Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. május 2. Zsigmond
Veszprém
21°C
2026. május 2. Zsigmond
Veszprém
21°C

Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét

2022. december 17. 15:06
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.

Péntek délután a Városházán tartották a Veszprémi Szemle bemutatóját, ahol rögtön a rendezvény elején dr. Földesi Ferenc, a folyóirat jelenlegi főszerkesztője köszöntötte elődjét, dr. Csiszár Miklóst, aki a napokban ünnepli 80. születésnapját.

A gratuláció után Tevesz Mária, művészettörténész tartott előadást Veszprém üvegablakai címmel. A témának az apropóját az adta, hogy 2022-t az ENSZ az üveg nemzetközi évének hirdette meg.

Az előadáson elhangzott, az üveg az emberek életében olyan természetes, mint a levegő: észre sem vesszük, mégis ott van mindenhol. Magyarországon 700 éve működik üvegkészítés, ezt a tradíciót pedig már az UNESCO is elismerte.

Tevesz Mária előadásában először bemutatta, hogy a művészettörténetben milyen szerepe volt és van az üvegnek. Elmondta, a középkori templomokban jelentek meg először a díszes üvegablakok, kifejezetten a gótika korában, majd a barokkal eltávolodtak a színektől, de később, a 19. században a historizmusban újra rátaláltak és felelevenítették a régi technológiákat is.

Veszprémből összesen hat épületet hozott, a Szent László templomot, a székesegyházat, a Károly templomot, a Hősök kapuját, a Petőfi Színházat és a Megyeházát. Az ezekben az épületekben található ábráival és történeteivel ismertette meg a közönséget.

A Veszprémi Szemle aktuális számában olvasható írás a Várban talált időkapszulákról és ezek szöveges tartalmáról, az 1909-es nagy tűzvészről, ami Veszprémben pusztított, egy elveszett templomról a Várban.

Ugyancsak a Várhoz kapcsolódó téma annak középkori és kora újkori erődítésrendszerének  bemutatása. Ezen kívül a veszprémi papnevelő intézetről, Egei Sándor előadóművész és lokálpatriótáról is, valamint átfogóan a várnegyed felújításáról is születtek írások a mostani szemlében.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Hogyan lett munkaszünet a munka ünnepéből? történelem Hogyan lett munkaszünet a munka ünnepéből? Ma már leginkább a majálisok sör-virsli kombinációja és a tavaszi pihenés jut eszünkbe május elsejéről, pedig a dátum mögött egy kontinenseken átívelő, küzdelmes érdekérvényesítés története húzódik meg. Hogyan lett egy tragikus chicagói merényletből és a nyolcórás munkaidőért vívott harcból az év egyik legkellemesebb szabadnapja? tegnap 10:30 Miért olyan fontos a Szent Korona, hogy még a mostani képviselők is erre esküdnének fel? közélet Miért olyan fontos a Szent Korona, hogy még a mostani képviselők is erre esküdnének fel? Az áprilisban lezajlott országgyűlési választások margóján, de feltűnt egy nagy nemzeti ereklye is. Persze nem arról van szó, hogy az új miniszterelnök meg akarná koronáztatni magát, sőt, még csak nem is a Tisza Párttól származik az ötlet, hogy az új képviselők esküdjenek fel a Szent Koronára. Hogy ez végül megtörténik-e, még nem biztos, ugyanakkor aktuálissá tette, hogy cikkünkben bemutassunk több érdekességet és megcáfoljunk néhány tévhitet Magyarország minden politikusán és politikai pártján felülemelkedő Szent Korona kapcsán. 2026. április 29. 13:07 Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Life&Style Koccintás a múlttal a magyar történelem ősi fajtáiból Amikor a poharunkba töltünk egy szépen csillogó bort, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valójában folyékony történelmet tartunk a kezünkben. A Kárpát-medence lankáin egykoron olyan elképesztő gazdagságú szőlőkultúra virágzott, amelynek csodájára járt a világ, ám a történelem viharai, a filoxéravész és a modern kor iparosodott tömegtermelése szinte nyomtalanul elsöpörte ezt az örökséget. Pedig képzeljük el, milyen felemelő érzés lenne megízlelni ugyanazt a bort, amellyel egykor IV. Béla királyunk koccintott, vagy belekortyolni abba, amelyből Mária Teréziának is töltöttek az udvari ünnepségeken! Ezek a letűnt korokat idéző, levéltári iratokban és régi dűlők szélén megbúvó régi magyar fajták – a sárfehér, a góhér, a piros bakator vagy éppen az eredeti, ősi kadarka – mind egy-egy palackba zárt időgépet jelentenek. És bár elvétve, de még a mai napig fellelhetőek néhány hűvös pincében. Pont, mint a somlói borász, Andrási László  pincéjében is, akinek kezdeti kedvtelése, amivel az ősi magyar fajták felé fordult mára a szenvedélyévé vált, és nem fél a tettek mezejére sem lépni, ha a megmentésükről van szó. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.