Teltház várta a Pannon Egyetem aulájában Veszprém egyik leghíresebb, legelismertebb zenekarát, akik megalakulásuk utáni első koncertjükhöz hasonlóan, most is Weiner I. divertimentojának első két tételével köszöntötték a megjelenteket.
- 1985 tavaszán, frissen kikerülve a Zeneakadámiáról még fogalmunk sem volt, hogyan kell zenekart szervezni. Csak azt tudtuk, hogy itt, Veszprémben szeretnénk együtt zenélni – emlékezett vissza Kováts Péter, a zenekar vezetője – szerencsére az egyetem akkori közművelődési vezetője, Nagy Károly felkarolt bennünket és segített elindulni a pályán. Ugyancsak sokat köszönhetünk Szelényi Pálnak és idősebb Navracsics Tibornak, akik szintén sokat tettek a zenekarért.
Az együttes azóta több száz koncerten több ezer darabot adott elő, melyek közül most egy-két, a zenekar életének kiemelkedő pillanatához kapcsolódó művet mutattak be. Például Mozart Egy kis éji zenéjének negyedik tételét, illetve Mendelssohn d-moll hegedűversenyének második és harmadik tételét. Ez utóbbi kapcsán Kováts Péter elmondta, sokáig nem tudtak nevet választani az együttesnek. – Rengeteg ötletünk volt, de csak az első CD kiadásakor találtuk meg az igazit. Egy esős napon készítettük a lemezt, amelyen Mendelssohn néhány 11 éves korában írt darabját is játszottuk. Megihletett bennünket a fiatal tehetség és akkor választottuk magunknak a Mendelssohn Kamarazenekar nevet – emlékezett vissza a zenészek irányítója.
A kamarazenekar az évek során egyre komolyabb sikereket ért el és gyakran játszottak együtt vendégművészekkel is. Ezt a negyedszázados jubileumon is felidézték, elsőként Dinyés Soma csembalóművész segítségével Bach III. brandenburgi versenyének első három tételét játszották el. Ezután Bach a-moll gordonkaversenye következett, amelyben Perényi Miklós Kossuth-díjas gordonkaművész volt a szólista, aki önálló darabbal is meglepte a közönséget. A szünet után Beethoven következett a c-moll zongoraverseny harmadik tételének előadásában az ugyancsak Kossuth-díjas Vásáry Tamás zongoraművészé volt a főszerep. Bár Csajkovszkij Vonósszerenádjában nem szerepelt vendégművész, ám Gluck Il parnasso confuso című operájának Erato áriája, illetve Verdi Otellojának Ave Maria-ja Tokody Ilona Kossuth-díjas énekművész közreműködésével lett tökéletes. Az est Britten Simple Symphonyjának harmadik és negyedik tételével, valamint Bartók Román népi táncok darabjával zárult.
