A 84 lakástűzből egyetlen helyszínen sem volt füstérzékelő, pedig ezek a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, amikor még van idő cselekedni. Az első negyedévi lakástüzek keletkezési helyét vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb, az esetek több, mint fele a kéményben keletkezett. Gyakori tűz keletkezési ok a nyílt láng használata, valamilyen elektromos vagy fűtési hiba, illetve a főzés vagy dohányzás.
Fotó: Katasztrófavédelem
A legtöbb lakástűz Pápán keletkezett, legtöbbször az ajkai hivatásos tűzoltóság működési területén csaptak fel a lángok lakóingatlanokban. A legnagyobb kiterjedésű tűzesetek Devecserben, illetve Halimbán voltak, mindkét helyszínen mintegy száz négyzetmétert érintettek a lángok. Ez a két ingatlan lakhatatlanná vált.
Az első negyedévben a katasztrófavédelem 3 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárására Veszprém vármegyében. Két épület oltásakor gázpalackok nehezítették a munkálatokat. Halimbán, a Rózsa utcában fel is robbant egy gázpalack.
Fotó: Katasztrófavédelem
A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Ha régebben épült épületben lakunk, időközönként vizsgáltassuk felül az otthonunk elektromos rendszerét is. Tanácsos a konyhába, hálóba és a nappaliba füstérzékelőt felszerelni a plafonra.
Az első negyedévben 12-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. 1 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Akkor keletkezik szén-monoxid, ha beltérben nyílt láng ég és az nem kap elegendő oxigént. A levegő-utánpótláshoz kevés, ha néha kinyitják az ablakot. Állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni.
