Alig van olyan ember a Földön, akinek a „Titanic” szó hallatán ne az jutna eszébe, hogyan tud a pompa és luxus egyik pillanatról a másikra átváltozni emberi tragédiák sokaságába. És ebben nem csak a Leonardo DiCaprio és Kate Winslet nevével fémjelzett 1997-es kultuszfilm játszik szerepet. Legutóbb a Titan tengeralattjáró halálos balesete miatt került ismét az érdeklődés középpontjába az egykori óceánjáró.
111 évvel a Titatic elsüllyedése után a legendás óceánjáró ugyanis újabb áldozatokat szedett. Azt az öt embert, akik életük élményére készültek, amikor vagyonokért jegyet váltottak a tengeralattjáróra, hogy saját szemükkel nézzék meg a Titanic roncsait. Azóta tudjuk, hogy a konstrukció nem bírta ki a víz nyomását, ez okozta az öt ember halálát, közvetve tehát a Titanic miatt.
Viszont sem velük együtt, sem nélkülük nem tudjuk megmondani a mai napig sem, hogy pontosan hány áldozata volt a Titanic-nak. Az amerikai kongresszus vizsgálata 1517 áldozatot említ, a britek hasonló bizottsága viszont csak 1490-et, míg a Brit Kereskedelmi Karama 1503 halottról írt.
A Titanic (forrás: National Geographic)
Arról, hogy hány magyar áldozata volt a szerencsétlenségnek szintén megoszlanak a vélemények. Hogy pontosan miért nem lehet pontosan megmondani ezt, még kitérünk később, de előbb ismerjünk meg egy embert, akiről egészen biztosan tudjuk, hogy magyar gyökerei voltak, ráadásul Veszprémben látta meg a napvilágot.
Weisz Lipót, vagy ahogy a Titanic utaslistáján szerepelt, Leopold Weisz 1867. április 27-én született Weisz Zsigmond és Heimann Éva házasságából. A szülők közül az édesanyjának voltak veszprémi szálai, a Heimann név az akkori veszprémi zsidó közösségben ismert volt. A család Lipót születése után Budapestre, majd Bécsbe költözött. Itt a fiatal fiú a helyi művészeti akadémián tanult, majd családjától távol Münchenben és Párizsban is megfordult különböző iskolákban.
Ezután Angliába emigrált, ahol saját ékszerész vállalkozásba kezdett, itt vette el feleségül a belga származású Mathilde Françoise Pëde-t.
Mathilde Françoise Pede, Weisz Lipót özvegye (Forrás: Encyclopedia Titanica)
Lipót, vagy angolosan Leopold 1911-ben, egy évvel a Titanic tragédiája előtt Kanadába utazott, ahol a montréali Szépművészeti Múzeumban lett fafaragó, később pedig kőpajzsokat készített. Az ígéretes magyar szobrász művei egyébként a mai napig fellelhetőek Kanadában, de térjünk vissza Weisz Lipót korába ahhoz a ponthoz, amikor elhatározta, hogy áthozza a családját is a tengerentúlra és Quebec-ben telepednek majd le, ahol a művészetéből fogja eltartani őket.
Lipót visszament hát Angliába feleségéért, a kanadai jegyük pedig már meg is volt a Lusitania hajó első osztályára, de az végül a bányászok sztrájkja miatti szénhiány következtében az a hajó nem indult el, őket pedig átirányították a Titanic másodosztályára, ami 1912. április 10-én indult el Southamptonból.
Hogy pontosan mi történt a Titanic-on Weisz Lipóttal, arról minden kétséget megdöntő bizonyíték nincsen, de több forrás is úgy emlékszik vissza, hogy indulás előtt megtakarított vagyonát, mintegy 21 kg-nyi aranyat belevart kabátja bélésébe. Ennek a későbbiekben még lesz jelentősége.
Weisz Lipót (forrás: Encyclopedia Titanica)
A tragédia éjjelén Lipót sétálni indult a fedélzeten, amíg felesége egy a hajótestben maradt egy rögtönzött mulatságon, majd csatlakozott férjéhez. Állítólag ekkor megjegyezte neki, hogy valami nagyon nyugtalanítja, de végül nyugovóra tértek a kabinjukban.
A Titanic 23 óra 40 perckor ütközött neki a jéghegynek. A Weisz házaspár közül Mathilde fel tudott szállni a 10-es számú mentőcsónakba, de Lipót a tengerbe veszett.
Mathildét végül a Carpathia mntette meg és ennek a hajónak a fedélzetén érkezett meg New Yorkba, ahol egyből azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy nincstelenként visszaküldik Angliába. Ekkor azonban jött a hír, hogy a Mackay-Bennett nevű hajó megtalálta 293-as mentőmellényt viselő holttestet, akinek ruhájába bele volt hímezve a W.L. monogram. A testet Weisz Lipótként azonosították, az öltönyben pedig megtalálták a belevart aranyat is, amit átadtak az özvegynek. Mathilde ezek után már Kanadában maradt, ahol ismét férjhez ment és 1953-ban halt meg.
Weisz Lipótot Montréalban temették el, a sírján pedig ez a felirat áll: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”
Weisz Lipót síremléke
Weisz Lipót tehát bizonyítottan a Titanic egyik magyar áldozata, de, hogy pontosan hányan és kik voltak még nemzetünkből azok, akik azon a végzetes estén az Atlanti-óceánba vesztek, pontosan nem tudjuk, ennek pedig egyszerű oka van. Akkoriban nem volt egyértelmű, hogy kt tekinthetünk valóban magyarnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia koráról beszélünk, ráadásul csak statisztika kérdése, hogy például a horvát, bosnyák nemzetiségűeket is magyarnak tekintjük-e, akik magyar területeken éltek, de nemzetiségüket tekintve máshova tartoztak.
Az utaslista szerint 49 osztrák-magyar állampolgár utazott a Titanicon, a londoni konzulátusi jelentés szerint pedig 33 magyar volt a fedélzeten. Közülük lehettek többen a már említett nemzetiségiek tagjai.
A Titanic túlélőinek mentésében egyébként egy másik igazoltan magyarnak fontos szerep jutott. Dr. Lengyel Árpád akkoriban a Carpathia orvosa volt, annak a hajónak, amelyik elsőként ért oda és több, mint 700 embert vett a fedélzetére a mentőcsónakokból, többek közt Weisz Lipót feleségét is. A Titanic tragédiája után a Carpathia legénységét hősként ünnepelték Amerikában, de a magyar orvos nem sokkal később beadta felmondását és soha többé nem szállt hajóra. Ezzel együtt több tanulmányt is írt a tengeri mentésről, ezekkel ő is hozzájárult a hajózási szabályok megreformálásához. Dr. Lengyel Árpád sírja ma Budapesten a Fiume úti temetőben van.
A témában Rybár Olivér és Györe Zoltán írtak átfogó tanulmányt még több adattal Weisz Lipótról és a Titanic-ról, amit ezen a linken lehet megtalálni.
