Véget ért a felkészülési időszak, ezáltal az, hogy hogyan vonul be Európa történelmébe a 2023-as EKF cím most már csak a címet birtokló városokon és az általuk összeállított programokon, pontosabban azok megvalósításán múlik. De, ha kicsit jobban beleássuk magunkat az EKF történelmébe kiderül, hogy a 2023-as címek odaítélésében bőven voltak fordulatok.
Európa kulturális fővárosait 1985 óta kereshetjük a térképen. Illetve ez az állítás sem egészen pontos ebben a formában, hiszen a 80-as évek közepén Melína Merkúri, görög kulturális miniszter javaslatára az Európai Unióban létrehozott cím kezdetben Európa Kulturális Városa néven futott, csupán 1999-től nevezték át fővárossá. Mellette egy ideig élt még az Európai Kulturális Hónap programsorozat is, de ez végül elhalt.
1999-ig évente egy város kapta meg a rangot, majd a névváltoztatással együtt 2000-ben kivételesen kilenc európai városnak ítélték oda a címet. Ezután 2007-ben döntött úgy az Európai Unió tanácsa, hogy évente két város kaphatja meg a címet, meghagyva egy lehetőséget, hogy időről időre csatlakozhat hozzájuk egy nem EU-s ország városa is. Így volt 2010-ben Pécs és a német Essen mellett Isztambul is Európa kulturális fővárosa. Szintén az EKF címek szabályozásához tartozott az is, hogy a Tanács döntése értelmében vetésforgó szerint körülbelül 15 évente minden tagálam egy városa biztos, hogy megkapja a címet.
Magyarország 2010 után 2023-ban pályázhatott újra, a korábban lefektetett uniós rendszer szerint párban Nagy-Britanniával. A Brexit miatt viszont a szigetország elvesztette a jogát, hogy az egyik EKF várost ők adhassák 2023-ra, így sokáig úgy tűnt, Veszprém egyedüli európai városként viselheti majd a címet.
Igen ám, de jött a koronavírus világjárvány, aminek következtében a kulturális projektek előkészítésének lehetősége is a nullára redukálódott, így két város, Temesvár és Elefszína a 2021-es címük helyett kaptak két év haladékot az előkészületekre, így csatlakozhattak Veszprém mellé 2023-ban.
A döntés kihirdetésének pillanata 2018-ban, amikor kiderült, hogy Veszprém nyerte el a címet
Az EKF-es krónikák után pedig nézzük meg, mivel lép ki ez a két város az európai kulturális színpadra!
„Fénnyel világítsd a városod!”
Temesvár szlogenje a „Fénnyel világítsd a városod!” lett. Ez némileg egybecseng a veszprémi „Ragyogj!” felkiáltással, mégis az erdélyi város esetében a világosságnak egészen más történelmi háttere van. 1884-ben Temesvár volt az első európai város a kontinensen belül, amely bevezette az árammal működő közvilágítást. A szikra, a fény pedig átvitt értelemben a történelmükben, pontosabban az ország történelmében is Temesváron gyulladt fel több alkalommal, például 1989-ben a Ceausescu-rezsim elleni forradalom formájában, ami szintén itt kezdődött.
Éppen ezért a temesváriak „a szikrák városának” is szokták hívni lakóhelyüket. Mindezt a mostani programjukba is beleillesztették, amelyben az egyének erejét és szenvedélyességét próbálják majd bemutatni egy olyan utazáson keresztül, ahol valódi európai polgárrá válnak majd, a fényt pedig saját elmondásuk szerint arra használják, hogy távol tartsák a környező sötétséget és a passzivitást, egy kultúrából táplálkozó polgári folyamat által.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, arról már sokat elmondott az év elején tartott fényfesztivál is.
Az ötnapos fényfesztivált az önkormányzat szilveszteri rendezvényétől függetlenül, a Mária Terézia-bástyában tartották. A Temes megyei önkormányzat által szerevezett rendezvény keretében több neves külföldi lemezlovas lépett fel, miközben a többezres közönség látványos lézershowkban, fényjátékokban és videomappingben gyönyörködhetett.
Festival of lights (fotó: Facebook)
A belvárosban több helyszínen is fényinstallációkat állítottak fel és más újmédiás eszközökkel készült alkotásokat is bemutattak. Az évváltásra időzített fényfesztivállal azt is ünneplik, hogy megújult a vár utolsó megmaradt bástyája, amely az EKF-rendezvények egyik fontos helyszíne lesz.
A szervezők decemberi programismertetője szerint idén 2500 művész látogat el Temesvárra, többek között Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja, a szintén Nobel-díjas Olga Tokarczuk lengyel író vagy Peter Slotterdijk német filozófus, Európa egyik legismertebb és legvitatottabb kultúrteoretikusa.
Az erdélyi városban a tervek szerint idén mintegy harminc eseményt tartanak hetente, a hivatalos megnyitó a február 17-19. közötti hétvégén lesz, amikor több belvárosi helyszínen világhírű zenészek koncerteznek. Fellép Lajkó Félix hegedűművész is, akit a vonósokból álló, világzenét játszó lengyel Volosi zenekar kísér.
fotó: Timișoara 2023
Az EKF-programok csúcspontja egy Constantin Brancusi műveiből nyíló kiállítás lesz. A temesvári szépművészeti múzeumban szeptember 30-án megnyíló tárlaton a világhírű román szobrász 20-25 műve lesz látható, többek között olyan híres alkotásai, mint az Alvó múzsa, a Pogány kisasszony és A végtelen oszlopa III, de a művész rajzait és fényképeit is bemutatják.
A temesvári EKF címhez hozzátartozik, hogy a rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a kormánypárti megyei önkormányzat között. Előbbi többször szóvá tette, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projektet.
„Az átmenetek rejtélyei”
Veszprém másik EKF-es társtelepülését, Elefszínát Görögországban kell keresni, Athéntól nem messze, csupán 30 km-re a tengerparton. Habár lakossága csupán fele Veszprémhez képest, a kikötőváros 3500 éves múltra tekint vissza, szülöttjei közt pedig olyan alakokat is felfedezhetünk, mint például Aiszkhülosz, a három nagy ókori görög tragédiaíró egyike.
Elefszína érdekes elegye az évezredes kultúrának és a 21. századi görög mindennapoknak, ez pedig még fontos lesz a programkínálatuk szempontjából is.
Maga a város egy fontos kereskedelmi kikötőhelynek ad otthont, emellett reptere is van és egy jelentősebb iparnegyede.
Kulturális előadás Elefszínában, a háttérben a város ipari negyedének egy része (fotó: 2023 Eleusis European Capital of Culture)
Az EKF programjuk szlogenje „Az átmenetek rejtélyei” ebbe sűrítették bele, mint alappillérek a környezeti értékeket, az embereket és munkát, mint Elefszínát meghatározó tényezőket.
A görög projektben különösen nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom és a helyi közösségek fejlesztése. (Ebben egyébként nagyon hasonlít a veszprémi elképzeléshez.)
Ahogy a nyitórendezvényük is tükrözi – amit február 4-én fognak tartani – az elefszínai EKF projektben a 3500 éves történelmük során végbement átmeneteket szeretnék bemutatni. Nem véletlen, hogy a nyitóceremónia gyakorlatilag egy grandiózus felvonulás lesz a tengerparton és a vízi színpadon egyaránt. Ebbe a felvonulásba aztán bekapcsolódik a több ezres tömeg is, akiket az ünnepségre várnak. Mindezt összekötve a zenével és színházzal.
fotó: 2023 Eleusis European Capital of Culture
A szervezők a programévre még számos kulturális eseményt ígérnek, ezek főleg a magaskultúrát célozzák meg, de megtartva a környezet, a társadalom és a munka értékeinek közvetítését, amelyek mentén Elefszína is formálódott és alakult az évezredek során.
A veszprémi nyitórendezvényt a 2023-as EKF városok sorában harmadikként, január 21-én tartják majd meg. Hogy itt mi várható, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.
