Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedden látogatott Veszprémbe, ahol személyesen tekintette meg az EKF program során már megvalósult kulturális fejlesztéseket, délután pedig egy sajtótájékoztató keretében részletesen beszámolt a számok nyelvén is a kulturális főváros év első felének eredményeiről.
A kormányszóvivőt a sajtótájékoztató előtt Porga Gyula polgármester, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Markovits Alíz, a VEB2023 Zrtr. vezérigazgatója vezette körbe a városban. Eközben meglátogatták a Gyárkertet, az ActiCity-t, valamint kipróbálták az új közbringa rendszert, a V-Bike-ot is.
Szentkirályi Alexandra a sajtótájékoztató elején úgy fogalmazott, Veszprémnek számos lehetősége lett volna, hogy hogyan valósítsa meg a kulturális programját, ezek pedig számos buktatót hordoztak magukban, viszont sikerült azt az egy irányvonalat kiválasztani, ami a helyes és sikeres és mindezt hiba nélkül teljesítették. Tehát többek közt a helyi adottságokra, helyi szereplőkre építeni, nem lett megalomán a projekt, ellenben a fenntarthatóságot szem előtt tartja.
„Fontos néha, hogy mi magyarok is körülnézzünk itthon és rácsodálkozzunk a saját kultúránk, épített örökségünk csodáira” – emelte ki a kormányszóvivő, miszerint az EKF-nek nem kizárólag turistacsalogató funkciója van, hanem a helyi identitás erősítésében is fontos.
A sajtótájékoztatón ezután több olyan statisztikát is bemutattak, ami az első félév eredményeit vizsgálta, ezekben pedig egyértelműen kirajzolódik az EKF hatása Veszprémben és régiós szinten is.
- Januárban 25 ezer ember részvételével indult az Európa Kulturális Fővárosa program és az azóta eltelt 6 hónap alatt csaknem 2200 különböző kulturális esemény vonzotta az itt élőket és a vendégeket a városba és az EKF évhez csatlakozott 116 településre.
- Azóta a mérések szerint 230 ezer ember vett részt valamelyik kiemelt kulturális eseményen Veszprémben, melyek közül a nagy események – Megnyitó, Holtszezon Irodalmi Fesztivál, Gizella napok, Felező Ünnep – vonzották a legtöbb látogatót. Az összes résztvevői szám 80%-át 15, többnapos esemény adta (Megnyitó Ünnep, Holtszezon, A TÁNC Fesztiválja, Blues Fesztivál, Gizella napok, Magyar Mozgókép Fesztivál, Rátonyi Róbert Operettfesztivál, Felező, B.E.A.T. fesztivál és a legnépszerűbb GyárKert-es koncertek.)
- Nemcsak a rendezvények látogatottsága bíztató, hanem a turisztikai adatok is: a belföldi vendég-éjszakák száma csaknem megduplázódott, és 50%-kal több külföldi szállóvendég volt Veszprémben, mint egy évvel korábban. Minden 6. vendég külföldről érkezett; sőt a számok igazolják, hogy jobban nőtt az EKF régióban a külföldi vendégforgalom, mint országosan.
- A napi vendégforgalom is nőtt 13%-kal, a látogatók 40%-a pedig Veszprém vármegyén túlról érkezik ide.
- Veszprém 2019 óta hivatalosan is viseli az UNESCO Zene Városa, így nem meglepő, hogy minden második esemény zenei műfajú volt; ezt követték a gyermek és ifjúsági, a képzőművészeti, a filmes, majd a színházi jellegű rendezvények.
- Veszprémben és a régióban az EKF évre tervezett kulturális infrastruktúra fejlesztések kétharmadát már átadták, így a térség kulturális életét évtizedeken keresztül szolgáló 50 fejlesztést már használhatják az itt élők, vagy a látogatók.
- Szentkirályi Alexandra az adatok szemléltetése mellett kiemelt olyan fontos tényezőket is, mint például, hogy a rendezvények ¾-e ingyenes, ezek 200-nál is több helyszínen valósulnak meg, összesen 116 településen, akik részt vesznek a programban.
- Ami pedig a felhasznált forrásokat illeti, a kormányszóvivő aláhúzta, hogy az EKF-et szinte teljes egészében hazai forrásból valósíthatja meg Veszprém. Ez 70 milliárd forint állami forrást jelent, amiből több mint 40 milliárd forintot kulturális beruházásokra költenek.
A sajtótájékoztatón kitértek azokra a programokra és fejlesztésekre is, amelyek ezután fognak megvalósulni, vagy elkészülni. Ugyan az infrastruktúrák 2/-3-át már átadták, de hátra van még többek közt a Pannon Egyetem kampuszának felújítása, az Auer-ház megnyitása, a Lovassy iskola közösségi terének átadása, vagy éppen a Kiskuti csárda újranyitása.
A programfelhozatalban is számos olyan esemény van még, ami csak ezután valósul meg, ilyen – hogy csak néhányat említsünk az INOTA Fesztivál, a Balaton Wine&Gourmet, vagy a Balkan: MOST.
A Vehir.hu kérdésére Porga Gyula elmondta, a veszprémi EKF híre már elterjedt Európában és ezt a visszajelzések is bizonyítják, miszerint egy olyan innovatív kulturális projekt megvalósítási zajlik Magyarországon, amilyen eddig még nem volt a kulturális fővárosok életében. Kezdve onnan, hogy Veszprém nem egyedül, hanem a régió több, mint 100 másik településével együtt pályázott a címre. Korábban Essen és Marseille már csinált hasonlót, de ott jóval kevesebb partnert vontak be, mint nálunk.
Ugyanakkor az EKF-címre úgy kell gondolni, mint egy ösztöndíjra, amit megkapott Veszprém, fogalmazott Porga Gyula, előrevetítve, hogy az itt élőknek sokkal fontosabb lesz az, hogy az EKF után milyen városban élnek tovább. Ennek kapcsán a városvezető az Utcakép fejlesztési programot hozta példának, amivel a belvárosi üzleteket, vendéglátóhelyeket támogatják. Ahogy elmondta, az nem csak magyar sajátosság, hogy a történelmi városok azzal küzdenek, hogy kiürülnek a belső terei és a vállalkozók máshol képzelik el a munkájukat. Veszprémben ezért az EKF-et felhasználva megpróbálnak elébe menni a problémának és visszafordítani ezt a tendenciát, amivel hosszú távon az itt élők nyernek főleg.
A Veszprém -Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozat a térség gazdasági életére is pozitív hatással van, amely már az első félévben is érzékelhető. – Ezt már Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mondta a keddi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre.
Hozzátette, a rendezvénysorozat hatására növekszik a turistaforgalom, munkahelyek teremtődnek. Azáltal pedig, hogy a turistaforgalom várhatóan több éven keresztül növekedik majd, az egy főre eső regionális össztermék pedig várhatóan 5%-kal nagyobb ütemű növekedést mutat majd, mint korábban.
