A péntek reggeli rendezvényt Ovádi Péter parlamenti képviselő nyitotta meg, aki a közösség erejét méltatta, hiszen egy ilyen nehéz időszakban, amikor a világ ennyire instabil, csak az összefogás vezethet eredményre.
Ovádi Péter
Elsőként Porga Gyula veszprémi polgármester tartott előadást, aki az Európa Kulturális Fővárosa program céljait és ezek megvalósulását vázolta fel. Mint mondta, ez elsődlegesen egy városfejlesztési program a kultúra eszközével. A pályázatában Veszprém azt hangsúlyozta, hogy itt térségben kívánunk gondolkozni, összesen 116 település bevonásával alkották meg és hajtják végre a programot, ahol a legkisebb Balaton-felvidéki falucskától a Balatonfüred méretű kulturális fellegvárig széles palettáról áll össze a partnerek köre. A polgármester hangsúlyozta: a 116 település már csak azért is szép szám, mert Veszprém nem ígért pénzt – sőt, évenként és lakosonként egy eurós tagsági díjat várt el – ezektől az önkormányzatoktól. Cserébe a lehetőséget kaptak, de az már rajtuk áll, hogy élnek-e vele, és ha igen, milyen sikerrel.
A polgármester rámutatott: a réguó célja, hogy megtörje a szezonalitást, és egész évben vonzóvá váljon. Szerinte ha Veszprémből indulunk ki, és a 20-25 kilométeres körzetet vizsgáljuk, ez adott.
Porga ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki a Balaton nyolcvanas évekbeli fénykorának visszatérésében reménykedjen: nem fognak Európából turisták milliói érkezni. A mennyiség helyett a minőségre kell építeni, és Veszprémben a zenei rendezvényekkel, a gasztronómiával erre törekszenek.
A kultúra tesz minket különlegessé – hangsúlyozta a városvezető, hozzátéve: a másik húzóágazat a kreatív ipar. Veszprémnek ugyanis nincsenek meg az adottságai ahhoz, hogy iparvárossá váljon, eleve nagyon alacsony a munkanélküliség, ami a nagyvállalatoknak nem vonzó kilátás, hiszen ha ide települnének, folyamatosan munkaerő-hiánnyal kellene küzdeniük. A már itt működő cégeknél is megfigyelhető az, hogy nagyobb arányban nem a termelést fejlesztik, hanem a kutatás-fejlesztést hozzák ide – ahogy a kultúrában és a turizmusban, az iparban is a mennyiség helyett a minőségre kell törekednünk.
A polgármester az Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán érkezett bőkezű kormányzati támogatást is méltatta: a város 70, az érsekség 50 milliárd forintot kapott, ha Veszprém nem nyerte volna el ezt a kitüntető címet, valószínűleg ezeket a forrásokat is máshol költötte volna el a kormány. A megvalósuló fejlesztések viszont hozzájárulnak az életszínvonal növekedéséhez. Veszprém Magyarország legélhetőbb városai közé tartozik, és az a cél, hogy 2030-ra a saját kategóriánkban Európában is az élmezőnybe kerüljünk, az nemcsak az önkormányzatnak, hanem az itt működő vállalatoknak is érdeke.
A polgármestert Müller Mihály, a VEB2023 Zrt. sajtófőnöke követte, aki az Európa Kulturális Fővárosa év menetéről számolt be, majd dr. Kurdi Róbert kancellárhelyettes a Pannon Egyetemen zajló fejlesztésekről, Eppel János, a VOSZ elnöke a szervezet ötéves stratégiájáról beszélt, és a szervezet több munkatársa is előadást tartott. Gazsi Attila, a VOSZ Veszprém vármegyei elnöke a tavalyi évet értékelte és az idei tervekről számolt be.
