Két nap alatt az évi csapadékmennyiség egyharmada zúdult le a Bakonyból Veszprémre és környékére. Ilyen nagy mennyiségű esőzésre több évtizede nem volt példa - vélik a helybeliek és a szakemberek is egyöntetűen. A viharos időjárás során az árkok, pincék és kertek megteltek vízzel, a csatornák a terhelést nem bírva kiöntöttek, nem is szólva a környékbeli folyókról és patakokról. Az esőzés milliós károkat okozott.
- Igazi próba elé állította az időjárás a település csatornarendszerét – mondta Czaun János alpolgármester, Rátóton, a helyi művelődési házban tartott fórumon, majd hozzátette, három héttel az esőzés után, még mindig van olyan pince, amelyben áll a víz. Szerinte a jövőben átfogóbb és komplexebb megoldást kell találni a víz és csapadék elvezetésére. Ennek a kezdeményezésnek a megbeszélésére hívta össze a polgárokat.

Radács Attila
Radács Attila, a Bakonykarszt Zrt. műszaki igazgatója elmondta, a folyamatos ellenőrzések során kiderült, ivóvízszennyezés nem történt, a csapadékcsatornák a terhelést nem bírták, így került a szennyvízcsatornába esővíz - annak ellenére, hogy többször felhívták a lakók figyelmét, a tetővizet, a szennyvízrendszerbe nem lehet belevezetni.

Kovács Zoltán, a városfejlesztési iroda munkatársa hosszasan elemezte Rátót geográfiai helyzetét, továbbá a csatornarendszer előnyeit és annak hibáit. Elmondta, bár az utóbbi évben végeztek mederkotrásokat a Séd szakaszon, és padkarendezésre is sor került, az utcák árkai elhanyagoltak. Az utóbbiért, úgymond, mindenki felelős, mert jogszabály kötelezi a lakókat arra, hogy az ingatlanjaik előtti árkot karban tartsák és gondozzák.
Egyszerre nagyobb összeget az önkormányzat nem tud a csatornázási gondok megoldására fordítani, így akár tíz évig is eltarthat a hálózat felújítása. Például a Posta utcában levő 108 méteres szakasz árkolása és kotrása több mint 2 millió forintba kerülne - tájékoztatott Kovács.
Végül a lakók a teremben felállított térképek segítségével érzékeltették gondjaikat, mondták el javaslataikat és észrevételeiket.


