Gerhard Jahns, egy az észak-németországi Wendeburgban élő agrárkutató korábban a braunschweigi mezőgazdasági kutatóintézetben dolgozott, és éveken át foglalkozott az állati hangok számítógépes azonosításával. Az eljárás az emberi hangfelismerés metódusán alapszik, mivel a gerincesek hangképzése – a békáktól a teheneken át az emberig – pszichológiailag nagyon hasonló.
Jahns a tehenek beszédére külön kis szótárt alkotott. Elmondása szerint a tehenek azért szófukarok, mert zsákmányállatként az evolúciós fejlődésnek megfelelően nem használnak fájdalmat jelző hangokat, ugyanis azzal sérülésük esetén csak további ragadozókat csábítanának magukhoz. Emellett kommunikációjukban a szomjúság és az éhség között sem tesznek különbséget.
A kutató rögzítette a különböző hangokat és lehetséges jelentésüket, kiegészítve az anyagot viselkedéskutatók és gazdák tapasztalataival. A 39 tehéntől származó összesen 688 felvételt elemezve tíz hangot különböztetett meg, és húsz ismertetőjegy alapján matematikai modellben rendszerezte őket.
A rendszer segítségével az éhes és szomjas állatokat teljes bizonyossággal, a köhögő állatokat 93 százalékos bizonyossággal, azokat pedig, amelyeknél fejésre lenne szükség, 74 százalékos bizonyossággal lehet felismerni.
A fogamzásra kész tehenek 88 százalékos biztonsággal azonosíthatók. Különösen a tenyésztőknek fontos tudniuk, hogy mikor lesz sikeres a megtermékenyítés. A gazdák a rendszer segítségével látható és hallható jelet kapnak a számítógépükre, és azonnal cselekedhetnek. Jahns szerint a rendszer előnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal működhet az istállóban anélkül, hogy akadályozná az állatok természetes viselkedését.
Úgy véli azonban, hogy az általa kifejlesztett modell egyelőre nem alkalmas a gyakorlati alkalmazásra, mivel még csökkenteni kell a hibaszázalékot. Ezen kívül dolgoznak azon is, hogy a rendszer a sok mellékzörej mellett is jól működjön, és még egyértelműbben jelezze, hogy melyik hang melyik állattól származik.
Jahns a teheneken kívül egyéb állatok hangjait is tanulmányozta. A köhögő sertések esetében például már fel tudják ismerni, hogy tüdőbetegségről van-e szó, és hogy milyen kórokozó okozta azt.
A kis kaptárbogárral (Aethina tumida) is végez vizsgálatokat a kutató. Ez a tengerentúlról Európába érkezett parazita a méhkaptárakban képes elpusztítani az egész méhcsaládot. Jahns reményei szerint a zúgó méhkasban is képesek lesznek azonosítani a betolakodó táplálkozásának hangját, és így még időben meg tudják majd tenni a szükséges intézkedéseket.
