Az első alkalommal megrendezett KözösÉg Fesztivál hétfői felsőörsi megnyitóján Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára arról beszélt, a közösségi művelődés a tapasztalatcserén, a hálózatépítésen, a tanuláson, az innováción és a pozitív megerősítésen alapszik.
Bár ez a terület nem a gyors sikerekről szól, érdemes kihasználni a fiatalok lelkesedését, tanulási vágyát, hiszen mindannak az önzetlenségnek, energiának, amit most a gyors sikerek elérése helyett a közösség építésébe tesznek, hosszú távon hatalmas társadalmi tőkéje lesz – ezt már Molnár Lajos Milán, a szolnoki Agóra igazgatója hangsúlyozta kedden Veszprémben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a közművelődés, a közösségek fejlesztése összetartóbb társadalmat eredményez, de idővel azt is megtapasztalhatjuk, hogy rengeteg barátra, segítőre teszünk szert: a példaértékű szakmai és közösségi munkát folytató településeket, közösségi színtereket, közművelődési intézményeket és civil szervezeteket összefogó Látópont hálózatnak jelenleg 3200 településen 3500 tagintézménye van, ahol összesen 12 ezer ember dolgozik, s ezek az emberek egymást is gyakran segítik.
A közösségek erejéről, építésének fontosságáról mesélt Porga Gyula polgármester is, aki egykor szintén népművelőként kezdte meg a pályáját. Első munkahelye a Balatonkenesei Művelődési Ház volt, s ő is a ranglétra aljáról indult: székeket pakolt, a Mikulás napi műsor fő beugrója volt. Később aztán átkerült a megyei művelődési központba, ahol többek között már megyei néptáncfesztivál szervezésében is részt vett. Noha főleg az elején csak egyszerű, látszólag nem is túl komoly hatású munkát végzett, azt mindig is érezte, hogy a közösségért tenni mennyire jó és fontos ügy.
Ez vezérelte abban is, amikor Veszprém első alkalommal pályázott az Európa kulturális fővárosa címre Navracsics Tibor és az ő javaslatára. A pályázat akkor nem jutott túl az első rostán, de a színfalak mögött a későbbi városvezető folyamatosan dolgozott azon, hogy a következő megmérettetésen sikeresebben szerepeljen a megyeszékhely. Nagyon sokat járt le Pécsre, és várta a „visszavágót”, így már a 2023-as évre szóló pályázati kiírást megelőző másfél esztendőben aktívan dolgoztak azon egy maroknyi emberrel, hogy Veszprém és a Balaton régió elnyerhesse a címet. „Ez persze nagyon sok vitát is jelentett, ami nem baj. Ezen a területen tisztában kell lenni azzal, hogy nem mindig nekünk van igazunk, vagy ha így is van, az ügy fontosabb az igazságnál és néha kompromisszumokat kell kötni” – emelte ki.
A polgármester szerint – ahogy azt az EKF kapcsán is többször elmondták –, ahhoz, hogy egy város mentálisan is erős legyen, óriási szükség van a közösségekre, a kultúrára, a művészetre. Egy település élhetősége ugyanis közel sem azon múlik, mennyire jó a közbiztonság, hanem azon is, hogy milyenek az emberi viszonyok, tudunk-e segítő kezet nyújtani másoknak, képesek vagyunk-e higgadtan kezelni egy közlekedési konfliktust. „Észre kell vennünk, hogy társas lények vagyunk és közösségekben élünk. Ha mindenki csak az egyéni sikerekre hajt, a saját érdekeit helyezi előtérbe, előbb-utóbb ölre megy az emberiség. Az atomizálódás nem vezet sehova, csak együtt tudunk előre haladni, és ezt pont az ilyen közösségekben, programokon tudjuk megtanulni” – hangsúlyozta Porga Gyula.
Éppen emiatt döntöttek úgy, hogy a pandémiát követő újabb nehézségek idején, az energiaárak elszállására nem egy újabb bezárással reagálnak, hanem nyitva hagyják a közművelődési és közösségi intézményeket, lehetőséget adva a kapcsolódásra, és inkább más területen spórolnak.
Előbbit egyébként számos programon lehetett megtenni: az érdeklődőket többek között street art foglalkozás, bonbon készítő workshop, szabadulószoba, sakk, fotósarok, interaktív társasjáték és Franz Ferdinand koncertje is várta.