Van Veszprémben egy épület, amit már az 1848-as forradalom előtt jól ismertek az elődök, ami túlélte a két világháborút, a szocializmus évtizedeit, valamint a rendszerváltás olykor kaotikus állapotait is. De az hagyján, hogy túlélte ezeket, ez idő alatt szinte végig ugyanabból a célból látogatták a veszprémiek: egy jót szerettek volna enni, finom borokat inni, miközben jó társaságban eltölteni a szabadidejüket. Ez volt a Kiskuti csárda a Veszprémvölgyben. A város nyüzsgésétől távoli vendéglátóhely, aminek nem volt szüksége ahhoz, hogy a belvárosban az utca emberét becsábítsa a konkurencia elől, hiszen a vendégek célirányosan, csak a csárda miatt zarándokoltak le sokáig a völgybe.
A Kiskuti csárda, habár sohasem szerepelt az útikönyvek címlapján, legalább annyira a veszprémiek identitásának a része, mint a Tűztorony, vagy a Viadukt. Ez pedig nem csupán újságírói túlzás, ha a kijelentést arra alapozzuk, hogy amikor Porga Gyula polgármester bejelentette, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program keretében felújítják és ismét kinyitják a csárdát, veszprémiek százai rohamozták meg a facebookos kommentmezőt, hogy felidézzék nosztalgikus emlékeiket a csárdáról.
Ez a bejelentés 2021-ben volt, akkor már öt éve volt annak, hogy utolsó tulajdonosa bezárta a Kiskuti csárdát, az épület pedig elindult az enyészet lejtőjén. Aztán sorra jött a többi EKF-es beruházás bejelentése: gyermekkórház, Ruttner-ház, a bútorgyár területe, a Kiskuti csárda helyzete pedig kiszorult a közbeszédből.
Elfelejtve viszont nem lett, olyannyira, hogy a háttérben folyamatosan zajlott a tervezés, majd a közbeszerzési eljárás, hogy megtalálják azt a kivitelezőt, aki megvalósítja azt, amit az építészek megálmodtak a tervezőasztalon. Ez pedig bármennyire is kicsi az épület egy ActiCity-hez képest, korán sem volt egyszerű feladat, hiszen úgy kellett a 21. század igényeire szabni a 200 éves csárda épületét, hogy közben megtartja a rusztikus jegyeit, ahogy megszerették a veszprémiek és beépült a mindennapjaikba, legalábbis ezt ígérte a polgármester anno a bejelentésekor.
A feladat a Diorit Partner Kft-nek jutott. Ez a cég szerepelt sikeresen a Kiskuti csárda felújítására kiírt közbeszerzésen, idén május közepén pedig már fel is vonultak az építőmunkások, hogy elkezdjék a munkát, amire a szerződésük értelmében közel 200 napjuk van. Tehát a Kiskuti csárda leghamarabb 2024 elején nyithat ki, ugyanabból a célból, mint a 19. század első felében, de már egy megújult külsőben és kibővített szolgáltatásokkal.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan mi fog történni a csárdával a következő több, mint fél évben, ezért megkerestük Beck Károlyt, a Diorit Partner Kft. műszaki igazgatóját, hogy faggatózzunk a felújítási munkáról.
„Ha azt mondom, hogy siralmas állapotban van az épület, akkor finoman fogalmazok. Látszik rajta az idő vas foga, mióta zárva volt, de valószínűleg akkor sem foglalkoztak sokat az állagmegóvással, amikor még használatban volt. - Kezdte a helyzetjelentést Beck Károly a Kiskuti csárdáról.
Mindezek ellenére szó sincs arról, hogy az átalakítás miatt le kéne bontani az épületet és újjáépíteni. Csupán néhány belső fal fog erre a sorsra jutni, hogy helyet csináljanak az új konyhának, vizesblokknak és a közel 50 fős vendégtérnek belül.
Ehhez viszont gépészetileg teljesen át kell alakítani a mostani épületet, de nem ez a legnagyobb kihívás a kivitelező előtt. Beck Károly a bonyolultabb műszaki szakzsargonokat nélkülözve egyszerűen felvázolta, hogy jelenleg a falak vizesedése okozza a legnagyobb kihívást műszakilag. Amíg belül szükséges lesz minimum két méter magasan szigetelni és csempével burkolni a falakat, addig kívülről is megkapja a hőszigetelést az épület, így viszont a nedvesség nem tud hol távozni.
„Ezt a műszaki kihívást még meg kell oldanunk. Több alternatíva is van, most az a feladat, hogy kiválasszuk a legjobbat. Amilyen kicsi az épület alapterülete – 220 négyzetméter – sok esetben annyira bonyolult és összetett feladatok megoldását kívánja meg.”
A teljes projekt viszont nem áll meg a Kiskuti csárda épületének falain belül. Hozzá tartozik egy majdnem 3500 négyzetméteres udvar is, ami szintén nem marad érintetlenül a felújítás során. A Kiskuti csárda udvara ugyanúgy a történelem része, mint az épület, annak idején, kiváltképp a századforduló polgáriasodó korában kedvelt találkozóhelye volt a veszprémieknek. A mostani felújítás során ezt a történelmi emléket vették elő a tervezők és szabták a 21. századi ember igényeire. Így tervezték meg azt a szabadidőparkot, ami amellett, hogy 60 embert le tud ültetni a szabadban, valamint mobil színpad felállítására is lesz lehetőség, ennek a feltételeit is megépíti a Diorit, a gyerekeknek pedig játszóteret alakítanak ki.
Beck Károly elmondta, a tereprendezés és az udvar megépítése a teljes projekt – ami egyébként nettó 300 millió forintot tesz ki – 1/4-ét jelenti, a tervezésnél pedig kiemelt figyelmet kapott a természetes környezet megóvása, így összesen csak egy fát kell kivágniuk, amellett, hogy még az udvarban lévő ribizli- és málnabokrokat is megtartják.
Az udvarról visszatekintve az épületre, Beck Károly hozzátette, hogy ott is figyelnek arra, hogy ne egy új csárda képe köszöntse majd a veszprémieket, hanem a régi felújított változata. Éppen ezért ugyanúgy fa nyílászárókat terveztek a mérnökök, cserépteteje lesz az épületnek, de még az ikonikus „Kiskuti csárda” felirat is visszakerül a bejárat fölé.
Arról, hogy hogyan fog kinézni a felújított Kiskuti csárda étlapja és itallapja, a kivitelező Diorit Partner Kft. műszaki igazgatójanem tudott mit elmondani, de azt megosztotta velünk, hogy akkora konyhát építenek, ami 200 fő kiszolgálására is elegendő kapacitással rendelkezik. Ugyanígy a szabadtéri rendezvények szervezése is már az üzemeltető feladata lesz, de a legfontosabb, hogy lesz lehetőség színpad felállítására és kényelmes, hatfős asztalok lesznek lerakva az udvaron.
Minderre még kicsit több, mint fél évet kell várni, így már most, az EKF felezőbulijához közeledve is tudható, hogy kulturális programsorozat eredményei nem fognak véget érni 2023. december 31-én. A Kiskuti csárda például ugyanúgy az EKF ajándéka lesz, de már 2024-ben a veszprémieknek.
A Diorit Partner Kft. több, mint egy évtizede van jelen a hazai építőipari vállalkozások között és, mint nevében is jelzi, megrendelőivel a partnerségre alapozza munkáját, amit a műszaki igazgató által is felvázolt cégfilozófia szerint a minőségi munkájukkal szeretnének elérni elsősorban. Referenciái közt több veszprémi középiskolai intézmény folyamatos felújítási munkái is szerepelnek, de foglalkoznak ovódák, bölcsödék felújításával is, valamint a Cholnoky-lakótelepen és Gyulafirátoton is dolgoztak már közösségi tereken. De például ők építik át jelenleg is a városháza kis házasságkötő termét egy sokkal impozánsabb rendezvénytérré. Legutóbbi és egyben egyik legnagyobb projektjük pedig a Lackó Dezső Múzeum épületének felújítása volt konzorciumban, amiről korábbi cikkünkben mi is részletesen írtunk.
