Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Tíz éve megállt az ország néhány napra

2023. március 14. 15:41
Hideg- és melegfrontok jönnek-mennek felettünk az idei márciusban, ez pedig leginkább orvosmeteorológiai szempontból jelent kihívást. Éppen tíz éve viszont egy másik, szintén az időjáráshoz kapcsolódó esemény állította komoly kihívás elé Magyarországot, ahol a legkisebb probléma volt az, hogy éppen fáj-e a fejünk a fronttól. A hó miatt elzárt települések, utakon ragadt autók, belügyminisztériumi SMS-ek. Ez történt 2013 március idusán.

Ahogy a Vehíren már több alkalommal, most is Kovács Győző, meteorológus és helytörténeti kutató segítségét kértük a tíz évvel ezelőtti események felidézésében és magyarázatában, hogy mégis milyen természeti erők összejátéka kellett ahhoz, hogy az egész ország megbénuljon néhány napra.

2013 márciusa kellemes, meleg idővel indult, nőnapon már 20 °C fok közelében is járt a hőmérő, ami egészen 13-áig ki is tartott, innentől viszont elérte térségünket egy észak felől áramló sarkvidéki hideg légtömeg. Ennek az első hulláma 14-én érte el a Kárpát-medencét, ami keveredve az addig uralkodó mediterrán enyhe és nedves levegővel elindította a szakadatlan havazást.

M1-es autópálya. Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKM1-es autópálya. Fotó: H. Szabó Sándor/ORFK

„A viharossá fokozódó szél miatt kialakuló hóátfúvások rendkívül megnehezítették a beavatkozó kollégák dolgát. Csütörtök éjjel és pénteken Veszprém megyében minden egységünket mozgósítani kellett, bevonva a mentésbe az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokat, az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, valamint a Bakony mentőszervezet egységeit is. A csütörtöki százötvennel szemben pénteken 92 beavatkozást végeztünk el. A hóhelyzet miatti műszaki mentések során balesetek elszenvedőit éppúgy mentettük, mint elakadt autókat, kamionokat és buszokat” – nyilatkozta a megyei napilap március 16-i számában Révész András, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

A megyében 15-én este 13 elzárt település volt és a főbb útvonalak közül több járhatatlan volt. A honvédség is aktívan részt vett a mentésben, 14-én estétől a várpalotai MH Bakony Harckiképző Központ Ural teherautói járták a környéket és segítettek a bajba jutottakon. Veszprémben a Máltai Szeretetszolgálat rendelkezésre bocsátotta a nappali melegedőjét, ahol a hóvihar miatt a városban rekedtek eltölthették az éjszakát. Fokozták az utcai jelenlétet, több munkatársuk járta az utcákat. Mind a nappali melegedőt, mind az éjjeli menedéket a szokásosnál több hajléktalan vette igénybe.

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKFotó: H. Szabó Sándor/ORFK

Felértékelődött a klasszikus média szerepe is ezekben a napokban, Veszprémben például a Méz Rádióban éjszaka is óránként mondtak be friss információkat, a mikrofon mögött a rádió akkori ügyvezetője, Herendi Gábor ült, aki balatonalmádi lakosként egyébként szintén Veszprémben ragadt, nem tétlenkedve.

„A csütörtök reggel kezdődött folyamatos havazás és az orkán erejű széllökések nyomán kialakuló hóátfúvások következtében a látótávolság sok helyen tíz méter alá csökkent. Az erős szél egyre nagyobb torlaszokat épített, ezért hamar megbénult a fél ország, s benne megyénk közlekedése. A kritikussá vált helyzet miatt több főúton a kamionforgalmat leállították. Mivel nem szűnt a havazás, s a szél ereje sem hagyott alább, a helyzet súlyosbodott, estére már több út is járhatatlanná vált megyeszerte… Leállították a forgalmat a 8-as főút Veszprém és Székesfehérvár közti szakaszán is. – A helyzet péntek hajnalra súlyosbodott, a korábban lezárt útszakaszok feloldására esély sem volt, újabb mellékutak váltak járhatatlanná. Ezzel párhuzamosan nőtt az elzárt települések száma a megyében. – Péntek délelőtt 17 úton volt érvényben útzár.  – A hatékony munkavégzés feltételei péntek délutánra teremtődtek meg, amikor végre az egész megyében elállt a havazás, valamint fokozatosan csökkent a szél ereje. – Szombaton délelőtt… még a Tapolca – Veszprém közötti útszakasz volt járhatatlan, ide hómarókat vezényelt a közútkezelő. Ezen a szakaszon 17 óra után indulhatott meg a forgalom” – állt az akkori tudósításban.

Fotó: H. Szabó Sándor/ORFKFotó: H. Szabó Sándor/ORFK

A 2013-as hóhelyzetben egy azóta is egyedülálló megoldást választott a Belügyminisztérium, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel, kiváltképp az utakon rekedt sofőrökkel.

„Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium" – állt az SMS-ben, amit az ország összes Telekom- és Vodafone-ügyfél megkapott, köszönhetően, hogy a két szolgáltató vállalta, hogy ingyenesen kiküldi az összes telefonszámra ezt az üzenetet. Mivel a szolgáltatók nem tudták megoldani, hogy csak az kapja meg, aki valóban a hó fogságában van, így mindenkinek pittyent a telefonja, annak is, aki az otthoni melegben követte az eseményeket éppen. A három mobilszolgáltató közül a Telenor viszont nem küldte ki az SMS-eket, ebből később vita is kialakult a kormányzat és a szolgáltató között.

Ezt követően egy hét csendesebb, nyugodtabb időszak következett, az idő is megenyhült, de 25-én újabb támadást intézett a tél fennakadásokat, baleseteket okozva az utakon. A nap folyamán nem lehetett felhajtani a Nosztorin Balatonfüred felől, lefelé pedig csak araszolva lehetett közlekedni. A megyében hármas fokozatú riasztás volt érvényben, ami azt jelenti, hogy összesen 25 géppel takarították az utakat a közútkezelő munkatársai. A 82-es úton Veszprém és a megyehatár között kamionstopot léptettek életbe, több fő és mellékút nehezen volt járható. A havazás 26-án is folytatódott, a lehullott hó vastagsága több helyen meghaladta a 15 centimétert, ennek ellenére járhatatlan út, vagy elzárt település nem volt a megyében. A korábban bevezetett korlátozásokat 26-án délután mindenütt feloldották.

A 2013-as események krónikájához tartozik, hogy az ismeretek szerint hatan kihűlésben életüket vesztették ezekben a napokban.

Hajas Bálint
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Azt mondják, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. A konyhában minden bizonnyal tényleg így van, de ha egy közel kétszáz évre visszatekintő éttermet élesztenek újjá hasonló szellemiséggel, mint egykor működött, ez az alaptétel ugyancsak érvényes. Legalábbis Veszprémben a Kiskuti csárdában sikerült, ami hétvégén nyitott meg, miután az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően felújították és újra élettel töltötték meg. 2024. június 3. 16:37 Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Life&Style Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Lassan a tankönyvszerkesztők elkezdhetik átírni a történelemkönyvek rómaiakkal foglalkozó részét, főleg azt, ami Pannónia provinciáról szól. Vagy legalábbis lábjegyzetben már időszerű lenne elhelyezni az oly sokszor alkalmazott kiskaput, miszerint „a tudomány jelen állása szerint” így ezt gondoljuk az adott korszakról. A történészek eddigi szilárd meggyőződését Pannóniáról éppen néhány Veszprémhez közeli régészeti feltárás kezdte szétzilálni. Lehet, hogy a mai Dunántúl nem csupán egy egyszerű határőrvidék volt a Római Birodalomban néhány légióval, hanem annál sokkal több? 2024. május 31. 9:19

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.