Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mintha felgyulladt volna a veszprémi csónakázó tó víztükre az év legrövidebb éjszakáján

2025. június 22. 18:41
Nyolcadik éve Veszprémben a nyári napforduló nem csupán egy csillagászati esemény. Komoly kulturális program, amit egyenesen Finnországból importált ide a Veszprémi Finn-Magyar Egyesület és honosított meg a Veszprémvölgyben. Az est leglátványosabb része, amikor, mintha felgyulladna a csónakázó tó víztükre. Idén sem maradt el ez a látványos program az év legrövidebb éjszakáján.

A Juhannus, vagyis a finn nyárközép ünnepe az év egyik legfontosabb és legősibb hagyomány Finnországban. Eredetileg pogány napfordulós ünnep volt, amelyet a fény, a termékenység és a természet tiszteletére tartottak, mivel ekkor a leghosszabbak a nappalok, és a természet a legélettelibb arcát mutatja.

A Juhannushoz hagyományosan tűzgyújtás, tóparti vagy vidéki kirándulások, szaunázás, tánc és vidám közösségi ünneplés tartozik a finneknél. Sokak számára ez az időszak a természethez való visszatérést jelenti, amikor a rohanó mindennapokat hátrahagyva a család, a barátok és a nyugalom kerül előtérbe. A finnek ilyenkor virágkoszorút fonnak, gyógyfüveket gyűjtenek, és babonák szerint a jövőbe is bepillanthatnak, például álmaikban megláthatják jövendőbelijüket.

Ilyen jóslatokba a veszprémiek nem bocsátkoztak, ugyanakkor a finn kultúrát a mai napig élénken ápoló Veszprémi Finn-Magyar Egyesület ezúttal is kitett magáért, amikor szombaton délutántól estébe nyúlóan, a napforduló utolsó fénysugaráig színes programokkal töltötték meg a Veszprémvölgyet.

Az interaktív programok közt idén sem maradt el a hagyományos finn asszonycipelő verseny, csizmahajító vetélkedő, möllky, azaz finn teke, vagy éppen a tollaslabda, kötélhúzás és nordic walking túra.

A színpadon a Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tagozata adott gálát, a jezsuita templomban pedig az Opus Énekegyüttes koncertezett.

Az idei Juhannus-napnak volt egy exkluzív finn vendége is. Ha csak egy installáció formájában, de a színpadon ott volt Mumin is, a világszerte ismert finn mesefigura, aki számos magyar kisgyermek fiatal éveit is bearanyozta.

Finnországban a Muminok valódi nemzeti kincsek, hiszen kevés olyan mesefigura létezik, amely egyszerre képes megszólítani gyerekeket és felnőtteket, miközben finom humorral, mély filozófiával és különös bájjal szövi át a történeteit. A Muminok márpedig pontosan ilyenek. A fehér, pocakos, vízilószerű lényeket a finn-svéd író és illusztrátor, Tove Jansson álmodta meg, és azóta generációk nőttek fel a különös kalandjaikon.

A Muminok világa a képernyőn is életre kelt. A legismertebb adaptáció az 1990-es években készült japán–finn anime sorozat, amelyet Magyarországon is nagy sikerrel vetítettek. 2019-ben pedig egy új, modern animációs sorozat, a Moominvalley debütált, világsztárokkal a szinkronhangok között.

Nem sokkal napnyugta után a tó körül gyűltek össze az emberek, ahol szintén a veszprémi hagyományoknak megfelelően Porga Gyula, polgármester gyújtotta meg azt a máglyát, ami aztán a tó közepén lángolt fel igazán, varázslatos hangulatot teremtve a nyári éjszakában és kicsit megidézve Finnországot Veszprémben.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.