Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C
2024. június 17. Laura
Veszprém
19°C

Méltó lett a múzeum épülete névadójához és tervezőjéhez

2023. április 30. 20:57
Laczkó Dezső és Medgyaszay István neve is egyaránt több szálon kötődik Veszprémhez, egy lapon mégis csak a városi múzeum kapcsán lehet őket emlegetni. A régész nevét viselő intézmény épületét még a híres tervező vetette papírra, idén pedig úgy újult meg kívül és belül is a szecessziós ház, hogy az mindkettejük előtt méltó tisztelgése a városnak. Portálunknak az utolsó simítások közben volt lehetősége bejutni a Lackó Dezső Múzeumba.

Az Erzsébet-sétány bejáratánál álló múzeumépület története 1912-ig nyúlik vissza, Medgyaszay István tervei után ekkor kezdték el építeni a többszintes épületet, ami kibírta a világháborúkat, sőt megannyi kiállításnak adott már otthont 1925-ös átadója óta.  

Most, majdnem 100 évvel a nyitás után az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy megőrizve a hagyományos építészeti elemeket, de mind gépészetileg, mind állagmegóvás jelleggel felújítsák az épület külsejét és belsejét, minderre 1,3 milliárd forintot fordítottak a programból.

A négyszintes múzeum külseje gyakrlatilag megegyezik a kezdeti idők formáival, csupán néhány nyílászáró osztásán változtattak a mostani felújításkor, de gyakorlatilag a Medgyaszay által megálmodott épülettel lehet találkozni az Erzsébet-liget bejáratánál, vagy ahogy hamarosan nevezik majd a köznyelvben, a Zöld-városközpont kapujánál.

Még egy változás azért feltűnhet azoknak, akik jól ismerték ezt az épületet: eltűnt a homlokzatról a „Múzeumés könyvtár” feliratból a könyvtár szó, igazodva az épület mostani funkciójához. A muzeális értékű könyvgyűjtemény persze nem került el innen, azok a látványkönyvtárban továbbra is megtekinthetőek, csupán nem hirdeti a „cégér” a bejáratnál.

A belső térben viszont már jóval nagyobb átalakítás történt, ez pedig a falakon kívül és belül is értelmezendő. Kezdjük azokkal, amik a falakon belül vannak, vagy olyan helyeken, például a padláson, ahová a látogatók amúgy sem tudnak felmenni.

A múzeum eddig a kórházból kapta a fűtéshez szükséges hőt, most azonban átalakították ezt is immáron a szomszédos zeneiskola biztosítja a fűtést, ehhez új távhővezetékeket építettek meg, a gépészete pedig a padláson van. A kiépítésekor figyelembe vették a tervezők azt is, hogy a műtárgyvédelem szempontjából szabályozható klimatizációt tudjanak biztosítani a kiállítóterekben. Ezzel együtt a szellőztetést is átalakították, valamint a későbbi beázásoktól is megvédték az épületet új szigetelés kialakításával.

Ami a kiállítótereket illeti, itt már látványosabb újdonságokkal találkozhatnak majd a múzeumlátogatók. Megújultak a burkolatok, a járólapok. A homlokzati elemeket restaurálták és megtisztították, valamint kicserélték, vagy felújították a nyílászárókat is. Ez utóbbi beavatkozásnak köszönhetően egy jóval fényesebb múzeumi atmoszféra várja majd a látogatókat.

Szintén a látogatói élményt erősíti majd az is, hogy az elektromos hálózat felújításával új műtárgyvilágítási rendszer került az épületbe, ezek ráadásul dinamikusan módosíthatóak, igazodva az aktuális kiállítás igényeihez.

Ezen kívül az akadálymentesítésre is figyeltek, egy a múzeum oldala felől megközelíthető lifttel kerekesszékkel is könnyen látogatható a múzeum.

Összességében tehát egy olyan történelmi épületet sikerült kialakítani, ami egy 100 évvel ezelőtt élt tervező kézjegyeit viseli magán a mai napig, miközben funkciójában és műszaki képességeiben teljes egészében leköveti a modern kor elvárásait.

Viszont a múzeum falain belül még nem értek véget azok az újítások, ami a helytörténet minél szélesebb körű és interaktívabb bemutatásához kapcsolódnak. Az épület mellett, a Bakonyi ház és a Lackó Dezső Múzeum között egy olyan kertet építenek ki, ahová őshonos bakonyi növényeket ültetnek majd, amiket bárki megtekinthet, megszagolhat, megízlelhet.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Ostromok nyomában: honnan tudják a régészek, mi történt? Milyen nyomokból tudnak egy-egy várostrom menetére, vagy egyáltalán megtörténtére következtetni a régészek? Nagy Szabolcs Balázs régész erről tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum szabadegyetemi sorozatának részeként kedden. 2024. május 17. 21:41 Veszprém ragyog tovább! Veszprém ragyog tovább! Megnyílt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programra visszatekintő „Ragyogj tovább! Kétezerhuszonhárom! -  Európa Kulturális Kreatív Régiója: egy évad emlékei, egy évad jövője” című kiállítás a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A kreativitás ünnepén 1,5 milliónál is több látogató élvezhette 116 településen 24 műfaj több mint 3600 eseményét. 2024. április 26. 11:34 A lótenyésztő nemzet, amely ingyen kapta a gázt, a vizet és a villanyt A lótenyésztő nemzet, amely ingyen kapta a gázt, a vizet és a villanyt Türkmenisztán még ma is a világ egyik legzártabb országa, amely azután se nagyon akarja felfedni a titkait, hogy beléptünk oda. Sziránszki Józsefnek, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársának sikerült eljutnia az államba, amely neki sem fedte fel minden titkát, de azért néhányat megosztott a veszprémiekkel is. 2024. március 24. 10:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.