Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2023. december 3. Ferenc
Veszprém
-2°C
2023. december 3. Ferenc
Veszprém
-2°C

Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse

2023. március 21. 18:38
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.

Minderről a Veszprémi Szemle helytörténeti folyóirat legfrissebb, 68. számában olvashatunk egy részletes írást Sashalmi István tollából, aki a lap kedd délutáni bemutatóján előadást is tartott az ifjabb Petőfi kalandos életéről. 

Petőfi édesapja, Petrovics István hentes és mészáros volt, akinek Veszprém megyében is akadtak üzleti érdekeltségei és partnerei. Ilyen volt a várpalotai Fábri József is, akinek lányával, Erzsébettel már gyerekkorában eljegyezte István fiát, akit 1846-tól inasnak adott leendő apósához. 

1848 tavaszán István Városlődön betegeskedett, testvére, Sándor és felesége Szendrey Júlia itt látogatták meg március elején. Hazafelé Veszprémben szálltak meg, és a költő itt értesült a párizsi forradalom kitörésének híréről. Sietve tért vissza a fővárosba, a többi pedig már történelem.

Petőfi István arcképe (Vasárnapi Ujság – 40. évfolyam, 1. szám, 1893. január 1.)Petőfi István arcképe (Vasárnapi Ujság – 40. évfolyam, 1. szám, 1893. január 1.)

Ahogy a forradalom szabadságharccá változott, István önkéntesként csatlakozott a veszprémi 6. honvédzászlóaljhoz, amely rövid kiképzés után 1848. július 28-án, mintegy nyolcszáz fős létszámmal indult el a városból a harcmezőre. Hamar átestek a tűzkeresztségen: augusztus 19-én Szenttamásnál vettek részt először ütközetben. A Veszprémet tizedesként elhagyó István gyorsan haladt előre a ranglétrán, előbb őrmester majd hadnagy lett, a dicsőséges tavaszi hadjáratban pedig már főhadnagyként vett részt. Jelen volt a tápióbicskei pokolnál, az április 26-i komáromi ütközetnél, majd Buda ostromához vezényelték. Itt találkozott testvérével, aki anyja temetésére érkezett Pestre – István katonai kötelezettségei miatt nem vehetett részt a ceremónián, hiszen százada élén aktív szerepet játszott a budai vár bevételében. Hősiességéért századosi rangra emelték. 

Buda ostroma Than Mór ábrázolásábanBuda ostroma Than Mór ábrázolásában

A hadi szerencse azonban nagyot fordult: a bécsi udvar segítséget kért az orosz cártól, így a magyar honvédeknek leküzdhetetlen túlerővel kellett szembenézniük: az oroszok 195 ezer fős inváziós sereggel és 80 ezer tartalékossal érkeztek a szabadságharc leverésérére. 1849. augusztus 13-án a veszprémi 6. honvéd zászlóalj is – soraiban Petőfi István századossal – leteszi a fegyvert Világosnál. Büntetésként Petőfit kényszersorozzák a császári hadseregbe, és bár 1851-ben felmentik a szolgálat alól, jegyese, Fábri Erzsébet ekkorra már férjhez ment egy várpalotai mészáros mesterhez. Istvánnak később sem volt szerencséje a szerelemben: felesége, Gaylhoffer Antónia nyolc hét házasság után hagyta el a férj hűtlensége miatt. 

Petőfi István élete utolsó évtizedeit Csákón, Geist Gáspár birtokán tölti mint gazdatiszt és jószágtartó. Szendrey Júlia halála után, 1858-tól gyámként ő nevelte unokaöccsét, Petőfi Zoltánt, aki fiatalon, 21 évesen távozott az élők sorából 1870-ben. Petőfi István, az egykori veszprémi honvédtiszt, a nagy költő öccse 1880. április 30-án halt meg szívroham következtében. 

Sashalmi István, a Petőfi-cikk szerzője előadást is tartott a költő öccsérőlSashalmi István, a Petőfi-cikk szerzője előadást is tartott a költő öccséről

Történetéről bővebben is olvashatnak a Szemle lapjain. Az aktuális számban emellett megtalálhatják Koi Gyula írását Zsoldos Ignác jogtudós életpályájáról. Nagy Balázs Vince a magyar királyi kereskedelmi tengerészkapitány, Benkő Lajos utazásait dolgozta fel, Kovács Győző Gyula az 1928-29-es veszprémi telet idézte meg, Vámos Eszter a modern táncok veszprémi megjelenéséről írt. Balogh Ferencné az Eötvös Károly Megyei Könyvtár hetvenéves jubileumát ünnepeli, míg Sashlami Dávid a terepasztal-készítés rejtelmeibe avatja be az olvasót.

 

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
Már István király előtt is állhatott templom a várban régészet Már István király előtt is állhatott templom a várban Római kori téglákból épült falmaradványokat is találtak a régészek a várban, holott itt soha nem állt római kori épület. Más érdekes feltételezéseket is szült a 2021 óta zajló munka.   2023. október 27. 22:39 Veszprém már több mint hatezer éve is népszerű lakóhely volt régészet Veszprém már több mint hatezer éve is népszerű lakóhely volt A minap egy újabb felmérés nevezte meg Veszprémet a legélhetőbb vidéki nagyvárosnak – ez az “élhetőség” pedig történelmi távlatban is látható: nem véletlen, hogy városunk területe az újkőkor óta folyamatosan lakott. De hol éltek az őskori emberek, és mi maradt utánuk?   2023. október 18. 15:29 Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen régészet Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen Ritka kincsre bukkantak a kutatók a veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során: a szakértők Szent István király egyik legelső ezüstdénárját találták meg a Nagyszeminárium udvarán. 2023. október 10. 14:48 Veszprém történelme a családok szemén keresztül Veszprém történelme a családok szemén keresztül A történelemkönyvek lapjain bárki elolvashatja a nagy visszhangot kapott eseményeket, de ezek mindig csak fragmentumok lesznek. Mert a történelem nemcsak forradalmak vagy felfedezések idején íródik, hanem a hétköznapok apróságai által is. Erre világít rá a Privát Veszprém projekt. 2023. október 5. 22:01

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.