Gulyás Gergely felelevenítette: 175 évvel ezelőtt forradalmak söpörtek végig Európán, a polgári jogok kínálta szabadság ügye közös európai ügy volt. A népek tavasza megrázta az abszolutizmusra épülő földrészt, egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak. Miközben Európában gyorsan eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. A forradalomból lett szabadságharcot leverték és megtorolták ugyan, de megerősítette a nemzet szabadságvágyát, ami később aztán utat tört magának. Gulyás szerint 1848 meghatározó alapköve nemzeti identitásunknak, nincs is olyan magyar település a Kárpát-medencében, ahol egy emlékmű, szobor, utcanév ne állítana emléket a forradalom és szabadságharc hőseinek.
Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja. A nemzeti közösség addig létezhet, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk. 1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is – hangsúlyozta a miniszter.
Ahogy a francia forradalom során időtállóan megfogalmazták, minden ember egyenlőnek és szabadnak születik, és 1848 tanulsága, hogy a nemzet szabadsága feltétele az egyén szabadságának, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. Gulyás kiemelte: a magyarság 1848-ban azt akarta, amit Szent István óta a mai napig: függetlennek, önállónak lenni. Ezért maradt meg a magyar nemzet minden viszontagság ellenére itt, a Kárpát-medencében.
A forradalmak nemzeti egységet teremtettek, teszik ezt felülemelkedve az embernek rendelt idő földi korlátain, hiszen 175 év elteltével is egyesíti a magyarságot 1848 üzenete.
Ma, amikor a szomszédunkban háború dúl és Eurpában olykor bántóan ellenséges a környezet, fontos kitartanunk örökségünk, értékeink mellett. Ma is érvényes Kossuth üzenete: “soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni” – zárta beszédét a miniszter.
Az ünnepi műsor további részében a Lovassy László Gimnázium 10/A osztálya mutatott be egy előadást, Kruppa-Jakab Éva énekelt, közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekara. Idén először lovas díszőrséget is állítottak a Nemzeti Lovas Díszegység tagjai. A megemlékezés koszorúzással zárult, ahol többek között az önkormányzat, politikai pártok, civil szervezetek és a honvédség képviselői hajtottak fejet a hősök emléke előtt.
