Ilyen tényleg van? Veszprémben felszállsz a Citadella Intercityre, hat óra múlva pedig a szlovén fővárosban vagy, ahonnan millió szuper helyre mehetsz. A jegy mindössze 3500 forint oda, vissza 4500, még főszezon közepén is 10 ezer forint alatt ki lehet hozni az utat.
Nagyjából ezek voltak a gondolataim, amikor tavalyelőtt az utolsó pillanatban igyekeztem leszervezni egy könnyen kivitelezhető, pénztárcabarát külföldi nyaralást. Hihetetlennek tűnt, hogy egy 419 kilométeres út ennyire olcsó legyen, mikor Budapestig alig kevesebbért visz el a MÁV egy negyedakkora szakaszon. Azóta eltelt másfél év, az infláció az egekbe tolta az árakat, egy Veszprém-Ljubljana retúr vonatjegy azonban továbbra is kevesebbe kerül, mintha egy hétvégi menüt akarnánk kihozni a családnak. Nemzetközi út révén a jegyárak persze nem fixek, de pár kattintással könnyen találunk az odaútra jegyet már 4400 forinttól, míg a visszaút ára 5600 forintnál kezdődik, és közben még csak át se kell szállnunk.
Kilátás a vonatból
Mit kapunk ezért?
Nyilván luxust nem. A Citadella Intercity, amely elvisz minket ezen az úton, pontosan az, ami: klasszikus MÁV vonat, ahol kapsz egy ülőhelyet, és ez jó esetben egy szabad kupé, ahol az utastársaiddal kényelmesen elnyújtózhattok, kártyázhattok, vagy lehúzott ablak mellett nézelődve csodálhatjátok a tájat.
Merthogy csodálnivaló határozottan van. Amint a menetrend szerinti járat átlépi a szlovén határt, egyre változatosabb táj bontakozik ki előttünk. Először csak a legelésző birkák tűnnek fel, szezontól függően a tökföldek, a vidék régi parasztházai meg a különleges díszítésű templomai, majd nagyjából az út háromnegyedénél, Celjénél megkezdődik a varázslat. Amihez a vár magasan ülő távoli képe csak a felvezetés. Innentől kezdve a vasúti sínek ugyanis jórészt hegyek és sebes folyású folyók ölelésében, előbb a Savinja, majd a Száva mentén futnak kb. egy órán keresztül. Ha semmi másért, már ezért muszáj egyszer felülni erre a vonatra: a komfort ugyan a fapados jelzővel írható le, de ezt a tájat bámulni? Nos, hátizsákos túrára sem a kényelemért, hanem a kalandért megy az ember.
Ljubljanába érkezve – mit nézzünk meg?
A város legélőbb része kétségtelenül a Hármas-híd környéke; maga a híd az óvárost köti össze a modern részekkel, ahol jó időben esténként a vendéglátóhelyek teraszai csurig megtelnek emberekkel, gyakran élő zenétől lüktet a Prešeren tér, az élénk rózsaszínűre festett homlokzatú Ferences templom előtt pedig mutatványosok is előfordulnak.
A Sárkány-híd mindenkit elbűvül
A fantasy műfaj kedvelői imádni fogják a Sárkány-hidat, melynek mindkét végén két-két zöld sárkány trónol – a legenda szerint az itteni tóban győzte le Iaszón királyfi a sárkányt. Az állat egyébként mindenhol feltűnik – a címerben is –, és a Mozart golyóhoz hasonló sárkányos csokigolyókat is kaphatunk. A hasonlóság pedig ez esetben leginkább az árban mutatkozik meg: egy kis trüffelgolyó átlagosan egy eurót kóstál, az ízélmény azonban tulajdonképpen nem különbözik bármilyen trüffelétől.
Hatvan méterrel az óváros felé magasodik a ljubljainai vár, mely egykor laktanya és királyi székhely is volt, ma elsősorban kulturális programoknak ad helyet. A várdomb aljából sikló indul felfelé, melynek üvegkalitkájából lehet nézelődni, de gyalog is megtehető az út. A főudvarba ingyen is be lehet menni, ugyanakkor ha már itt vagyunk, próbáljuk ki a kastélyra szabott szabadulószobás játékot: egy óra alatt öt feladatot kell teljesíteni ezen a különleges lovagi tornán, melynek a végén az elveszett sárkányt is kiszabadíthatjuk. (Belépő retúr felvonójeggyel: 20 euró)
Akit egyébként pusztán a panoráma érdekel, az innen is szép, de magát a várat értelemszerűen pont nem látjuk. Jó fotóért keressük meg a Nama áruházat, melynek homlokzatán fut a lift. Ezzel elérjük a Global Klub teraszát, ahonnan tényleg pazar a látvány.
A vasútállomás mellett található Metelkova Mesto egykor jugoszláv laktanyaként funkcionált, ma alternatív művészeti központ, ahol művészek, hippik, punkon, dizájnerek egyaránt megtalálhatók. Bár elsőre talán kicsit ijesztőnek tűnhet, a hely alapvetően az elfogadásról szól, amelynek falai tele vannak street art alkotásokkal, esténként pedig rendszeresen tartanak itt koncerteket is.
Bohinjban kenuba is pattanhatunk
Kirándulástipp
Ljubljana legfőbb erőssége, hogy tömegközlekedéssel is jól megközelíthetők onnan az ország természeti csodái, így úgy is tartalmas lesz a hosszú hétvégénk, hogy a vonatmenetrend megkurtítja az utazással töltött napokat. Ha csak egyetlen plusz napunk van, töltsük ezt Bohinjban – pár óra alatt is remek élményekben lehet részünk.
- Vizes kalandok a Bohinji-tónál
Ha Szlovénia, a legtöbben a Bledi-tóra asszociálnak, pedig szerintem sokkal autentikusabb élményt ad a Bohinji-tó. Ljubljanából nagyjából két óra alatt visz oda a busz (retúrjegy 15 euró körül), és már önmagában az alpesi dombok megmászása adrenalinnövelő. A csodás zöldes gleccsertó többféle kikapcsolódási lehetőséget is kínál: csónakot, SUP-ot, kajakot, kenut is bérelhetünk, úszhatunk, a szelíd motorosok sétahajókázhatnak, de a bátrabbak a búvárkodást is kipróbálhatják, hiszen a tó mélysége átlagosan is több mint 20 méter, de valahol a 40-et is meghaladja. A tavat 12 kilométeres túraösvény öleli körbe, ami hűvösebb időben is könnyen teljesíthető.
- Ribcev Lazból a hegyekbe
A tó keleti partján fekvő település talán leginkább talán onnan lehet ismerős, hogy itt található a minden turistafotón feltűnő Aranyszarv. Egy szelfi elkattintásánál azonban sokkal izgalmasabb program kipróbálni a közel 500 kiépített mászóútvonal egyikét. Erre 16 helyszínen van lehetőség májustól októberig, a Pod Skalco mászóközpontban pedig lehetőség van oktatáson is részt venni vagy szervezett mászásokon részt venni.
Jól megérdemelt pihenő a Vogelen hegymászás után
- Csúcshódítás a Vogelen
Ribcev Laz települését elhagyva, Ukanc mellől indul a Bohinj-Vogel nagykabinos felvonó (retúrjegy: 28 euró), mely több mint 1600 méterre röpít fel szélsebesen. A felvonó melletti kilátóból elképesztő látványt nyújtanak az Alpok fenséges hegyvonulatai és köztük a fentről már kéken ragyogó tó – egészen pirinyónak érzi magát közben az ember, ami egyszerre félelmetes és áldott állapot. A felvonótól eltávolodva büfé és különböző szórakozási lehetőségek várják a látogatót, állatsimogató és fa játékok, illetve innen előbb a sífelvonóval, majd gyalog meghódíthatjuk a 2000 méteres magasságot súroló csúcsot. Persze a bevállalósak végig is mehetnek gyalog. Az igazán bevállalósak pedig siklóernyővel is leereszkedhetnek, egy képzett instruktorra szíjazva, egy laza tandemugrással kezdve a dolgot.
- Tele a pocak
A bohinji sajtok, tejek, túrók híresen finomak, de érdemes kipróbálni a hagyományos szlovén kolbászt, a Kranjska klobasát is.
Nyitókép: Greenvalley Pictures via Unsplash
