Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kassák Lajos és Nyáry Krisztián írásain keresztül ismerhetjük meg Egry Józsefet, a Balaton festőjét

2023. március 16. 11:08 // Forrás: VEB2023
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretein belül, Egry József születésének 140. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást szervez.

Az évfordulóhoz kapcsolódva szimbolikusan 140 műalkotást felvonultató tárlaton a festő Balatonhoz és Itáliához kötődő műveit ismerhetjük majd meg. A múzeum hangjáték sorozattal készül a festő március 15-i születésnapja alkalmából.

Idén Egry József születésének kerek évfordulóját egy nagyszabású kiállítással ünnepli a Laczkó Dezső Múzeum. Nem csoda, hiszen az intézmény képzőművészeti gyűjteményében tekintélyes, közel 50 darabot számláló Egry-kollekció található. Ráadásul a múzeum adattára számos személyes jellegű, a művészhez köthető levelet és fényképet is őriz. Az első világháborút követően Keszthelyen, majd Badacsonyban letelepedő Egryt elsősorban a Balaton festőjeként tartják számon, ám ennél sokkal összetettebb életművet hagyott hátra. Így a készülő kiállítás sem csupán a balatoni képekre koncentrál, hanem felvonultatja a festő olaszországi tanulmányútjai során készült alkotásokat is. Mivel Egry itáliai képeinek zöme már az 1930-as években közvetlenül magántulajdonba került, a kiállított művek egy része műgyűjtőktől kölcsönzött darab. A tárlat törzsanyagát fővárosi és vidéki múzeumok gyűjteményeiben, elsősorban raktárakban őrzött művek alkotják. Egry József művei 2023 nyarán nem csak a Laczkó Dezső Múzeumban bukkannak fel, hanem a Művészetek Háza Veszprém is szentel egy kisebb, kiegészítő tárlatot a festőnek.

A VEB2023 EKF képzőművészeti koncepciójában hangsúlyos szerepet a régió természeti és kulturális öröksége mint az inspiráció tárgya, ami hosszú idők óta vonzza a Balaton mellé az alkotókat. A ’Tükörkép’ nevű klaszterben azokat a projekteket mutatja be az EKF programsorozat, amelyek hazai és európai művészek szemével mutatják be azt a különleges szépséget, amely erre a térségre jellemző. A festő tekintetén keresztül a szemlélődő belecsöppen a múlt századi balatoni hétköznapok egyszerű, de mégis varázslatos világába. Egry József festészetében különösen erősen jelenik meg a balatoni táj és az itt élő emberek szoros, elválaszthatatlan kapcsolata. Azokat a karaktereket, egyszerű átlagembereket ábrázolja a művein, akik annak idején fontosak voltak az életében. 

A kiállítás felvezetéseként a Laczkó Dezső Múzeum a festővel készült egykori interjúkat és Nyáry Krisztián Egry Józsefről és Pauler Juliskáról szóló írását dolgozza fel hanganyag formájában. A művész születésének 140. évfordulóján, 2023. március 15-én induló sorozat célja, hogy a közönség még a kiállítás előtt megismerkedhessen a festő életével. Az összeállítás kezdő részében Kassák Lajos és Egry József beszélget a festő műtermében. Az interjú 1941 őszén készült, de csak december 26-án jelent meg az akkori Magyar Nemzet hasábjain. A tudósítás a maga műfajában is igazi csemegének számít, hiszen Egry és Kassák baráti beszélgetésén keresztül ismerhetjük meg a festő akkori élethelyzetét és gondolatait. Az interjú készítésekor már ismert és elismert Kassák ráadásul nem is marad meg a klasszikus újságírói szerepben, esztétikai elemzésbe bocsátkozik és barátként is megszólítja a festőt. 
A sorozat következő részeiben az érdeklődők a Színház és a Magyarország című lapok hasábjain megjelent további három interjún, és Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötetében megjelent Egry József és Pauler Juliska című írásán keresztül ismerhetik meg az alkotót. A hetente megjelenő epizódok a Laczkó Dezső Múzeum web- és Facebook oldalán, valamint YouTube és SoundCloud csatornáján lesznek elérhetőek.
 

vehir.hu
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.