Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét

2022. december 17. 15:06
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.

Péntek délután a Városházán tartották a Veszprémi Szemle bemutatóját, ahol rögtön a rendezvény elején dr. Földesi Ferenc, a folyóirat jelenlegi főszerkesztője köszöntötte elődjét, dr. Csiszár Miklóst, aki a napokban ünnepli 80. születésnapját.

A gratuláció után Tevesz Mária, művészettörténész tartott előadást Veszprém üvegablakai címmel. A témának az apropóját az adta, hogy 2022-t az ENSZ az üveg nemzetközi évének hirdette meg.

Az előadáson elhangzott, az üveg az emberek életében olyan természetes, mint a levegő: észre sem vesszük, mégis ott van mindenhol. Magyarországon 700 éve működik üvegkészítés, ezt a tradíciót pedig már az UNESCO is elismerte.

Tevesz Mária előadásában először bemutatta, hogy a művészettörténetben milyen szerepe volt és van az üvegnek. Elmondta, a középkori templomokban jelentek meg először a díszes üvegablakok, kifejezetten a gótika korában, majd a barokkal eltávolodtak a színektől, de később, a 19. században a historizmusban újra rátaláltak és felelevenítették a régi technológiákat is.

Veszprémből összesen hat épületet hozott, a Szent László templomot, a székesegyházat, a Károly templomot, a Hősök kapuját, a Petőfi Színházat és a Megyeházát. Az ezekben az épületekben található ábráival és történeteivel ismertette meg a közönséget.

A Veszprémi Szemle aktuális számában olvasható írás a Várban talált időkapszulákról és ezek szöveges tartalmáról, az 1909-es nagy tűzvészről, ami Veszprémben pusztított, egy elveszett templomról a Várban.

Ugyancsak a Várhoz kapcsolódó téma annak középkori és kora újkori erődítésrendszerének  bemutatása. Ezen kívül a veszprémi papnevelő intézetről, Egei Sándor előadóművész és lokálpatriótáról is, valamint átfogóan a várnegyed felújításáról is születtek írások a mostani szemlében.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Megemlékezés a Don-kanyar hőseiről – tisztelgés a veszprémi áldozatok előtt közélet Megemlékezés a Don-kanyar hőseiről – tisztelgés a veszprémi áldozatok előtt Január 10-én, pénteken megemlékező koszorúzást tartottak a veszprémi Komakút téren, a II. világháborús emlékműnél. A Don-kanyarban és a második világháborúban elhunyt hősök tiszteletére szervezett eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekara, valamint a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai, Battyányi-Nagy Annamária és Felföldi Gábor. 2025. január 11. 15:48 Égi kapcsolat Taliándörögd mellett történelem Égi kapcsolat Taliándörögd mellett Közel ötven éve egy titokzatos létesítmény töri meg a Dörögdi-medence természetes látképét. Három darab tízméternél is nagyobb átmérővel rendelkező parabola és sok kisebb antenna pásztázza az égboltot azt sugallva, hogy ami itt zajlik az túlmutat a földi dolgokon. Ez valóban így van, és bár egykor tényleg fegyveres katonák őrizték az állomást, annak működését minden magyar megtapasztalta. 2025. január 11. 22:26 Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? közélet Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? Emlékszem, hogy általános iskolás alsó tagozatos koromban valamelyik tankönyvben volt egy oldal, ami azt magyarázta el, hogyan kell helyesen megcímezni egy borítékot: név, csupa nagybetűvel a település, utca és házszám, végül az irányítószám. De miért van szükség erre a négyjegyű irányítószámra és miért éppen a 8200 Veszprémé, amíg például a nyíregyházi levelekre a 4400-at kell ráírni? Évről évre egyre kevesebb levelet adunk fel, de még így is több mint 400 millió küldeményt kézbesít a posta egy évben. 2025. január 8. 15:36 Feltárul a rácsokon túli tabusított világ Life&Style Feltárul a rácsokon túli tabusított világ "Egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” Dosztojevszkij mondata egyszerre alkalmas arra, hogy felkorbácsolja az indulatokat azoknál, akik a büntetés-végrehajtásban a társadalom jogos revansát látják a bűnözőkkel szemben, de ugyanúgy meg tudja világítani az emberarcúságot azokkal szemben, akik jogerős bírósági ítélettel a kezükben kényszerültek a börtönrácsok mögé. Nem véletlen, hogy ezzel az idézettel találkozik először az, aki az egykori veszprémi várbörtönbe belép. A történelmi falak még őrzik a tömlöcbe zárt betyárok utolsó sóhaját az akasztás előtt, ahogy a koncepciós perekben elítélt politikai foglyok imáit is és azt a szűnni nem akaró morajlást, ami a börtönök folyamatos ébrenlétére jellemző, miközben az idő mégis megmerevedik a raboknak, de ugyanúgy az őröknek is. A várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás nem egy középkori panoptikumot ígér. Nem is csupán egy történelmi utazást a sziklafalon kialakított legendás börtönben. Sokkal inkább egy morális tréning az ember lelkének. 2024. december 21. 12:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.