Abban még semmi szokatlan nincs, ha valaki a Veszprém környéki erdőkben, vagy akár az utak szélén meglát egy, vagy akár több szarvast. Sőt, a hatóságok főleg ebben az időszakban többször is felhívják a figyelmet, hogy a szokásosnál is óvatosabban kell vezetni, még a belátható útszakaszon is, mert sosem tudni, hogy mikor ugrik ki egy csorda az útra.
Valami ilyesmit tapasztalt meg kollégánk is az elmúlt napokban, igaz, szerencsére az ő autója elé nem ugrottak ki a szarvasok, hanem fényes nappal békésen legelésztek a Márkó melletti domboldalon.
Illetve messziről úgy tűnt, hogy szarvasok, mégis néhány egyed merőben eltért attól, ahogyan ezt a vadon élő állatot ismerjük.
A csordából ugyanis néhány szarvasnak fehér színű volt a szőre. A képeken jól kivehető, hogy ugyanolyan dámszarvasokról van szó, mint átlagos társaik, csupán a színük más.
Ezt flavizmusnak nevezik, ami köznyelvben pigmenthiányt jelent. Ilyenkor csak az állat bundája lesz fehér, a szeme és orra alatti rész ugyanúgy sötét színű. Sokan összekeverik az albínósággal, ám utóbbi esetében a hófehér szőrzethez piros szem és rózsaszín körmök, valamint orr társul.
Jól látható, hogy a márkói dámszarvasoknál csak a pigmenthiány van jelen, hiszen orruknál és szemüknél sötétbarnák, mint társaiknak.
Az őzeknél sűrűbben előfordul ez, szarvasok esetében viszont igazi kuriózum. Az ilyen állatok egyébként nem élveznek védettséget, a vadászok ugyanúgy kilőhetik őket, viszont él egy babona, miszerint, aki elejt egy ilyen állatot, az egy éven belül meghal.
