Csák ünnepi beszédében elsőként gratulált a királynék városának, amiért most már hivatalosan is viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Kisebb időutazással folytatta, hiszen amellett, hogy pontosan kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc befejezte a Himnuszt, kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre is. Különleges év – utalt Csák a jeles évfordulókra. De vajon mi tartja össze az említett zseniket, géniuszokat? – tette fel a kérdést, majd folytatta, az ő életművük testesíti meg Babits Mihály szavaival élve „a magyar szellemi jelenséget és lelki örökséget”.
A magyarok egyik meghatározó feladata, hogy ezt a szellemi jelenséget és lelki örökséget átadják a következő nemzedékeknek, nem csupán Magyarországon, hanem Európában is, ezzel pedig megalapozzák a következő nemzedékek önrendelkezését és cselekvőképességét.
Az Isten, család, haza egysége nélkül nem sikerült volna az, ami már a magyar nemzetet 1100 éve - harminchárom nemzedék óta - képessé teszi arra, hogy kialakítson, alakítson, és megőrizzen a Kárpát-medencében egy anyagilag spirituálisan és szellemileg megalapozott államiságot.
Csák János után Ladányi István, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar irodalomtörténész oktatója köszöntötte a megjelenteket.
Ladányi folytatva, s még inkább felvezetve a Himnusz témakörét így fogalmazott: „Az ilyen, viszonylag régi és erős értelmezési hagyományokkal rendelkező szövegeknél oktatóként vagy más irodalomközvetítőként leginkább az okoz nehézséget, hogy valamilyen módon közvetlen hozzáférést hozzunk létre a műhöz.
Valamit kezdenünk kell az időbeli távolsággal, a műre kövesedett értelmezésekkel, olvasási automatizmusokkal.”
Ladányi két opciót is felkínált, egyrészt megkísérelheti megmutatni a mű aktualitását, hogy az alkotás voltaképpen hozzánk szól. Tehát idehozza a művet onnan. A másik irány, hogy innen visz bennünket oda, vagyis megpróbálja érthetővé és esetleg átélhetővé tenni a művet a saját idejében.
Ladányi István megköszönve a figyelmet kellemes időtöltést kívánt a várva várt Nyáry-Bősze esthez, ahol kiderült, miért telt el 166 év, mire Kölcsey Himnuszából törvényes nemzeti himnusz lett. De azt is megtudtuk, miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a legkülönbözőbb rendszerek politikusainak és milyen alternatív indulókkal próbálkoztak. Bősze és Nyáry végig fenntartották a figyelmet, kommunikáltak a közönséggel, a végén pedig még kvízkérdéseket is feltettek.