Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. június 17. Laura
Veszprém
19°C
2026. június 17. Laura
Veszprém
19°C

Miért csíp a kullancs?

2023. március 19. 10:42 // Forrás: Pfizer
A tavasz közeledtével egyre több helyen hívják fel figyelmünket arra, hogy jön a kullancsszezon, pedig a klímaváltozás, az enyhülő telek következtében lassan eljutunk odáig, hogy talán véget sem ért. Így nem árt, ha közelebbről is (azért ne túl közelről) megismerkedünk ezekkel az élősködőkkel, valamint az általuk terjesztett leggyakoribb betegségekkel. Megkedvelni talán így sem fogjuk őket, de hatékonyabban védekezhetünk ellenük.

A kullancsok a természetes környezet részeként mindig itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk. De nézzük, hogy mivel is állunk szemben!

Először is, nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak. A kiválasztott egyedre a lábukon lévő karmok segítségével másznak fel.

Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás. Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.

Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás.

A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.

A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Amivel még fontos tisztában lenni, hogy nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen szeretteink és saját magunk számára is.

vehir.hu
további cikkek
Vehír21 podcast: ’Az edzőtermekben azokat becsüljük igazán, akik túlsúllyal is ott vannak velünk’ életmód Vehír21 podcast: ’Az edzőtermekben azokat becsüljük igazán, akik túlsúllyal is ott vannak velünk’ Hogyan kerüljük el, hogy a kondibérlet egy hónap után ne a fiók mélyén landoljon? Milyen sztereotípiák vannak az edzőtermekkel szemben? Lehet-e csak hasból fogyni és mennyi időre van szükségünk, hogy bátran fel merjük venni a fürdőruhát? Ezekről is beszélgetünk a Vehír21 podcast legújabb adásában Péteri Dáviddal, veszprémi személyi edzővel. 2026. június 9. 14:34 A felsőoktatási hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel közélet A felsőoktatási hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel A felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel - egyebek mellett erre figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete. 2026. május 19. 11:01 Miért szorong a modern ember, ha látszólag mindenünk megvan? Mathias Corvinus Collegium Miért szorong a modern ember, ha látszólag mindenünk megvan? Paradox helyzetben éljük a mindennapjainkat. A statisztikák szerint sosem kaptunk még ennyi időt és lehetőséget a sorstól, a modern ember mégis folyamatosan szorong és fáradt. De vajon mi áll a kollektív borúlátás mögött, és miként nyerhetünk vissza akár tizennégy évet is az életünkből? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Mathias Corvinus Collegium veszprémi képviseletének rendhagyó, Nemesvámoson tartott előadásán. 2026. május 13. 22:16

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.