A megyei könyvtár felújítását ősszel kezdték el a szakemberek, elsősorban az épület Iskola utca felöli oldalának vizesedési problémáját oldják meg, valamint az Európa Kulturális Főváros program támogatásával két új közösségi teret is kialakítanak, egyiket a fiatalok számára, valamint egy közösségi iroda lesz a könyvtárban. Ezenkívül a könyvtár digitalizációjában is várható előrelépés a jövőben.
A munkások, miközben a gyerekrészleg felújításán dolgoztak, egy kisebb aknafedélre lettek figyelmesek a földön, tudtuk meg Baranyai Tamástól, az intézmény igazgatójától, akivel a helyszínen kerestük fel ezt rejtélyes ajtót.
Az igazgató társaságában a szűk nyíláson lemászva aztán egy hamar kitágult tér és egy háromszakaszos pincerendszer tárult elénk, amely gyakorlatilag végigfut a könyvtár gyermekrészlege alatt. A falak mentén jól láthatóan a szellőzőkürtők is ki vannak alakítva, viszont van néhány árulkodó jel, ami arra utal, hogy az utolsó embert, aki itt járt nem évszázadokkal ezelőtt kell keresni.
Mindezt Baranyai Tamás mesélte nekünk a pincében, aki elmondta, vélhetően a pince egy olyan épületnek lehetett a része, ami még jóval a könyvtár megépítése előtt állhatott itt, erről a falakon talált téglák is árulkodnak, amelyekbe a W.P. kezdőbetűk vannak beleégetve, ez a Veszprémi Püspökségre utal, lévén, hogy ez a terület, ahol most a könyvtár is áll egykor egyházi birtokokhoz tartozott.
A pincét örökségvédelmi szakemberek is megvizsgálták, de megépítésének pontos dátumát ők sem tudták mindent kizáróan meghatározni, vélhetően a 18. vagy 19. századra tehető.
De, hogy miért mondtuk, hogy az utolsó emberek nem ezekben a korokban jártak itt, arról azok az új falegységek árulkodnak, amelyek láthatóan utólag lettek hozzáépítve az eredeti boltozathoz, valamint a pince alja is fel lett töltve részben betonnal.
Baranyai Tamás szerint ez minden bizonnyal a könyvtár 25 évvel ezelőtti felújítása során történhetett, de érdekes módon az erről szóló dokumentáció és feljegyzések nem kerültek elő, sőt, a könyvtár régebbi dolgozói sem emlékeztek arra, hogy egy ekkora pincerendszer húzódna a talpuk alatt.
De nem csupán az építkezések és átépítések jeleit lehet megtalálni odalent, a pince északnyugati végében egy egykori, vélhetően a 20. század első feléből származó rozsdás kazán is a mai napig ott áll, természetesen használaton kívül.
Baranyai Tamás elmondta, mivel a pince megközelíthetősége rendkívül nehézkes, valamint komolyabb beruházásra lenne szükség, hogy valamilyen közösségi használatba helyezzék, így jelenleg nem terveznek vele. Egyébként a mostani felújítási munkák várhatóan áprilisban befejeződnek.
De nem csak a megyei könyvtár főépületében folynak építkezési munkák, hanem a dózsavárosi tagkönyvtár is jelentős felújításon esik át ezekben a hónapokban, szintén az EKF támogatásával.
Baranyai Tamástól tudjuk, hogy itt, azaz a Dózsavárosban is tudnak egy föld alatti helységről, igaz, ez eddig sem volt rejtve senki elől. Ugyanis a könyvtár udvara alatt egy egykori légvédelmi bunker terül el, ennek a lejárata közvetlenül a könyvtár épülete mellett van.
Az igazgató itt is vállalta az idegenvezető szerepét és a nehéz fémajtót kinyitva lekísért minket oda, ahová vélhetően egykor a veszprémiek menekültek le a II. világháború bombázásai elől.