Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Közösen kell megteremteni az alkotó élethez szükséges békét – Csák János

2023. január 24. 4:00
Vasárnap délután a Pannon Egyetem auláját A nagy Himnusz sztori című rendkívül népszerű előadás töltötte meg. Nyáry Krisztián és Bősze Ádám humoros, ugyanakkor tényszerű estjét az innovációs és kulturális miniszter, Csák János is megtisztelte.

Csák ünnepi beszédében elsőként gratulált a királynék városának, amiért most már hivatalosan is viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Kisebb időutazással folytatta, hiszen amellett, hogy pontosan kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc befejezte a Himnuszt, kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre is. Különleges év – utalt Csák a jeles évfordulókra. De vajon mi tartja össze az említett zseniket, géniuszokat? – tette fel a kérdést, majd folytatta, az ő életművük testesíti meg Babits Mihály szavaival élve „a magyar szellemi jelenséget és lelki örökséget”.

A magyarok egyik meghatározó feladata, hogy ezt a szellemi jelenséget és lelki örökséget átadják a következő nemzedékeknek, nem csupán Magyarországon, hanem Európában is, ezzel pedig megalapozzák a következő nemzedékek önrendelkezését és cselekvőképességét.

Az Isten, család, haza egysége nélkül nem sikerült volna az, ami már a magyar nemzetet 1100 éve - harminchárom nemzedék óta - képessé teszi arra, hogy kialakítson, alakítson, és megőrizzen a Kárpát-medencében egy anyagilag spirituálisan és szellemileg megalapozott államiságot.

Csák János után Ladányi István, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar irodalomtörténész oktatója köszöntötte a megjelenteket.   

Ladányi folytatva, s még inkább felvezetve a Himnusz témakörét így fogalmazott: „Az ilyen, viszonylag régi és erős értelmezési hagyományokkal rendelkező szövegeknél oktatóként vagy más irodalomközvetítőként leginkább az okoz nehézséget, hogy valamilyen módon közvetlen hozzáférést hozzunk létre a műhöz.

Valamit kezdenünk kell az időbeli távolsággal, a műre kövesedett értelmezésekkel, olvasási automatizmusokkal.”

Ladányi két opciót is felkínált, egyrészt megkísérelheti megmutatni a mű aktualitását, hogy az alkotás voltaképpen hozzánk szól. Tehát idehozza a művet onnan. A másik irány, hogy innen visz bennünket oda, vagyis megpróbálja érthetővé és esetleg átélhetővé tenni a művet a saját idejében.

Bősze Ádám, Nyáry Krisztián, valamint a Mendelssohn KamarazenekarBősze Ádám, Nyáry Krisztián, valamint a Mendelssohn Kamarazenekar

Ladányi István megköszönve a figyelmet kellemes időtöltést kívánt a várva várt Nyáry-Bősze esthez, ahol kiderült, miért telt el 166 év, mire Kölcsey Himnuszából törvényes nemzeti himnusz lett. De azt is megtudtuk, miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a legkülönbözőbb rendszerek politikusainak és milyen alternatív indulókkal próbálkoztak. Bősze és Nyáry végig fenntartották a figyelmet, kommunikáltak a közönséggel, a végén pedig még kvízkérdéseket is feltettek. 

Szabó Eszter
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.