Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
14°C

Nice to meet you, Elefszína, Temesvár!

2023. január 6. 12:00
2023. január 1-től Veszprém viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A hazai és főleg a nemzetközi figyelem viszont némileg megoszlik, hiszen a magyar vármegyeszékhely mellett két másik város, Romániából, azon belül is Erdélyből Temesvár, valamint Görögországból Elefszína is 2023-ban birtokolja a címet. Cikkünkből kiderül, hogyan csatlakoztak az utolsó pillanatban Veszprém mellé ezek a városok, és hogyan ragadták meg ők az EKF-ben rejlő lehetőségeket.

Véget ért a felkészülési időszak, ezáltal az, hogy hogyan vonul be Európa történelmébe a 2023-as EKF cím most már csak a címet birtokló városokon és az általuk összeállított programokon, pontosabban azok megvalósításán múlik. De, ha kicsit jobban beleássuk magunkat az EKF történelmébe kiderül, hogy a 2023-as címek odaítélésében bőven voltak fordulatok.

Európa kulturális fővárosait 1985 óta kereshetjük a térképen. Illetve ez az állítás sem egészen pontos ebben a formában, hiszen a 80-as évek közepén Melína Merkúri, görög kulturális miniszter javaslatára az Európai Unióban létrehozott cím kezdetben Európa Kulturális Városa néven futott, csupán 1999-től nevezték át fővárossá. Mellette egy ideig élt még az Európai Kulturális Hónap programsorozat is, de ez végül elhalt.

Melína Merkúri (fotó: european-union.europa.eu)Melína Merkúri (fotó: european-union.europa.eu)

1999-ig évente egy város kapta meg a rangot, majd a névváltoztatással együtt 2000-ben kivételesen kilenc európai városnak ítélték oda a címet. Ezután 2007-ben döntött úgy az Európai Unió tanácsa, hogy évente két város kaphatja meg a címet, meghagyva egy lehetőséget, hogy időről időre csatlakozhat hozzájuk egy nem EU-s ország városa is. Így volt 2010-ben Pécs és a német Essen mellett Isztambul is Európa kulturális fővárosa. Szintén az EKF címek szabályozásához tartozott az is, hogy a Tanács döntése értelmében vetésforgó szerint körülbelül 15 évente minden tagálam egy városa biztos, hogy megkapja a címet.

Magyarország 2010 után 2023-ban pályázhatott újra, a korábban lefektetett uniós rendszer szerint párban Nagy-Britanniával. A Brexit miatt viszont a szigetország elvesztette a jogát, hogy az egyik EKF várost ők adhassák 2023-ra, így sokáig úgy tűnt, Veszprém egyedüli európai városként viselheti majd a címet.

Igen ám, de jött a koronavírus világjárvány, aminek következtében a kulturális projektek előkészítésének lehetősége is a nullára redukálódott, így két város, Temesvár és Elefszína a 2021-es címük helyett kaptak két év haladékot az előkészületekre, így csatlakozhattak Veszprém mellé 2023-ban.

A döntés kihirdetésének pillanata 2018-ban, amikor kiderült, hogy Veszprém nyerte el a címetA döntés kihirdetésének pillanata 2018-ban, amikor kiderült, hogy Veszprém nyerte el a címet

Az EKF-es krónikák után pedig nézzük meg, mivel lép ki ez a két város az európai kulturális színpadra!

„Fénnyel világítsd a városod!”

Temesvár szlogenje a „Fénnyel világítsd a városod!” lett. Ez némileg egybecseng a veszprémi „Ragyogj!” felkiáltással, mégis az erdélyi város esetében a világosságnak egészen más történelmi háttere van. 1884-ben Temesvár volt az első európai város a kontinensen belül, amely bevezette az árammal működő közvilágítást. A szikra, a fény pedig átvitt értelemben a történelmükben, pontosabban az ország történelmében is Temesváron gyulladt fel több alkalommal, például 1989-ben a Ceausescu-rezsim elleni forradalom formájában, ami szintén itt kezdődött.

Éppen ezért a temesváriak „a szikrák városának” is szokták hívni lakóhelyüket. Mindezt a mostani programjukba is beleillesztették, amelyben az egyének erejét és szenvedélyességét próbálják majd bemutatni egy olyan utazáson keresztül, ahol valódi európai polgárrá válnak majd, a fényt pedig saját elmondásuk szerint arra használják, hogy távol tartsák a környező sötétséget és a passzivitást, egy kultúrából táplálkozó polgári folyamat által.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, arról már sokat elmondott az év elején tartott fényfesztivál is.

Az ötnapos fényfesztivált az önkormányzat szilveszteri rendezvényétől függetlenül, a Mária Terézia-bástyában tartották. A Temes megyei önkormányzat által szerevezett rendezvény keretében több neves külföldi lemezlovas lépett fel, miközben a többezres közönség látványos lézershowkban, fényjátékokban és videomappingben gyönyörködhetett.

Festival of lights (fotó: Facebook)Festival of lights (fotó: Facebook)

A belvárosban több helyszínen is fényinstallációkat állítottak fel és más újmédiás eszközökkel készült alkotásokat is bemutattak. Az évváltásra időzített fényfesztivállal azt is ünneplik, hogy megújult a vár utolsó megmaradt bástyája, amely az EKF-rendezvények egyik fontos helyszíne lesz.

A szervezők decemberi programismertetője szerint idén 2500 művész látogat el Temesvárra, többek között Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja, a szintén Nobel-díjas Olga Tokarczuk lengyel író vagy Peter Slotterdijk német filozófus, Európa egyik legismertebb és legvitatottabb kultúrteoretikusa.

Az erdélyi városban a tervek szerint idén mintegy harminc eseményt tartanak hetente, a hivatalos megnyitó a február 17-19. közötti hétvégén lesz, amikor több belvárosi helyszínen világhírű zenészek koncerteznek. Fellép Lajkó Félix hegedűművész is, akit a vonósokból álló, világzenét játszó lengyel Volosi zenekar kísér.

fotó: Timișoara 2023fotó: Timișoara 2023

Az EKF-programok csúcspontja egy Constantin Brancusi műveiből nyíló kiállítás lesz. A temesvári szépművészeti múzeumban szeptember 30-án megnyíló tárlaton a világhírű román szobrász 20-25 műve lesz látható, többek között olyan híres alkotásai, mint az Alvó múzsa, a Pogány kisasszony és A végtelen oszlopa III, de a művész rajzait és fényképeit is bemutatják.

A temesvári EKF címhez hozzátartozik, hogy a rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a kormánypárti megyei önkormányzat között. Előbbi többször szóvá tette, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projektet.

„Az átmenetek rejtélyei”

Veszprém másik EKF-es társtelepülését, Elefszínát Görögországban kell keresni, Athéntól nem messze, csupán 30 km-re a tengerparton. Habár lakossága csupán fele Veszprémhez képest, a kikötőváros 3500 éves múltra tekint vissza, szülöttjei közt pedig olyan alakokat is felfedezhetünk, mint például Aiszkhülosz, a három nagy ókori görög tragédiaíró egyike.

Elefszína érdekes elegye az évezredes kultúrának és a 21. századi görög mindennapoknak, ez pedig még fontos lesz a programkínálatuk szempontjából is.

Maga a város egy fontos kereskedelmi kikötőhelynek ad otthont, emellett reptere is van és egy jelentősebb iparnegyede.

Kulturális előadás Elefszínában, a háttérben a város ipari negyedének egy része (fotó: 2023 Eleusis European Capital of Culture)Kulturális előadás Elefszínában, a háttérben a város ipari negyedének egy része (fotó: 2023 Eleusis European Capital of Culture)

Az EKF programjuk szlogenje „Az átmenetek rejtélyei” ebbe sűrítették bele, mint alappillérek a környezeti értékeket, az embereket és munkát, mint Elefszínát meghatározó tényezőket.

A görög projektben különösen nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom és a helyi közösségek fejlesztése. (Ebben egyébként nagyon hasonlít a veszprémi elképzeléshez.)

Ahogy a nyitórendezvényük is tükrözi – amit február 4-én fognak tartani – az elefszínai EKF projektben a 3500 éves történelmük során végbement átmeneteket szeretnék bemutatni. Nem véletlen, hogy a nyitóceremónia gyakorlatilag egy grandiózus felvonulás lesz a tengerparton és a vízi színpadon egyaránt. Ebbe a felvonulásba aztán bekapcsolódik a több ezres tömeg is, akiket az ünnepségre várnak. Mindezt összekötve a zenével és színházzal.

fotó: 2023 Eleusis European Capital of Culturefotó: 2023 Eleusis European Capital of Culture

A szervezők a programévre még számos kulturális eseményt ígérnek, ezek főleg a magaskultúrát célozzák meg, de megtartva a környezet, a társadalom és a munka értékeinek közvetítését, amelyek mentén Elefszína is formálódott és alakult az évezredek során.

A veszprémi nyitórendezvényt a 2023-as EKF városok sorában harmadikként, január 21-én tartják majd meg. Hogy itt mi várható, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Kapcsolódó cikk
Minden, amit az EKF nyitóünnepségéről tudni kell
Veszprém és a Bakony-Balaton régió a magyar Himnusz megszületésének 200. évfordulójához, valamint a Magyar Kultúra Napjához csatlakozva látványos ünnepséggel indítja 2023. január 21-22-én az Európa Kulturális Fővárosa programévet.
Hajas Bálint
további cikkek
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   tegnap 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37 Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Egy passiójátékon a néző sohasem tud úgy részt venni, mintha egy egyszerű színházlátogató lenne, aki csupán a színészi játékra alapozva engedi, hogy magával ragadja a történet. Ilyenkor az ember valóban be akar futni a játéktérre, félrelökni a római katonákat, szétvágni a farizeusok közt és megmenteni Jézust. De aztán mégsem teszi, ahogy kétezer évvel ezelőtt Júdeában sem tette senki. Csak sodródik a tömeggel, miközben kezdi megérteni az ünnep igazi üzenetét. Ahogy az Veszprémben is történt virágvasárnap délután. 2024. március 25. 16:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.