Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét

2022. december 17. 15:06
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.

Péntek délután a Városházán tartották a Veszprémi Szemle bemutatóját, ahol rögtön a rendezvény elején dr. Földesi Ferenc, a folyóirat jelenlegi főszerkesztője köszöntötte elődjét, dr. Csiszár Miklóst, aki a napokban ünnepli 80. születésnapját.

A gratuláció után Tevesz Mária, művészettörténész tartott előadást Veszprém üvegablakai címmel. A témának az apropóját az adta, hogy 2022-t az ENSZ az üveg nemzetközi évének hirdette meg.

Az előadáson elhangzott, az üveg az emberek életében olyan természetes, mint a levegő: észre sem vesszük, mégis ott van mindenhol. Magyarországon 700 éve működik üvegkészítés, ezt a tradíciót pedig már az UNESCO is elismerte.

Tevesz Mária előadásában először bemutatta, hogy a művészettörténetben milyen szerepe volt és van az üvegnek. Elmondta, a középkori templomokban jelentek meg először a díszes üvegablakok, kifejezetten a gótika korában, majd a barokkal eltávolodtak a színektől, de később, a 19. században a historizmusban újra rátaláltak és felelevenítették a régi technológiákat is.

Veszprémből összesen hat épületet hozott, a Szent László templomot, a székesegyházat, a Károly templomot, a Hősök kapuját, a Petőfi Színházat és a Megyeházát. Az ezekben az épületekben található ábráival és történeteivel ismertette meg a közönséget.

A Veszprémi Szemle aktuális számában olvasható írás a Várban talált időkapszulákról és ezek szöveges tartalmáról, az 1909-es nagy tűzvészről, ami Veszprémben pusztított, egy elveszett templomról a Várban.

Ugyancsak a Várhoz kapcsolódó téma annak középkori és kora újkori erődítésrendszerének  bemutatása. Ezen kívül a veszprémi papnevelő intézetről, Egei Sándor előadóművész és lokálpatriótáról is, valamint átfogóan a várnegyed felújításáról is születtek írások a mostani szemlében.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
A lovagi tornákon senki sem tudhatta, hogy a páncél alatt akár egy király is állhat Life&Style A lovagi tornákon senki sem tudhatta, hogy a páncél alatt akár egy király is állhat A középkort könnyű rózsaszín ködben látni. Hercegnők integetnek az erkélyről, lovagok csillogó páncélban feszítenek, a háttérben díszes lakoma készül. Csakhogy ez a kép nagyjából annyira pontos, mint egy gyerekrajz a városról. A valóságot járványok, vérrel felitatott csatamezők és szigorú társadalmi rendszerek határozták meg. A lovagi tornák sem a tündérmesék világához tartoztak: valóban léteztek, de jóval összetettebb szerepet töltöttek be, mint amit a romantikus elképzeléseink sugallnak. 2025. december 12. 1:26 Három kötet, több tucat veszprémi történet történelem Három kötet, több tucat veszprémi történet Már készül Veszprém nagy várostörténeti monográfiája, ugyanakkor a részeredmények is megérdemlik, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak, hiszen mindegyik egy-egy érdekes fejezetét mutatják be a város több ezer éves történetének. A Laczkó Dezső Múzeum által kiadott, három könyvből álló tanulmánykötet-sorozat most ehhez a folyamathoz csatlakozik. 2025. december 1. 21:48 Aki még Deák Ferencet is megelőzte, amikor újrakeresztelték Balatonfüred híres sétányát kultúra Aki még Deák Ferencet is megelőzte, amikor újrakeresztelték Balatonfüred híres sétányát Balatonfüred egyik legismertebb része a tóparti Tagore-sétány, de vajon miért pont Tagore? Ki volt ő és milyen kapcsolata van ennek a látványosan nem magyar névnek a történelmi városhoz? 2025. november 15. 21:18

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.