Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Tíz éve megállt az ország néhány napra

2023. március 14. 15:41
Hideg- és melegfrontok jönnek-mennek felettünk az idei márciusban, ez pedig leginkább orvosmeteorológiai szempontból jelent kihívást. Éppen tíz éve viszont egy másik, szintén az időjáráshoz kapcsolódó esemény állította komoly kihívás elé Magyarországot, ahol a legkisebb probléma volt az, hogy éppen fáj-e a fejünk a fronttól. A hó miatt elzárt települések, utakon ragadt autók, belügyminisztériumi SMS-ek. Ez történt 2013 március idusán.

Ahogy a Vehíren már több alkalommal, most is Kovács Győző, meteorológus és helytörténeti kutató segítségét kértük a tíz évvel ezelőtti események felidézésében és magyarázatában, hogy mégis milyen természeti erők összejátéka kellett ahhoz, hogy az egész ország megbénuljon néhány napra.

2013 márciusa kellemes, meleg idővel indult, nőnapon már 20 °C fok közelében is járt a hőmérő, ami egészen 13-áig ki is tartott, innentől viszont elérte térségünket egy észak felől áramló sarkvidéki hideg légtömeg. Ennek az első hulláma 14-én érte el a Kárpát-medencét, ami keveredve az addig uralkodó mediterrán enyhe és nedves levegővel elindította a szakadatlan havazást.

M1-es autópálya. Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKM1-es autópálya. Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK

„A viharossá fokozódó szél miatt kialakuló hóátfúvások rendkívül megnehezítették a beavatkozó kollégák dolgát. Csütörtök éjjel és pénteken Veszprém megyében minden egységünket mozgósítani kellett, bevonva a mentésbe az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokat, az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, valamint a Bakony mentőszervezet egységeit is. A csütörtöki százötvennel szemben pénteken 92 beavatkozást végeztünk el. A hóhelyzet miatti műszaki mentések során balesetek elszenvedőit éppúgy mentettük, mint elakadt autókat, kamionokat és buszokat” – nyilatkozta a megyei napilap március 16-i számában Révész András, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

A megyében 15-én este 13 elzárt település volt és a főbb útvonalak közül több járhatatlan volt. A honvédség is aktívan részt vett a mentésben, 14-én estétől a várpalotai MH Bakony Harckiképző Központ Ural teherautói járták a környéket és segítettek a bajba jutottakon. Veszprémben a Máltai Szeretetszolgálat rendelkezésre bocsátotta a nappali melegedőjét, ahol a hóvihar miatt a városban rekedtek eltölthették az éjszakát. Fokozták az utcai jelenlétet, több munkatársuk járta az utcákat. Mind a nappali melegedőt, mind az éjjeli menedéket a szokásosnál több hajléktalan vette igénybe.

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKFotó: H. Szabó Sándor/ORFK

Felértékelődött a klasszikus média szerepe is ezekben a napokban, Veszprémben például a Méz Rádióban éjszaka is óránként mondtak be friss információkat, a mikrofon mögött a rádió akkori ügyvezetője, Herendi Gábor ült, aki balatonalmádi lakosként egyébként szintén Veszprémben ragadt, nem tétlenkedve.

„A csütörtök reggel kezdődött folyamatos havazás és az orkán erejű széllökések nyomán kialakuló hóátfúvások következtében a látótávolság sok helyen tíz méter alá csökkent. Az erős szél egyre nagyobb torlaszokat épített, ezért hamar megbénult a fél ország, s benne megyénk közlekedése. A kritikussá vált helyzet miatt több főúton a kamionforgalmat leállították. Mivel nem szűnt a havazás, s a szél ereje sem hagyott alább, a helyzet súlyosbodott, estére már több út is járhatatlanná vált megyeszerte… Leállították a forgalmat a 8-as főút Veszprém és Székesfehérvár közti szakaszán is. – A helyzet péntek hajnalra súlyosbodott, a korábban lezárt útszakaszok feloldására esély sem volt, újabb mellékutak váltak járhatatlanná. Ezzel párhuzamosan nőtt az elzárt települések száma a megyében. – Péntek délelőtt 17 úton volt érvényben útzár.  – A hatékony munkavégzés feltételei péntek délutánra teremtődtek meg, amikor végre az egész megyében elállt a havazás, valamint fokozatosan csökkent a szél ereje. – Szombaton délelőtt… még a Tapolca – Veszprém közötti útszakasz volt járhatatlan, ide hómarókat vezényelt a közútkezelő. Ezen a szakaszon 17 óra után indulhatott meg a forgalom” – állt az akkori tudósításban.

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKFotó: H. Szabó Sándor/ORFK

A 2013-as hóhelyzetben egy azóta is egyedülálló megoldást választott a Belügyminisztérium, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel, kiváltképp az utakon rekedt sofőrökkel.

„Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium" – állt az SMS-ben, amit az ország összes Telekom- és Vodafone-ügyfél megkapott, köszönhetően, hogy a két szolgáltató vállalta, hogy ingyenesen kiküldi az összes telefonszámra ezt az üzenetet. Mivel a szolgáltatók nem tudták megoldani, hogy csak az kapja meg, aki valóban a hó fogságában van, így mindenkinek pittyent a telefonja, annak is, aki az otthoni melegben követte az eseményeket éppen. A három mobilszolgáltató közül a Telenor viszont nem küldte ki az SMS-eket, ebből később vita is kialakult a kormányzat és a szolgáltató között.

Ezt követően egy hét csendesebb, nyugodtabb időszak következett, az idő is megenyhült, de 25-én újabb támadást intézett a tél fennakadásokat, baleseteket okozva az utakon. A nap folyamán nem lehetett felhajtani a Nosztorin Balatonfüred felől, lefelé pedig csak araszolva lehetett közlekedni. A megyében hármas fokozatú riasztás volt érvényben, ami azt jelenti, hogy összesen 25 géppel takarították az utakat a közútkezelő munkatársai. A 82-es úton Veszprém és a megyehatár között kamionstopot léptettek életbe, több fő és mellékút nehezen volt járható. A havazás 26-án is folytatódott, a lehullott hó vastagsága több helyen meghaladta a 15 centimétert, ennek ellenére járhatatlan út, vagy elzárt település nem volt a megyében. A korábban bevezetett korlátozásokat 26-án délután mindenütt feloldották.

A 2013-as események krónikájához tartozik, hogy az ismeretek szerint hatan kihűlésben életüket vesztették ezekben a napokban.

Hajas Bálint
további cikkek
Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? közélet Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? Emlékszem, hogy általános iskolás alsó tagozatos koromban valamelyik tankönyvben volt egy oldal, ami azt magyarázta el, hogyan kell helyesen megcímezni egy borítékot: név, csupa nagybetűvel a település, utca és házszám, végül az irányítószám. De miért van szükség erre a négyjegyű irányítószámra és miért éppen a 8200 Veszprémé, amíg például a nyíregyházi levelekre a 4400-at kell ráírni? Évről évre egyre kevesebb levelet adunk fel, de még így is több mint 400 millió küldeményt kézbesít a posta egy évben. tegnap 15:36 Feltárul a rácsokon túli tabusított világ Life&Style Feltárul a rácsokon túli tabusított világ "Egy társadalmat nem az alapján kell megítélni, hogy hogyan kezeli a kiemelkedő polgárait, hanem az alapján, hogy hogyan bánik a bűnözőivel.” Dosztojevszkij mondata egyszerre alkalmas arra, hogy felkorbácsolja az indulatokat azoknál, akik a büntetés-végrehajtásban a társadalom jogos revansát látják a bűnözőkkel szemben, de ugyanúgy meg tudja világítani az emberarcúságot azokkal szemben, akik jogerős bírósági ítélettel a kezükben kényszerültek a börtönrácsok mögé. Nem véletlen, hogy ezzel az idézettel találkozik először az, aki az egykori veszprémi várbörtönbe belép. A történelmi falak még őrzik a tömlöcbe zárt betyárok utolsó sóhaját az akasztás előtt, ahogy a koncepciós perekben elítélt politikai foglyok imáit is és azt a szűnni nem akaró morajlást, ami a börtönök folyamatos ébrenlétére jellemző, miközben az idő mégis megmerevedik a raboknak, de ugyanúgy az őröknek is. A várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás nem egy középkori panoptikumot ígér. Nem is csupán egy történelmi utazást a sziklafalon kialakított legendás börtönben. Sokkal inkább egy morális tréning az ember lelkének. 2024. december 21. 12:27 Száz arckép a jutasi altisztképzőből történelem Száz arckép a jutasi altisztképzőből Csütörtök délután a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zrínyi Kiadó közösen mutatta be Illésfalvi Péter Jutas 100 – Száz arckép a jutasi altisztképzőből című könyvét. 2024. december 17. 20:30 Miért van a kávéscsészéhez csészealj, és miért tartjuk el a kisujjunkat kávézás közben? Miért van a kávéscsészéhez csészealj, és miért tartjuk el a kisujjunkat kávézás közben? Gondoljunk csak bele, hány helyen találkozunk a kávézás rituáléjával – reggeli rutinokban, baráti beszélgetésekben, üzleti találkozókon. És ott van mindig a kávéscsésze mellett az elmaradhatatlan csészealj. Első ránézésre talán nem tűnik többnek egy egyszerű, esztétikus kiegészítőnél, de ennek az apró tányérkának sokkal mélyebb múltja van, mint gondolnánk. 2024. december 20. 18:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.