A kiállítást prof. dr. Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője nyitotta meg egy előadással. Ebben a koronázási jelvények veszprémi kapcsolódásairól beszélt: a palást kötődik legközvetlenebbül városunkhoz, hiszen a hagyomány szerint itt készült. Pálffy felhívta a figyelmet arra, hogy a paláston található az államalapító házaspár egyetlen ismert, hiteles kortárs ábrázolása. Ráadásul a palást az egyetlen koronázási kellék, amiről biztosan tudhatjuk, hogy I. István idejében készült.
Érdekesség, hogy a veszprémi püspökök rendszeresen kezükbe vehették a Szent Koronát. A királyt ugyan hagyományosan az esztergomi érsek koronázta, a királynékat azonban Veszprém püspöke. A szertartás részeként a püspök a királyné jobb vállához érintette a koronát – ezzel azt szimbolizálta, hogy feleségként ő a támasza az uralkodónak a kormányzásban.
A Szent Korona egyetlen alkalommal járt Veszprémben: a második világháború idején, amikor a közelgő szovjet hadsereg elől a Szálasi-kormány elmenekítette Budapestről, rövid ideig itt, a Sziklában őrizték, innen pedig kalandos úton külföldre került, és csak 1978-ban tért haza, amikor az Egyesült Államok visszaadományozta azt Magyarországnak. Ekkor készültek Szelényi fotói a koronázási jelvényekről.
Pálffy rámutatott, hogy Szelényi 1978-as fotói történeti jelentőségűek. A királyság idején ugyanis a koronázási jelvényeket egy lepecsételt ládában tartották, és csak a koronázás alkalmára vették elő – ekkor is csak a szűk politikai elit láthatta. Ez a magyarázata annak, hogy az évszázadok során csak nagyon kevés hiteles ábrázolás készült róla – a szélesebb közönség először tehát ekkor, Szelényi képein keresztül láthatta az ékszereket.
Ezeket a fotókat láthatjuk a Gizella-napok alatt a Séd-völgyben található jezsuita templomban.