Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Téged meg ki kérdezett? – kulturált véleményformálás a Kulturális Fővárosról

2023. január 18. 11:55
Megnyerni az Európa Kulturális Fővárosa címet, csak előnyökkel jár – infrastrukturális fejlesztések, beruházások, a megszokott helyek és események új színt kapnak, és sokkal több programlehetőség közül válogathatunk. A város szempontjából ezek az előnyök evidensek, de ahova nagy mennyiségű pénz áramlik be, ott megjelenik a – főleg - politikai narratíva is. A probléma itt egyrészt, hogy ez a narratíva nem a szakértők, és a program szempontjából releváns emberektől származnak, hanem a nép hangja – és haragja – kapott korlátok nélküli eszközt, és dühöngőt a helyi online felületeken. Másrészt a lényeg itt már nem az, hogy igazam legyen, hanem csak az, hogy ellent mondjak. A szólásszabadság tesz minket demokráciává, de csak a konstruktív párbeszéd edz minket társadalommá.

A gondok ott kezdődnek, hogy már egy évvel a konkrét időpont előtt a helyi lakosok nagy részének felszökött a pulzusa egy hanyagabbul odavetett elektromos roller láttán, vagy egy nem tökéletes párhuzamos parkolás szemtanújaként. Természetesen a normál emberi viselkedésen azonnal felülkerekedik a „dögöljön meg a szomszéd tehene” életérzés, és nem odébb toljuk az árván hagyott lime-ot, hanem kaputelefonnal kiposztoljuk a világhálóra, valami provokatív felkiáltással, például, teszem azt: „EKF 2023”.  Amikor megjelennek az első kommentek, igazolást is nyerünk önön dühünk kapcsán, és odáig jutunk, hogy maga Porga Gyula, Veszprém város polgármestere helyezte oda a járművet, a járda közepére, hogy babakocsis anyukáknak a főúton kelljen tolniuk gyermeküket.

Még nem sok minden történt, csak esélyt kaptunk a fejlődésre, anyagi forrást, és kellő figyelmet ahhoz, hogy megmutassuk, mennyi lehetőség rejlik ebben a városban.

Január 21-én, szombaton nagyszabású keretek között zajlik majd a megnyitó, de azok az emberek, akik a legboldogabb időszakukban is csak a postára vagy bevásárolni mozdulnak ki, már most hevesen imádkoznak legalább egy monszunért, jégesőért és kudarcért. Van, akinek attól jó a szájíze, ha él benne a tudat, nem csak ő nézi szombat este a kanapén a tévét, hanem a kollektív közösség, de nem ez lesz egy jól működő, pezsgő város mozgatórugója. A megnyitót még senki nem látta, de a „kapszlok” benyomása után, már megszületett az egyértelmű ítélet: ronda lesz és drága.

Kiemelkedő példája a belső feszültség és az önkormányzat iránt érzett utálat romantikus nászának, a két és fél évtizede üresen álló gyermekkórház esete. A róla készült posztok heti két alkalommal minimum megjelentek az üzenőfalon, hogy a városi vezetés borzasztó igénytelenségének tükre, hogy hagyják leamortizálódni az épületet. Erre ad az ember egy helyeslő bólogatást, de aztán jön az EKF, ActiCity néven kulturális- és szabadidőközpontot hoznak belőle létre, felújítják, és odaadják a veszprémieknek. A legszimpatikusabb reakció szabadon választható: miért nem lett belőle kórház, ez legalább három fa kivágását, és ezzel együtt egy egész mókuskolónia erőszakos halálát okozta, ezt is biztos valamelyik politikus üzemelteti majd, a mi adónkból – ez a személyes kedvencem, ezt tényleg bármire rá lehet húzni. Illetve egy klasszikus: nem erre kell a pénzt költeni. A „Mire kell a pénzt költeni helyette?” kérdésre a válasz már eggyel problematikusabb, de kiegészítve a „Lennének ennél fontosabb dolgok is.” egyértelmű kijelentéssel, ikonikus duó.  Küszködünk azzal, ami nincs, és aztán küszködünk azzal, ami van.

Annak nyilvánvalóan felesleges a rekortán futópálya, aki nem tudja mit jelent az, hogy rekortán, meg aki utoljára V-busz után futott. A teszt-vetítéseket csodálva a huszason, - sőt, ha már EKF, akkor a veszprémi Eiffel-tornyon - nem is rossz az az ötlet, hogy inkább futtassák körbe muskátlival. Felújított Ruttner-ház, Papírkutya – jazz koncertek, Kunszt! – reggeliző és design-bolt, megújult koncepcióval induló kiállítások, közösségi terek, az egyértelműen sikeres és kultikus Utcazene és VeszprémFest támogatása - csak véletlenszerű felsorolása azoknak a dolgoknak, amik képesek pozitívan formálni a városképet.

Nem minden arany, a Haszkovóra kihelyezett indokolatlan, amorf színes szobrokat szerintem a mai napig nem érti senki, és igen, néha az elgondolóknak valóban meg kéne lazítania a selyemsálat a nyakukban. Nem is a véleményformálás a probléma, hanem az, hogyha közben habzik a szánk, információvesztés jön létre, és a befogadó fél a felét sem fogja érteni a mondanivalónak. Például a párhuzamot egy helyi vendéglátóegység mocskos mosdója – aki semmilyen szinten nem vett részt pályázatokban, vagy akart részese lenni a programsorozatnak – és az Európa Kulturális Fővárosa cím között. A logikai érvelés megszűnt létezni az ingyenes Facebook-fiók regisztráció lehetőségével.

A kultúra nem alapszolgáltatás. Megismerhetjük, és csodálhatjuk a várost az emlékműveken és rendezvényein keresztül, de fenntartani a színvonalat az ott élők felelőssége is, nem csak a tisztségviselőké, az önkormányzaté, az államé. Mindent elvárunk, mindenhez jogunk van, ellenben kötelességünk úgy tűnik annyi, hogy figyelmeztessük sorstársainkat az interneten, hogy bár ilyen lehetősége még soha nem volt Veszprémnek, így tapasztalatunk sincs a végkimenetelt illetően, de kizárt, hogy ez jó legyen.

A jó hír, hogy a kommunikáció fejleszthető, nem muszáj így maradni. A változásokat elindítani először egyénenként kell, egy kis inspirációnak elég megnézni a világtörténelem nagy beszédeit, Quintilianus – híres, római szónok – szerint ugyanis: ,,jó ember az, aki jól beszél.”. Aki jól beszél, az nem random szavakat üvöltözik bele a világba – az a bolond. Az általános jómodor nem zárja ki az ellentétes véleményeket, de az alapvető tudásunkat és információnkat ne az „Ezt láttam Veszprémben” csoport irracionális előítéletek-gyűjteményéből szerezzük be. Ez nem közvélemény, ez egy réteg, akinek az állami pénz örökké véres kard marad, és aki a saját hozzáállásával eléri, hogy olyan lehetőségektől esik el, ami esetleg szórakoztatná, a javára válna, vagy szélesítené a látókörét.

A Kulturális Főváráros cím elnyerése nem csak az adott évre szól, hiába fémjelzi a „2023” jelző, de most kell a legerősebb alapot letenni ahhoz, hogy a jövőben építeni lehessen rá, és turisztikai célponttá tegye a várost. Csak a helyi lakosokra sok esetben nem lehet számítani – legyen az akár hozzáállás kérdése, vagy akár anyagi hátrány miatt is – más régiókból is kell embereket bevonzani. Ez jót tesz a vállalkozásoknak, a vendéglátásnak, amitől megmaradnak az éttermek, szórakozóhelyek, szálláshelyek, és ezt az itt élők is előnyükre fordíthatják – ha pusztán a helyi lakosokból nem él meg a vállalkozó, de mégis igényeljük a választás lehetőségét, akkor külső segítségre kell támaszkodnunk. A diverzifikáció a legnagyobb előnye a programnak, de az, hogy kollektívan oldja meg minden problémáját a városnak, utópisztikus vágyálom.  Ott van a megelőlegezett bizalom, amikor megnyitod a helyi „brainstorming” facebook csoportot, hátha... ugyanezt a bizalmat érdemes lenne megszavazni, és kivételesen az eredmények alapján megítélni az Európa Kulturális Fővárosa projektet, még az is lehet, hogy tényleg valami jó és korszakalkotó dolog előtt állunk.

Balogh Dóra
további cikkek
A futball szeretete nem kor kérdése Veszprémben sport A futball szeretete nem kor kérdése Veszprémben Egész napos futballprogrammal telt meg a veszprémi Március 15. úti Sportcsarnok, ahol a 40+ korosztály számára rendeztek öregfiúk teremfoci tornát. A kilenccsapatos viadal nemcsak a gólokról és az eredményekről szólt, hanem arról a játékörömről és közösségi élményről is, amely évtizedek óta összeköti a labdarúgás szerelmeseit. ma 15:38 Mintegy 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson közélet Mintegy 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson Körülbelül 170 párt indulhat a 2026. április 12-ére kitűzött országgyűlési képviselő-választáson – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI megkeresésére. Négy évvel ezelőtt még 267 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a nyilvántartásban. ma 11:28 A magyar társadalom határozott többsége elutasítja a sorkatonaság visszaállítását közélet A magyar társadalom határozott többsége elutasítja a sorkatonaság visszaállítását A magyarok több mint kétharmada ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését – derül ki a Nézőpont Intézetlegfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a választókorú lakosság 71 százaléka nem támogatná a sorkatonaság visszaállítását, miközben mindössze a megkérdezettek egynegyede értene egyet az intézkedéssel. tegnap 16:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.