik alkalmát tartották csütörtök este a Március 15. utcai Jutas köztérben, ahol az érdeklődők a Haszkovó történetét átfogóan ismerő helytörténésztől kaphattak olyan információkat is a lakótelepről, amelyek kevésbé forognak közszájon a városban.

Az előadás előtt azonban még Jung Edina, a Virágzó Veszprémért Egyesület elnöke portálunknak beszélt a kezdeményezésük hátteréről. Elmondta, a Haszkovó Hírmondó, egy tavaly életre hívott podcast és Youtube-csatorna, ahol olyan beszélgetéseket készítenek, amelyek kifejezetten a lakótelepről, az itteni emberekről, megoldásaikról szólnak. Ennek a sorozatnak egyik állandó eleme lesz a jövőben a Haszkovó történeti percek, ahol visszamennek az időbe egészen a kezdeti évekhez, amikor az üres mezőföldekből egyszer csak felnőttek a panelházak.

A tematika pedig itt is ugyanaz, megszólaltatják azokat, akik részt vettek az építésben, elsőként költöztek be, kezdtek vállalkozásba, egyszóval formálták, alakították a Haszkovót és tanúi voltak számos itteni történetnek.

A beszélgetősorozatnak a Jutas köztér fog helyszínt adni, január 19-től egészen június közepéig minden csütörtökön egy-egy témát, épületet, intézményt, vagy éppen iskolát és annak történetét járják körbe, de terveznek olyan idős emberekkel is beszélgetni, akik egykor aktív lakóközösségeket alakítottak ki a tömbházakban.

Bár a program hivatalosan csak januárban kezdődik, csütörtökön már betekintést nyerhettek az érdeklődők, hogy mire is számíthatnak majd jövőre.

A köztérben ebből az alkalomból egy fotókiállítást is szerveztek korabeli képek és leírások bemutatásával, este pedig dr. Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese tartott előadást a Haszkovó történetéről.

Ő felidézte, hogy anno négy nemzet munkásai, magyar, bolgár, kelet-német és lengyelek vettek részt az építkezésben. A vendégmunkások emlékét ma több utcanév is őrzi, sőt maga a Haszkovó is egy létező bolgár város, amelynek a mintájára épültek a panelházak.

Nagy Szabolcs felidézte Pap János, egykori MSZMP-s pártvezér terveit, ezekből kiderült, hogy a rettegett politikusnak komplett víziója volt Veszprém fejlődésére, amibe beletartozott az is, hogy Balatonalmádival és Balatonfűzfővel összekapcsolódva egy körülbelül 100 ezer főt számláló ipari nagyváros jöjjön létre, maga mögött hagyva az addigi tradicionális polgári értékeket. Ennek a törekvésnek a része volt, hogy felépüljenek a lakótelepek is. Ezért rombolták le szintén a 70-es évek elején a Cserhát házait és építettek a helyére társasházakat, majd a Haszkovóval együtt a Cholnoky házai is elkezdtek kinőni a földből.

Mivel a teljes építkezés 15 éven át zajlott, a Haszkovó épületeiben is felfedezhető a szocialista építési irányzatok változása. Utolsónak a Március 15. utca házai épültek meg, ezeket „fiatalok házának” is nevezik és több ponton eltérnek a Haszkovó utcai, vagy azon belüli társaiktól. Sőt, nem csupán az épületekben, az utcanevekben is megfigyelhető egyfajta társadalmi trend, tette hozzá Nagy Szabolcs. Amíg kezdetben szocialista testvérvárosokról nevezték el az utcákat, később már az 1848-as szabadságharc hőseiről kapták a nevüket, ez pedig a régi rendszer fokozatos enyhülésének a menetét mutatja.

A következő fél évben - hiszen az előadássorozat egészen június közepéig tart majd heti rendszerességgel csütörtökönként – ebbe a világba nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

A felvezető alkalom során, ahol bemutatták a Haszkovó Hírmondó programját jelen volt Porga Gyula polgármester is. Ő köszöntőjében úgy fogalmazott, egy város attól lesz élhető, hogy akik ott laknak, nem érzik magukat egyedül. Ebben pedig az olyan erős közösségek segítenek, amilyen a Haszkovón is jelen van.

A városvezető hozzátette, fontos, hogy közvetítsenek egy identitást, ehhez pedig meg kell ismerni a múltat minél jobban.

A Virágzó Veszprémért Egyesület kapcsán pedig kiemelte, Jung Edináék tökéletesen felismerték az EKF-ben rejlő lehetőségeket és hasznosan aknázzák ki mindezt, amiből minden Haszkovón élő csak nyerhet.

Hajas Bálint
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.