Már százhetvenöt év telt el a forradalom kitörése óta. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia március elején Veszprémben keresték Petőfi Istvánt, Sándor öccsét, tudván, hogy a környéken van – kezdte meg a kis anekdotát Felföldi Gábor, a Pannon Egyetem kulturális referense. Jó viszonyban voltak, Petőfi gyermekének, Zoltánnak később gyámja is István lett. Hamar elérte Petőfit és Szendreyt a hír, hogy Városlődön tartózkodik, de ezen kívül is jó hírt kaptak: Franciaországban kitört a forradalom…
Dr. Molnárné Barna Katalin, a Pannon Egyetem rektorhelyettese úgy fogalmazott: március tizenötödikén talán mindenhol a magyar szabadság az, ami elsőre az emberek eszébe jut. A dicső hőstettekre ma, ennyi idő távlatából is tisztelettel kell visszatekinteni, hiszen a mai magyar ember méltán lehet büszke az elődökre. Katalin egyébként Kiss Ernő leszármazottjaként még nagyobb alázattal beszélt és beszél a magyar történelem ezen időszakáról.
Felföldi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt egyes történései a mai napig többféleképpen élnek a köztudatban. Például vitatott, hogy Petőfi valóban elszavalta-e a Nemzeti dalt a Múzeum lépcsőjén. Ott sem volt – mondják sokan. Ezt jó, ha helyén kezeli az ember.
A megemlékezésen Ács Tamás színművész felelt a kulturális műsorért, aki este az E épületben Petőfi-estjét is előadja.
