A nő kézilabda élvonal újoncaként a bennmaradást érő kilencedik helyen végzett a Veszprém Barabás KC a közelmúltban lezárult idényben.
Előző írásunkban a klub ügyvezetője, Barabásné Adonyi Szilvia, s az alakulat házi gólkirálya, Veszeli Judit osztotta meg véleményét a vehir.hu olvasóival. Összeállításunk második részében az egykori világklasszis játékost, az együttes jelenlegi mesterét, Gyurka Jánost kérdeztük az idény pozitív és negatív élményeiről.
– Ami mindenféleképpen pozitív, hogy a minimális célkitűzést, a bennmaradást teljesítettük. A sérülés- és betegséghullám dacára jó teljesítményt tudtunk nyújtani. A kiesőket tudtuk pótolni, s az idény folyamán egyre biztosabb, szervezettebb lett a játékunk. Amikor azonban feltehettük volna az i-re a pontot, megbénított bennünket a lehetőség. Utóbbi betudható annak, hogy a kapuspozícióban megfogyatkoztunk, s a cserék nem tudtak lendíteni a csapaton. Az alsóházi rájátszásban aztán megint csak megmutattuk, hogy milyen egységes csapat vagyunk– húzta alá a szakember.
– Reálisnak tekinthető a megszerzett kilencedik hely?
– Az elvégzett munka alapján előrébb kellett volna végeznünk, viszont a fejlődési tendencia, a játékosokba épített munka viszont nem adta vissza teljes egészében az elvárásokat. Idehaza a Ferencváros ellen döntetlent játszottunk, s a sarkalatos Dunaferr elleni meccsen is a kezünkben volt a két pont, s az is iksz lett. Ezek a pontok a végelszámolásban hiányoztak. A Fehérvár elleni vereség pedig egy borzalmas arculcsapás volt minden játékosnak, s nekem is. Ekkor a szezon legrosszabb meccsét játszottunk. Hogy ha ezeket is beleveszem, akkor reálisnak mondható a helyezésünk.
– Mi lehet az együttes célkitűzése a következő idényben? Miben kell a leginkább fejlődni a társaságnak?
– Még nem tudjuk, hogy a vetélytársak hogyan tudnak erősíteni, ezért egyelőre korainak tartom megfogalmazni a célkitűzésünket. Apró lépésekkel, szépen lassan szeretnénk előre jutni. Erősödjünk meg, legyen jobb és ütőképesebb csapatunk. Ahhoz ugyanis, hogy nagyobb szurkolótábort tudhassunk magunknak, jobb játékot kell nyújtanunk. A védekezésünket fel kell javítanunk, attraktívabb kézilabdát szeretnénk játszani. A lerohanásokban és a támadásvezetésekben mindenféleképpen, átlövő pozícióban, s más posztokon is meg kell erősödnünk. A játékunkba nem fog beleférni a sok technikai hiba, amely egyébként benne rejlik a gyors lerohanásos játékban. Ezen tényezők feljavulása elengedhetetlen az előrelépéshez. A koncentrált játék rendkívül fontos, amelyet a mérkőzés folyamán hatvan perc időtartamra kell kitolnunk.
– Többször is hangsúlyoztátok, hogy újonc csapatként milyen sokat segített nektek az idény folyamán egyre növekvő létszámú szurkolótábor…
– Való igaz, rengeteget segítettek nekünk a drukkerek, amelyet azúton is köszönök nekik. S szintén szeretném megköszönni a városnak, hogy a Veszprém Arénát megkaphattunk otthonunknak. Ez egy rendkívül nagy dolog egy ilyen kis csapat életében. Az aréna Magyarország egyik legjobb és legszebb csarnoka, azonban ha kevés a néző, s nincs megfelelő hangulat, az sokkolóan tud hatni a játékosokra. Ezért mindenféleképpen több nézőre van szükségünk. Örömteli volt, hogy amikor már beindult a játék, s jöttek a győzelmeink, hétről hétre nőtt az érdeklődés irántunk, s nemegyszer 1300 néző előtt játszhattunk. Meggyőződésem, hogy ha a középmezőnyben folytathatjuk, akkor még többen kilátogattak volna. Meg is értem a szurkolók csalódottságát. Folytatnunk kell az elkezdett munkát, s a fent említett változásokkal szeretnénk a szurkolókat kiszolgálni, s a modern kézilabda irányába fejlődni.
