2023. június 6.
//
Norbert névnap

Kereszttűzben a fenntarthatóság korlátai - Gelencsér András könyve Pécsen

A Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolája a Pannon Egyetem rektorát, Gelencsér Andrást látta vendégül, vagy ahogy ő fogalmazott: ültette a vádlottak padjára.

A konferencia témája Gelencsér András nemrég megjelent könyve, az Ábrándok bűvöletében volt. A sajátos könyvbemutatón a rektor egy asztalnál ülve végighallgatott tizennyolc, elsősorban filozófiai témájú előadást, melyekre rögtön reagált is, kialakítva olykor élesebb vitákat. A filozófusok a rektor környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos karakteres meglátásaira reflektáltak.

A könyv egy-egy gondolatára csatlakozva érveltek mellette, vagy éppen ellene, amitől rendkívül tartalmas és gondolatébresztő diskurzus alakult ki. A pécsi rendezvény után még a helyszínen megkerestük a rektort, számoljon be arról, milyen észrevételeket tettek a filozófusok, akadt-e olyan ötlet, amivel egyetértett, s a könyvében esetleg újragondolná.

Gelencsér elsőként kiemelte, rendkívül jól érezte magát, bár nagyon elfáradt, hiszen minden előadó más aspektusból vizsgálta a témát, és mivel azonnal reflektálnia kellett, ez egész napos figyelmet és komoly koncentrációt igényelt. Ennyire még sosem fáradtam el konferencián – mondta a rektor, majd hozzátette, a filozófusok köre nagy nyitottságot és érdeklődést tanúsítva közeledett a témához, azaz a könyvben megfogalmazott gondolataihoz.

Gelencsér András elmondta, meglepte, hogy a filozófia mennyire közel áll a gondolkodásmódjához, hiszen, ahogy a Filozófiai Doktori Iskola vezetője, Boros János fogalmazott, hátra kell lépni egy lépést, és érdemes onnan megvizsgálni a problémát. Gelencsér rávilágított, ő pontosan ezt tette, mielőtt könyve írásába belefogott.

Arról, hogy a kritikák hogyan érintették, a következőket mondta: „A tudomány lényegéhez hozzátartozik, hogy nyitottnak kell lennünk mások kritikai észrevételeivel szemben, egy tudósnak soha nem szabad ezeket zokon vennie. Az elhíresült, másfél milliós olvasottságot elérő interjúm után is kaptam kritikákat, elsősorban az ELTE humánökológusai részéről, akik nagy szenvedéllyel vetették be magukat a vitába. Ennek eredménye lett az a podcast vita, amit Antal Miklóssal Friderikusz Sándor műsorában folytattam, és ami hasonló mértékű érdeklődést váltott ki idehaza.

Úgy érzem, a nyugati gondolkodásra jellemző módon ezekben a kritikákban a legfőbb elem a hárítás volt. Ez az erősen idealista megközelítés becsülendő, hiszen mélységes humanizmus és az emberiség sorsáért érzett aggodalom hatja át, ám a bennünket körülvevő valósághoz sajnos vajmi kevés köze van.

Az olyan vágyvezérelt állítás, hogy „ha ma abbahagyjuk a szén-dioxid kibocsátást, akkor meg tudjuk állítani a klímaváltozást”, egyáltalán nem vesz tudomást a természet, de még a társadalom és a gazdaság alapvető törvényeiről sem, a jelenben zajló folyamatokról pedig végképp nem. Ebben a léptékben, amivé a globális civilizáció kinőtte magát, hatalmas a tehetetlenség és roppant korlátosak a gyors változtatások lehetőségei. A tizennyolc előadó közül talán ha kettővel alakult ki érdemi „vita”, a többiekkel való párbeszédet inkább egyfajta a közös gondolkodás jellemezte."

A konferencián a mesterséges intelligencia is szóba került, s a rektor erről (is) kimondottan éles, markáns véleményt fogalmazott meg: „Az MI hatalmas számítási kapacitást és adattömeget igényel, ebből adódóan rendkívül energia- és infrastruktúra igényes tevékenység, gyors amortizáció jellemzi, egyszóval környezetileg teljesen fenntarthatatlan.  

A meglévő információk hatékony feldolgozására képes, de forradalmat nem várhatunk tőle. Alkalmazásától számos területen (például az orvosi diagnosztikában) nagy előrelépést remélhetünk, de vannak kifejezetten káros hatásai is, például a személyre szabott célzott reklámok révén jelentősen megnöveli a már amúgy is túlzott mértékű fogyasztást. Amúgy abban biztos vagyok, hogy a világ igazán nagy problémáit nem fogja megoldani, hiszen energiát például nem tud nyomtatni, de a környezet pusztítását sem tudja megállítani.  Úgy látom, sokan földöntúli hatalmat tulajdonítanak neki, noha alapvetően azokból az információkból tud csak meríteni, amit mi emberek összehordtunk. Ki is próbáltam, de amúgy is azt gondolom, hogy az emberiség nagy problémáinak tekintetében nem több mint egy bullshit generátor.”

Gelencsér kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tervez újabb könyvet írni a témáról, inkább hagyja önmagában és másokban érlelődni a benne megfogalmazott gondolatokat és figyeli, hogy a valóságban merre tart a világ. Sajnos az eddig tapasztaltak nem sok bizakodásra adnak okot, mert globális gazdasági és politikai érdekek állnak azon erőltetett dekarbonizációs tevékenységek mögött, amelyekkel az emberiség tovább tud rontani saját, amúgy is kétségbeejtő helyzetén. Meglátjuk, mi lesz ennek a vége, egy biztos, hogy a valóság mindenkit utolér – fogalmazott Gelencsér.

A pécsi rendezvény a Pannon Egyetemmel együttműködve valósult meg, így veszprémi delegáció is képviseltette magát. Tervben van a két egyetem együttműködési megállapodásának aláírása. A mostani konferencia tovább mélyítette a szakmai kapcsolatot. András Ferenc filozófus, a Pannon Egyetem és a Pécsi Filozófiai Doktori Iskola oktatója előadóként és szervezőként is résztvevője volt az eseménynek. Továbbá városunkból előadott Szalai Renáta és Vajna Szabina doktoranduszok.

Szabó Eszter

További cikkek

Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Sporttudomány az egészség és teljesítmény szolgálatában címmel tartották meg a XX. Országos Sporttudományi Kongresszust a Pannon Egyetemen. Az országos rendezvény három napon keresztül látja vendégül a szakma jeles képviselőit.
Véget értek az írásbeli érettségik
Véget értek az írásbeli érettségik
Befejeződnek pénteken a 2022/2023-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái - közölte az Oktatási Hivatal.
Felsőoktatás: új kihívások, régi reflexek
Felsőoktatás: új kihívások, régi reflexek
Felsőoktatás a 21. században – új kihívások, régi reflexek címmel ültek össze a téma szakértői csütörtökön, a Pannon Egyetemen B épületének konferencia termében.
Műalkotásokkal a hulladékhegyek ellen
Műalkotásokkal a hulladékhegyek ellen
Hulladékból hoztak létre műalkotásokat a Pannon Egyetem általános- és középiskolásoknak valamint egyetemistáknak kiírt pályázatára jelentkezők. Kedden hirdettek eredményt.
Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ létrehozása a Pannon Egyetemen
Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ létrehozása a Pannon Egyetemen
A Pannon Egyetem és konzorciumi partnere, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 2,3 milliárd forint támogatásban részesült Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntésének értelmében. A 2023 március 1-jén indult 2022-1.1.1-KK-2022-00002 azonosítószámú „Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című projekt célja egy olyan komplex hulladékgazdálkodási elképzelés, koncepció kialakítása, amely innovatív, tudományosan alátámasztott megoldásokkal oldhatja meg az elkövetkező évek hulladékgazdálkodási kihívásait.