Mindezekről a belvárosi KUNSZT-ban helyi újságíróknak szervezett sajtóreggelin beszéltek az egyetem vezetői, kiegészülve a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) elnökével és az EFOTT szervezőbizottságának tagjaival. Nekik még később volt külön szerepük a sajtóeseményen, de előttük dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora vázolta fel a felsőoktatási intézmény jelenlegi helyeztét, összekötve a múltjukkal és a jövőképükkel.
„Nem kell zöldre festenünk magunkat.”
A rektor már az elején leszögezte, hogy a Pannon Egyetem egyértelműen nemzetközi felsőoktatási intézményként pozícionálja önmagát. Ebben a versenyben pedig – ahogy már többször elhangzott az intézmény vezetésétől – nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Utalva ezzel az egyetem marketingtevékenységére, ami idén azzal, hogy Veszprém Európa kulturális fővárosa lett egy óriási segítséget kapott.
Dr. Gelencsér András nem titkoltan sokat vár ettől az évtől az egyetem ismertségének növekedésében, de az EKF-el nem csak így kapcsolódik össze az intézmény. Két jelentős infrastrukturális beruházás is zajlik éppen, az egyik részben az EKF támogatásával, ezek pedig amellett, hogy összeolvasztják a városszövetet az egyetemi kampusszal, a hallgatói életminőség javulását is elhozzák.
Ha már hallgatók, és akkor már értelemszerűen az oktatók is terítékre kerültek a sajtóbeszélgetésen, a rektor elmondta, hogy már második éve sikerült elérni azt, hogy a magyar egyetemek közt oktatói kiválóságban a Pannon Egyetem a dobogó második fokán álljon. Ugyanakkor hallgatók körében az ugyanilyen rangsor szerint csak a 14. a Pannon Egyetem, ebben tehát mindenképpen szeretnének előrébb lépni már az idei évben. „Az idei évről azt a változást várjuk, hogy egy nem deriválható változás következzen be, egy olyan „kvantum-ugrás”, amely a hallgatói minőségben, a hallgatói létszámban, az intézmény ismertségében és népszerűségében bekövetkezik” – mondta dr. Gelencsér András.
A rektor ezenkívül szót ejtett még az intézmény szakmai profiljáról is. Ez annyit tesz, hogy az elmúlt évek alatt az egyetem fejlesztései, beruházásai, valamint a tudományos tevékenysége is egy irányba haladnak, ami nem más, mint a fenntarthatóság.
Ennek kézzelfogható eredménye a MOL-al közös vállalkozás elindítása, környezetbarát technológiák bevezetése, valamint ilyen irányú képzések szervezése. „Nekünk az az előnyünk, hogy nem kell „zöldre festenünk magunkat”, hiszen ezt a tevékenységet már évtizedekkel ezelőtt elkezdtük.” – Ezzel arra utalt a rektor, hogy kevesen tudják, de a Pannon Egyetemen indult először az országban környezetmérnöki képzés, a világ pedig most érett meg arra, hogy ezt komolyan is vegye, zárta gondolatait dr. Gelencsér András.
2023 a legek éve
Ahogy már a rektor megemlítette, a Pannon Egyetem alsó kampuszán két nagy beruházás is zajlik éppen, egymással párhuzamosan, de lényegében mindegyik az egyetem infrastruktúráját változtatja át egy 21. századi kampusszá, miközben városstratégiai szempontból sem elhanyagolható.
Ezekről már Csillag Zsolt, kancellár beszélt bővebben, aki az idei évet a „legek évének” titulálta az egyetem életében.
„Volt egy víziónk, hogy az egyetem nem lehet egy olyan intézmény, ami magas acélkerítéssel veszi körbe magát, és kényesen ügyel arra, hogy senki nem jöhessen be. Ha az angolszász egyetemeket megnézzük, nagy, zöld tanulóparkokkal övezett épületeket látunk.” – Ezt a mintát igyekszik megvalósítani a Pannon Egyetem is azzal, hogy lebontják az Erzsébet-ligetnél lévő kerítést, az eddigi parkoló helyén egy zöld park lesz sportpályákkal, padokkal, az autókat pedig egy mélygarázsba irányítják át, aminek a tetején sportpályákat fognak kialakítani.
A Zöld város projektről korábban részletesen írtunk ebben a cikkünkben.
Csillag Zsolt röviden a számok nyelvén is bemutatta a beruházást, ami részben az EKF forrásaiból valósul meg. Ezek alapján
- megújul 16 000 négyzetméternyi külső épített felület;
- újraparkosítanak 15 000 négyzetméternyi zöldfelületet;
- felszámolják az Egyetem utcai aszfaltos parkolókat, és nagy, zöld, füves tanulóparkokat hoznak létre;
- majdnem 2000 négyzetméternyi sportfelületet telepítenek: streetball, röplabda, teqball, pingpongasztalok, stb. és ezeket az egyetem fogja működtetni.
Az első egyetemi kampusz Magyarországon, amelyik elengedi a földgázt
A Zöld kampusz projekt csak az egyik fejlesztés, ami jelenleg zajlik a területen, közben az egyetem alsó kampuszának összes épülete egy nagyszabűsú energetikai korszerűsítésen esik át, ezért van felállványozva az „I” és „A” épület is jelenleg.
Csillag Zsolt elmondta, a Pannon Egyetem épületei azokkal a fizikai kondíciókkal bírnak körülbelül, amikkel a megépítésükkor is, fél évszázaddal ezelőtt. Ezért is vált szükségessé ez a beruházás, aminek keretében alsó kampusz valamennyi épületét hőszigeteléssel fogják ellátni, valamennyi épület külső homlokzatát teljes mértékben felújítják, és ami talán a legfontosabb, hogy egy új fűtési rendszerre állunk rá.
A kancellár aláhúzta,
reményei szerint ők lesznek az első olyan egyetemi kampusz Magyarországon, amely teljes mértékben elengedi a földgázfogyasztását. Tehát nulla lesz a földgáz igénye a Pannon Egyetem központi kampuszának.
Azzal, hogy a duplaszintű hőszivattyús megoldással kizárólag elektromos áramra fognak támaszkodni jelentősen csökken majd a rezsiköltségük is, amellett, hogy tovább erősítik a fenntarthatósági törekvéseiket.
Csillag Zsolt ennél a beruházásnál megosztott néhány számadatot:
- 13900 négyzetméternyi homlokzatot újítanak fel;
- több mint négy kilométernyi fűtéscsövet fognak szerelni, és ez csak az épületen kívüli fűtéscsöveket jelenti;
- 2722 négyzetméternyi ablakfelületet cserélnek ki.
Ami pedig az ütemtervet és a határidőket illeti, a kancellár elmondta, a Zöld kampusz idén nyár végén készülhet el, az energetikai beruházásuknak pedig 2024 harmadik negyedév vége a véghatárideje, viszont ennek folyamatos lesz az átadása. Fontos kiemelni, hogy Csillag Zsolt elmondása szerint mindegyik beruházás a tervek szerint halad, a kivitelezők nem jelezték, hogy bármelyik esetben is csúszás lenne a munkával.
Monaco, Amsterdam, Balatonalmádi
Ahogy már szóba került, a Pannon Egyetem a fenntarthatóságot a tudományos tevékenységében is markánsan képviseli, ennek pedig egyik – szó szerinti – zászlóshajója a Solar Boat, azaz napelemes hajók tervezése és építése. Erre a technológiára pedig akkora hangsúlyt fektetnek – mesélte a kancellár – hogy idén augusztusban Magyarországra, azon belül is Balatonalmádiba hozzák az ilyen hajókra kiírt világkupaversenyt. Hazánkban első alkalommal fognak ilyet szervezni, az pedig még beszédesebb, hogy a monacói és amszterdami futam után jönnek Magyarországra a világ élmenői, akik között a Pannon Egyetem saját fejlesztésű hajója is megméretteti magát.
VEN 30
A Veszprémi Egyetemi Napok története 1969 óta íródik, kezdetben minden páratlan évben tartották meg a fesztivált, aminek a rendszerét a Covid-járvány összekuszálta, most viszont az egyetem együttesen azt a célt tűzte ki, hogy visszatérnek ehhez a hagyományhoz. És mivel 2023 amúgy is páratlan év, ráadásul Európa kulturális fővárosa lett Veszprém, na meg a 30. alkalomhoz érkezett a rendezvény, úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik április 24-29 között.
A Pannon Egyetem ezen a területen is úttörőnek számít az országban, hiszen elsőként itt, még jogelődjében, a Veszprémi Egyetemen szerveztek ilyen jellegű fesztivált.
Az EFOTT házigazdájaként meghaladták a korszellemet
Azt már korábban tudni lehetett, hogy az idei EFOTT fesztiválnak a Pannon Egyetem lesz a házigazdája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Velencei-tó mellett megrendezett egyetemista zenei fesztiválnak a tematikáját nagyban alakítja majd a veszprémi intézmény is, ezzel még nagyobb figyelmet kivívva önmagának a hazai egyetemek között.
A sajtóbeszélgetésen ehhez kapcsolódóan ott volt Eszterhai Marcell, HÖOK elnök is, aki úgy fogalmazott: „A Pannon Egyetem pályázatából tisztán kiderült, hogy az intézmény nagy szerepet szán a kis- és mikroközösségeknek, akik az egyetemi életet meghatározzák. Amit mi nagyon fontosnak tartunk ennek a házigazda intézménynek a szerepe nagyban arról is szól, hogy az intézmény és azok hallgatói úgy érezhessék, hogy van egy közös találkozási pontjuk az évben, amellett, hogy az intézményen belül is megvalósul, de az EFOTT-nak van egy olyan szerepe, hogy az ország összes egyetemi és főiskolai hallgatója el tud vonulni, és közösen ünnepelhetnek. Ez is a felsőoktatás egyik ünnepe.
„Az EFOTT nem egy bulisorozat, nemcsak arról szól, hogy este kijönnek a vendégek és szórakoznak, majd hazamennek, hanem a nappali programképzésünk miatt teljes élményt nyújtunk.” – Ezt már Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke mondta az újságírók előtt.
Hozzátette: Az idei évben a házigazda egyetem új értéket ad hozzá a fesztiválhoz, ami az idei évben a kultúra lesz az EKF évre reflektálva. A másik érték pedig, ami nagy feladata a fesztiválnak, illetve Gelencsér András személye önmagában is a legnagyobb garancia és nyomás egyben, hogy a zöld fesztivál koncepciót az idei évben is meg kell valósítanunk. A tavalyi évben egyébként a fesztiválon keletkezett hulladéknak mindösszesen 5 százalékát kellett hulladéklerakóban elhelyeznünk, a maradék 95 százalékát komposztálni vagy újrahasznosítani tudtuk. Igyekszünk ezt a számot növelni idén, illetve más pontokon is erősödni.”
Az EFOTT egy olyan fórum, ahol úgy tudják megmutatni a felsőoktatást, ahogy sehol máshol. Mindez Lasztovicza Gábortól, az EFOTT ügyvezetőjétől hangzott el.
Ő a Pannon Egyetem kiválasztásáról, mint házigazda így nyilatkozott: „A Pannon Egyetem egy olyan, a korszellemet messze meghaladó pályázatot tett le az asztalra, ami tényleg azt mutatja, hogy az egyetem vezetői nagyon messzire látnak a jövőbe. Olyan értékeket és kérdéseket feszeget ez a pályázat, amiről mi is azt gondoljuk, hogy nagyon fontosak, és a 21. században nagy hangsúlyt kell rá fektetni: a hallgatói közösség, a fenntarthatóság és a zöld fesztivál koncepció tekintetében.
