Kétéves kislány és az anyukája, meg csöpp testvére készülődik éppen, amikor belépek a 7 Mesedomb Játszóház ajtaján. Még sikerül elcsípnem a távozásuk előtti perceket: a pici lány tekintete ragyog, az anyukája szintén – már arról egyeztetnek Fenyvesi-Benes Fruzsinával, a hely megálmodójával és vezetőjével, mikor jönnek legközelebb. Ilyen rövid találkozás alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de abban biztos lehetek, hogy valami igen jóban volt részük abban a 60 percben, amit a játszóházban töltöttek. És éppen ez a cél, mondja Fruzsi: „Nekem ez a játszóház egyfajta küldetés. Egy olyan helyet szerettem volna létrehozni, ahol az anyukák és a picik is feltöltődhetnek, szocializálódhatnak, mindamellett a kicsik játékosan fejlődhetnek.”
A 7 Mesedomb Játszóház 2022 novembere óta várja az 1-3 éves korú gyermekeket és szüleiket, ahol egy órás turnusokban élvezhetik a játékos foglalkozások valamelyikét. Hétfőnként közös alkotás (kézműveskedés, nyomhagyás, gyurmázás) a program, kedden és pénteken mondókázós torna, a szerda a mese napja, melyet kreatív játék követ, csütörtökönként pedig zenés foglalkozáson vehetnek részt a picik, ahol a csörgődobtól kezdve a csuklócsörgőn át a rumbatökig mindenféle izgalmas hangszert kipróbálhatnak.
Fruzsina háromgyerekes anyukaként a saját bőrén tapasztalta meg, mennyire nagy az igény az ilyen jellegű programokra. Ugyan az anyukák találékonysága kimeríthetetlen, és a többgenerációs, illetve nagycsaládos modell felbomlása ellenére is a barátok – akik sokszor egy időben válnak szülővé – jelenthetnek egy olyan szociális hálót, amely fontos támaszként szolgálhat, egy idő után minden anyuka vágyja, hogy egy kicsit kimozdulhasson a négy fal közül, új közegbe kerülhessen, más impulzusok is érjék. A séta, a játszótér adott, emellett például babaúszás és kerekítős foglalkozások is elérhetők Veszprémben, Fruzsiéhoz hasonló játszóház azonban nincs a városban. „Egy időben az Aprófalvi Bölcsődében működött a Picur Játszóház, oda jártam én is a kislányaimmal, később viszont megszűnt, pedig igény lenne rá. Innen jött az ötlet, hogy nyissak egy sajátot, kicsit tovább is fejlesztve azzal, hogy minden napra jut egy külön nevelési terület. Az anyanyelvi nevelés mindegyik nap nagy hangsúlyt kap, de a foglalkozások számos egyéb területen segítik a gyerekek fejlődését, gyakorlatilag észrevétlenül: a mondókázós torna például egyszerre fejleszti a rövidtávú memóriát, a térbeli tájékozódást, a mozgáskoordinációt és az idegrendszert, az alkotás többek között oldja a stresszt és fejleszti a finommotorikát, inspirálja a fantáziát. A zenélés lehetőséget ad az érzelmek megélésére, erősíti a ritmusérzéket, miközben örömszerző tevékenységként is szolgál, míg a mese megtanít koncentrálni, oldja a feszültséget és fejleszti a problémamegoldó képességet. Így tehát az anyukák kipróbálhatnak mindent, ami nekik tetszik, illetve ami a picinek tetszik, hiszen a foglalkozások nem kötelező jellegűek – ők nem is az a korosztály, akikre bármit rá lehetne erőltetni” – magyarázza Fruzsi.
Az egyórás turnusok jelenleg átlagosan 2-3 fővel zajlanak, de egyszerre akár 10 fő is kényelmesen elfér a játszóházban. „A foglalkozások után egy kis tízórait is felajánlok a piciknek vízzel, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy szocializálódjanak, megtanulják az alapvető társas szabályokat, például hogy étkezés közben nem megyünk el az asztaltól. Egyfajta előszobája mindez a bölcsinek, az ovinak, a gyerekek pedig nagyon jó hatással vannak egymásra – mondja Fruzsi. – A tízórai után aztán még vezetett játék várja a kicsiket, ha van kedvük hozzá: az általam otthon készített alkotásos vagy fejlesztős játékokkal játszhatnak. ”
Baj persze akkor sincs, ha valamelyik picinek nincs kedve a foglalkozásokhoz, vagy egyszerűen visszahúzódóbb és lassabban oldódik: ebben az esetben komplett, a bölcsis korosztálynak szóló játékkészlet várja a házban. „A picik babák számára – és később, a cseperedésük során is – alapvetően is az a legfejlesztőbb, ha hagyjuk őket játszani, felfedezni a világot, egy-egy egyszerűbb játékban elmélyülni, akár unatkozni, mert ilyenkor indul be a kreativitásuk. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, a játszóház meleg, barátságos közegében rövid időn belül a legfélénkebb kisgyerek is feloldódik – még az is, akinek papírja van róla, hogy érzékenyebb –, és nyit a többiek, a foglalkozások felé. Ebben persze sokat segít, hogy az anyukák elérhető távolságban vannak, így nem jön elő a szeparációs szorongás” – ecseteli Fruzsina.
Amellett, hogy élményt nyújt, az egyes nevelési területekre fókuszálva pedig még jobban elősegíthető a gyerekek fejlődése, a 7 Mesedomb Játszóházban egyébként talán ez az egyik legjobb dolog: hogy visszacsatolást, támaszt is nyújt az anyukáknak. Mert bár a női természet hihetetlen, időnként mindenki elbizonytalanodhat, ilyenkor pedig jól jön, ha tudjuk, valaki ott van és fogja a kezünket, hasznos tanáccsal szolgál. „A gyereknevelés nagyon nehéz. Bár vannak receptek, amelyek működnek, minden kisgyerek más. Az első két kislányom igazi mintagyerek volt, így sokáig én is azt gondoltam, a gyerek személyisége csakis szülői nevelés kérdése, aztán a harmadiknál rájöttünk, ez nem így van. Minden kisgyereknek megvan a saját habitusa, és mit sem számít a recept, ha nem passzol neki. Meg kell ismerni a kicsit és hozzá alkalmazkodni. Én azért is nagyon örülök neki, hogy megnyitottam ezt a játszóházat, mert így nevelési tanáccsal is tudok segíteni az anyukáknak. Például hogy nem kell csüggedni, ha az ő babájuk éppen nem akar annyira bevonódni a foglalkozásba, mert nincs ezzel semmi baj. Szerencsére azt látom, az anyukák érzik a biztonságot, és mernek megnyílni, ha gondjuk van.”
Fruzsi esetében ráadásul tényleg bízhatnak abban az anyukák, hogy a megfelelő személyre támaszkodnak. Mindig is gyerekekkel szeretett volna foglalkozni; 2008-ban diplomázott tanítónőként, majd később ugyan elhagyta a pályát, a gyerekek nevelésével sosem hagyott fel. Harmadik kislánya születése után körvonalazódott számára, hogy leginkább a bölcsis korosztály áll hozzá közel és velük szeretne foglalkozni. Korábban családi bölcsőde nyitásában is gondolkodott, s bár a játszóház lett a befutó, önszorgalomból elvégezte a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyeknek szóló tanfolyamot, illetve több pedagógiai képzésen is részt vett.
Mint mondja, a játszóház számára is igazi feltöltődést jelent, és nagyon jó látni, mennyire jól érzik magukat a picik és az anyukák is, és hogy már az óra végén várják, hogy visszajöhessenek. Szeretné, ha ez a jövőben még inkább így lenne, minél több örömet és élményt tudna szerezni nekik, ezért már most azon töri a fejét, milyen további szolgáltatásokkal bővíthetné a repertoárt. A kutyaterápiás foglalkozások már most elérhetők, emellett születésnapokat is vállal kisiskolás korig, valamint időszakos gyermekfelügyeletet, illetve családi- és babafotózások is tarthatók a játszóházban.
Hamarosan pedig babamasszázs oktatása is elindulhat, az előkészületeket legalábbis már elkezdte Fruzsi. „Ez egy nagyon meghitt kedveskedés, amely már egészen újszülött kortól alkalmazható egészen addig, amíg a baba el nem kezd mászni: amellett, hogy segít a mozgás beindításában, a baba-mama kapcsolat is szorosabbá válik általa” – magyarázza Fruzsi. Rendkívül nyitott az újdonságokra – szívesen hívna például szakembereket is, akikkel különböző témákban lehetne beszélgetni –, és azt szeretné, ha az ide érkező anyukák, vagy akár apukák, nagyszülők is így tekintenének a játszóhelyre: ahol meg lehet nyílni, ahol fel lehet töltődni, tanácsot kapni, ahol egyszerűen csak érzik, nincsenek egyedül.
