Velence napjai meg vannak számlálva?
A romantikus város minden arrajárót lenyűgöz. Az Észak-Olaszországban fellelhető helység 120 szigetre épült, 177 csatorna szeli keresztül, és 391 híd segíti a gyalogosok közlekedését. Emellett népszerű a motorcsónakon és a gondolán való közlekedés is.
Azonban nincs minden rendben Velencével kapcsolatban, és ha nem születnek drasztikus intézkedések, Velence napjai meg vannak számlálva. A várost valós veszély fenyegeti, ugyanis legrosszabb esetben már 2100-ra eltűnhet. Ha 4 °C-ot emelkedik a bolygó hőmérséklete, olyan mértékben megolvadnak a jégsapkák, hogy Velencében a 22. századra akár 180 cm-rel növekedhet a tengerszint.
2100-ig még 77 év van hátra, ami soknak tűnhet, de ha belegondolunk, hogy 77 éve, 1946-ban már a második világháború is véget ért, már nem is olyan távoli ez az évszám. Eközben számos épülete süllyed, illetve megrongálódik a felbukkanó hajók hullámai miatt. Utcáit és kanálisait rendszeresen ellepik a turisták, míg a helyi lakosság folyamatosan csökken.
Velencéhez hasonlóan számos másik várost sújtanak a süllyedés és a tengerszint emelkedése okozta problémák. Az alacsonyan fekvő, mintegy 11 millió embernek otthont adó Jakarta például olyan nehéz helyzetben van, hogy Indonézia fővárosát egy még meg sem épült város, Nusantara fogja majd a jövőben helyettesíteni.
Árvizek Velencében
Velence a kis mérete, a hírneve és a finanszírozhatóság miatt ideális kísérleti alanya lehet a tengerszinttel megküzdő technológiáknak. 2019 novemberében világszerte címlapokra került a város, mert a publikumot megdöbbentették a Szent Márk térről készült felvételek, amelyeken tisztán látszik, hogy a teret méteres víz borítja. Ekkor a dagály elérte a tengerszint feletti 187 cm-es magasságot, és a város több mint 80%-a víz alá került. Ekkor szükségállapotot hirdettek, Velencében körülbelül 1 milliárd euró értékű kár keletkezett.
A valaha volt legsúlyosabb árvíz 1966-ban pusztított, ekkor a vízszint elérte a 194 centiméteres magasságot, és az árvíz a város üzleteinek és műtermeinek legalább háromnegyedét súlyosan megrongálta.
Bár a két esemény között több mint 50 év telt el, valószínűleg a jövőben nem lesz majd ennyi idő két árvíz között. 1923-ban kezdték el feljegyezni a vízszintet, amely összesen 10 alkalommal ért el legalább 150 cm-t, azonban ebből öt alkalom az elmúlt három évben történt.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a tengerszint a következő évtizedekben tovább emelkedik az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró, valamint a hegyi gleccserek folyamatos olvadása miatt” – véli Natasha Barlow, a brit Leedsi Egyetem docense. Már a tengerszint kismértékű emelkedése is jelentősen megnövelheti a part menti áradások gyakoriságát és intenzitását, mivel a magasabb tengerszint megemeli a viharok, az árapályok és a hullámok alapvízszintjét. A helyzeten az sem segít, hogy maga Velence is süllyed.
Süllyedő Velence az emelkedő tengeren
A város épületeinek alapjait cölöpökre rögíztették. Ezeket a fahasábokat függőlegesen nyomták a lagúna laza iszapjába, azonban a szilárd alapkőzetet jóval mélyebben találjuk. Az évszázadok során az ingoványos talajra épült házak, paloták és templomok közül sok eltolódott vagy elkezdett süllyedni. Velence az elmúlt évszázadban nagyjából 15 cm-t süllyedt.
Erre a lassú süppedésre nem igazán létezik jó megoldás, amely nem okozna nagyobb kárt, vagy ne sérülnének az épületek. „A víz alatti csatornák mélyítése segíthet az áradások csökkentésében” – mondja Hayley Fowler, az éghajlatváltozás hatásainak professzora a Newcastle-i Egyetemről.
Mit lehet tenni?
A hamarosan befejeződő Mose (Experimental Electromechanical Module) projekt keretében 78 darab, egyenként 20 méter széles, mozgó kapuból álló, tengeri védőkorlátot létesítenek, amelyek parti kordonként funkcionálhatnak, és remélhetőleg minimálisra csökkenti a nagyobb árvizeket. A gátak nyugodt időben a víz alatt pihennek, azonban ha a víz 110 cm-re emelkedik, felbukkannak a felszínen, hogy megakadályozzák az árvizet. A Mose-t hosszú csúszás után csak 2020-ban aktiválták először, és még ma sem teljesen működőképes. A tervek szerint 2023 végére készül el. Azonban ez még messze nem a végső megoldás, ugyanis a Mose-t nagy vízszintemelkedések ellen tervezték, így nem tudja majd megakadályozni az alacsonyan fekvő területek, például a Szent Márk-bazilika víz alá kerülését.
Fabio Carrera szerint, ha a gátat gyakran emelik, a szennyvíz a lagúnában rekedhet, ami nemcsak kellemetlen lenne, hanem az ökoszisztémára is negatív hatást gyakorolna.
„A Mose egy ideig, talán 100 évig vagy még tovább működni fog, de úgy gondolom, hogy végül a holland típusú megoldást kell majd bevezetni” – nyilatkozta Carrera. A holland típusú megoldás (Delta Project) egy hatalmas árvízkezelő rendszer lenne, amely 13 gátból és számos zsilipből áll. 1997 óta működik Hollandiában. A Watersnoodmuseum szerint a rendszer olyan hatékony, hogy az általa védett területet csak 4000 évente egyszer áraszthatja el az víz.
A hullámzás okozta károk
A víz egyszerre Velence legfőbb vonzereje és legnagyobb ellensége. A különlegessége ideális helyszínné teszi egy kikötő számára, és ennek köszönhetően évente több millióan megfordulnak az észak-olasz városban. De ez a helyi ökológia megőrzése szempontjából nem olyan kedvező. A Moto Ondoso, ami közvetlen fordításban hullámzást jelent, gyakran használt kifejezés a motorcsónakok által keltett hullámokra. Ez felelős részben a hullámok okozta károkért, amelyek gyengítik az épületeket.
Emiatt 2021 óta a sétahajóknak, amelyek sokkal nagyobb hullámokat keltenek a csatorna szűk terében, tilos a város történelmi központjába behajózniuk, ehelyett az ipari kikötőben kell kikötniük.
Emellett szeretnék, ha a lagúnákban közlekedő hajók és csónakok hibrid elektromos motorral működnének. Vannak már olyan hajók, amelyek nagy sebességgel közlekednek, és 80%-kal kevesebb energiát használnak, mint a hagyományos társaik. Emellett nagyon kicsi, körülbelül 5 cm-es hullámokat produkálnak, míg a hagyományos járművek akár egy méteres hullámokat is okozhatnak. Ezekről egy videó itt tekinthető meg.
Egyesek szerint be kellene tiltani a motorcsónakokat, és a károk minimalizálása érdekében szabályozni kell a hajók sebességét. Jelenleg legfeljebb 11 km/órás sebességgel közlekedhetnek. Azonban még így is sokan akadnak, akik túl nagynak tartják ezt a sebességet, míg mások teljesen figyelmen kívül hagyják a korlátozást.
Látogatók Velencében
2019-ben mintegy 5,5 millió turista látogatott Velencébe, ami százszorosa Velence 55 000 fős lakosságának. A nyári csúcsnapokon a turisták száma 2:1 arányban is meghaladhatja a helyiekét. Azonban a város gazdasága túlságosan függ a látogatóktól.
Velence azt tervezi, hogy 2023-tól 5 eurós belépődíjat szed majd az egy napra odalátogatóktól annak érdekében, hogy visszaszorítsák az egynapos turizmust.
Carrera szerint a városnak arra kell törekednie, hogy a környezetvédelemre összpontosító vállalkozások menedékévé váljon. „Itt tökéletesek a feltételek mindazok számára, akik a tengerparti vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos technológiák iránt érdeklődnek. A velencei problémákat Velencében lehet a legjobban megoldani.” Végső soron talán éppen Velence kivételes helyzete a kulcsa annak, hogy valóban képesek lesznek megvédeni a várost.
Összefoglalás
Végezetül elmondhatjuk, hogy a várost ugyan valós veszély fenyegeti, de már számos megoldás létezik, amellyel kiküszöbölhető az emelkedő tengerszint.
Ezek azonban sajnos tüneti kezelései a problémának, és nem a valódi okra koncentrálnak. A legjobb az lenne, ha valóban sikerülne lelassítani a felmelegedést és az olvadást, ebben azonban az országok kormányai és vezetői tudnak előrelépést tenni.
Carrera így fogalmaz: „Nem hiszem, hogy a világ hagyni fogja, hogy Velence eltűnjön.” Remélhetőleg igaza lesz!
Szerző: Cseh Orsolya / Greendex
