A Kab-hegy önmagában legfeljebb a geológia iránt élénkebben érdeklődők számára nyújtana izgalmakat. A kúpalakú dombot pliocén korú bazalt fedi, alatta pedig a triászból megmaradt mészkő és dolomit lapul. A maga 599 méterével nem a legmagasabb pont a Bakonyban, de ez is elég ahhoz, hogy a középhegység déli részén ez legyen az a hely, ahol a legközelebb vagyunk az égbolthoz.
A Kab-hegy neve mégsem ezen tulajdonságai miatt ismert széles körben. Ami miatt többen ismerik, az már az emberi tevékenységnek köszönhető, azon belül is a technológia XX. századi fejlődésének. A hegy tetején ugyanis Magyarország negyedik legmagasabb épülete van, a Kab-hegyi adótorony. Vagyis egészen pontosan mellette még kettő másik objektum is megtöri a természet alkotta erdőség látképét, mégis az 1962-ben épült nyílhegyes adótorony az, ami mai napig létfontosságú szerepet tölt be a Dunántúlon a műsorszórásban és távközlésben. Ez pedig nem túlzás, a Kab-hegyi torony működése nem csak azoknak számít a mindennapi médiafogyasztásban, akik látótávolságon belül vannak tőle, még ha ezzel nincs is minden tévénéző és rádióhallgató tisztában. De ezekről majd kicsit később még szót ejtünk.
Először menjünk vissza az időben a szocializmus korába, egészen pontosan 1957-ig, amikor elindult a Magyar Televízió rendszeres fekete-fehér adása. Az első képsorok, amik megjelentek a televízióval rendelkező magyar háztartásokban az a korabeli felvonulás közvetítései voltak. Igen ám, de mindezt nem élvezhette korlátlanul az ország teljes népe. Budapesten és az Alföldön távolra elértek a rádióhullámok, de nyugatabbra a hegyekkel tűzdelt vidéken ez már problémába ütközött.
A pártvezetés legfelsőbb szintjeihez számos reklamáló levél érkezett emiatt, majd öt évvel a magyar televíziózás elindítása után végre kiszélesedett azok köre, akik hozzájuthattak zavartalanul a tévéadáshoz. 1962-ben ugyanis felépült a Kab-hegy tetején az az adótorony, ami a teljes ország 1/5-ét képes lefedni sugárzásával, ezzel a mai napig rekordtartó.
A megépítésében a Ganz Mávag munkatársai vettek részt, a mellette lévő épületkomplexumban a posta technikusai szerelték be a kábeleket, valamint bőszen dolgoztak az Elektomechanikai Vállalat munkatársai is, hogy 1962. augusztus 20-án elindulhasson az adás a Kab-hegyről.
A Kab-hegyi adótoronyok
Ez végül nem sikerült, csupán ugyanazon év november 2-án tudták megnyomni azt a gombot, amivel beüzemelték az adótornyot. A pártvezetés így is elégedett volt, hiszen sikerült még az MSZMP november 20-ai kongresszusa előtt szolgálatba állítani a szocializmus legújabb vívmányát. Nem véletlen, hogy a kongresszuson aztán számos állami kitüntetést osztottak ki a munkában résztvevő vezetőknek.
A Kab-hegyi adótorony tehát november 2-én, 15 óra 24 perckor kezdte el sugározni a tévéadást. Először a Magyar Televízió monoszkópja jelent meg a készülékeken, amelyek már fogták a sugárzást. Amikor ez megtörtént, Kab-hegyről értesítették a szabadsághegyi adótornyot, ahol megkezdték az ünnepi műsor sugárzását, egy összeállítást Kab-hegy építéséről.
A Kab-hegyi adótornyot 238 méter magasra építették, a belsejében pedig egy lift is van, amivel a technikusok közlekednek. Ezzel a méretével Magyarország negyedik legmagasabb épülete a mai napig. Érdekesség, hogy előtte a dobogóra ugyancsak két adótorony került fel, a legmagasabb a lakihegyi a maga 314 méterével, utána a solti 304 méterrel, a dobogó harmadik fokára pedig a tiszaújvárosi erőmű kéménye került fel, ami 250 méter.
A veszprémi húszemeletes tetején is számos antenna végzi a feladatát
Sokan egyébként tévesen a nemrég átadott budapesti MOL Campust gondolják az ország legmagasabb épületének, holott csak a huszonnegyedik a listán. Amiben első, az a az az irodaházak magasságának listája. Ne menjünk el a veszprémi húszemeletes mellett sem, ez 62 méteres magasságával holtversenyben az ország kilencvenhetedik legmagasabb épülete.
Visszatérve a Kab-hegyhez, a rekorder adótorony mellett épült egy kilátó is, amit Kinizsi Pálról neveztek el, valamint egy másik, kisebb adótorony is, de az már üzemen kívül van.
A 238 méter magas torony viszont azóta is a magyar távközlés szolgálatában áll, a tévésugárzás mellett itt van a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó és a Retro Rádió antennája is. A közelmúltban tapasztalt adáskimaradás pedig annak az oka, hogy a tornyon több karbantartást is végeztek, emiatt kisebb teljesítménnyel üzemeltek csak az antennák.
Szintén egy rádiótechnikai érdekesség, hogy eközben Veszprémben a Méz Rádió – azóta Sláger FM Veszprém – a Hír FM és a Rádió 1 adása zavartalan volt, ennek egyszerű oka az, hogy ezeknek az adóknak az antennája nem a Kab-hegyen, hanem a húszemeletes tetején van.
A Kab-hegyi torony tehát több mint hatvan éve működik, az indulás óta pedig számos fejlesztés történt. Ma már az említett rádióantennáknak is otthont ad, digitális televízióadást sugároz, valamint több mobilszolgáltató is ide szerelte fel antennáját.
A Kab-hegy viszont nem csak abban emelkedik ki a magyar adótornyok sorából, hogy közel húszezer négyzetkilométeres területet fed le, hanem a természet viszontagságainak is ellenáll. Építésekor úgy tervezték, hogy dacoljon a 150 km/órás szelekkel, viszont 2010 decemberében bizonyította, hogy 172 km/óránál is stabilan áll. Ez volt egyébként a Magyarországon mért legnagyobb széllökés, amit éppen a Kab-hegyi adótoronynál regisztráltak.
