Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 21. Dániel
Veszprém
28°C
2024. július 21. Dániel
Veszprém
28°C

A régi szüreti felvonulásokon még a földesúrnak is beszólhattak a munkások

2023. szeptember 10. 17:42
Sok kultúrtörténész elemezte már, hogy honnan ered a bor iránti szenvedély. Ha túllépünk a modern trendeken és visszanézünk a múltba, ezernyi népszokást, olykor meghökkentőeket is találhatunk, ami választ adhat erre a kérdésre is.

Elegáns szalonban vagyunk. Egy somelier tökéletesre vasalt fehér ingben éppen precízen töltögeti ki decinként az újbort a hasonlóan stílusos, már-már sznobériába átcsapó vendégseregnek. Közben mindenféle reduktív eljárásról, natúr borokról és pet-nutokról beszél. Gyors vágás és már egy szőlőhelyen vagyunk. Az embertömeg itt sem kicsi, de ők foltos, átizzadt ruhában vannak, a körmük piszkos a földtől, de nem kevésbé vidámak, mint az előbbi elegáns teremben lévők, esetleg valamivel harsányabbak.

Mindkettő jelenet ugyanúgy a magyar borkultúrának a része, és bár sok évtized és társadalmi osztály választja el egymástól a kettőt, a hagyományos szüreti mulatságok nem tűntek el máig sem a vidéki Magyarország kultúrájából, csupán a korábbi igazodási pontnak számító ünnep helyett ma inkább a falunapok hangulatát idézi.

Pedig a középkorban, a 16. és 17. századokban a szüret annyira fontos esemény volt egy térség életében, hogy ezekre a napokra még a hadviselő vitézek is hazautazhattak, helyben pedig szünetelt a törvénykezés is, hiszen az embereknek fontosabb dolga is volt a szőlőültetvényeken, mint vitás dolgaikkal foglalkozni.

A szüretek ideje nagyjából mindenhol egybeesett. Szeptember végén, de inkább október elején kezdtek hozzá, de például a tokaji vidéken konkrét dátum is volt, amihez igazodtak; október 28. Simon-Júda, a szőlők védőszentjének napja volt az, amikor nekiláttak az emberek szüretelni. Ma mindegy, hogy géppel, vagy kézi erővel szedik a szőlőt, ez a dátum törvényszerűen előrébb került a naptárban, és jogosan élhetünk a gyanúval, hogy van némi párhuzam a globális felmelegedéssel, amiért a szőlő is előbb beérik nyáron.

forrás: Fortepanforrás: Fortepan

De vissza a múlt századokba, amikor a szüret kezdetét sok szőlőhegyen a templomharangok megkondításával és mozsárágyúk elsütésével is jelezték. Ilyenkor a kisebb birtokoknál kalákában szedték a gyümölcsöt az emberek, a nagyobb földesúrnál viszont napszámba szegődött emberek, akiket nem is a házigazda, hanem az általa megbízott szüretgazda irányított. Rendszerint az ültetvények tulajdonosa meg sem jelent a munka során.

Egy viszont közös volt a kalákázásban és az irányított szüretekben is, méghozzá az, hogy utána fergeteges szüreti mulatsággal zárták az eseményt, ahol mindenki ott volt, akik részt vettek a munkában, még a gyerekek is.

Ez egy olyan fontos ünnep volt a közösségek életében, hogy rendszeresen összekötötték rokoni látogatással, de eljegyzéseket is előszeretettel szerveztek erre az alkalomra.

A szüreti mulatság valójában már a szőlőhegyen elkezdődött, amikor a munkások együtt elkezdtek levonulni. Ilyenkor nagy koszorút készítettek, amit aztán a vállukon vittek. A koszorú kerete fémből, vagy fából készült, erre szőlőfürtöket, leveleket, búzát, vagy még borosüveget is aggattak.

forrás: Fortepanforrás: Fortepan

Főleg a feudalizmus idejében volt divat, hogy ezután a menet a szőlősgazda házához vonult, ahol hangos rigmusokkal dicsérték a jószívűségéért, vagy éppen kigúnyolták mondókáikban a fukarságáért. Ezután vette kezdetét az éjszakába torkolló szüreti bál.

Ugyanúgy, ahogy a szüreti nótáknak, mondókáknak is megvolt a hagyománya, hogy melyik munkafolyamatnál, vagy éppen a korábban említett földesúri háznál csendülnek fel, úgy a szüreti báloknak is voltak visszatérő szokásai. Ilyenkor előtérbe került a tréfálkozás és némileg a farsangra hajazva bizonyos szerepekbe bújtak az ünneplők.

Az egyik leggyakoribb a csőszlányok és csőszlegények voltak. Az ő feladatuk az volt, hogy őrizzék a legszebb szőlőfürtöket, amelyeket felaggattak a faragott botokra. A vendégsereg ugyanis előszeretettel lopkodta a szemeket ezekről, akit viszont lopáson értek, annak jelképes összeget kellett befizetni. Ezt pedig a bál költségeinek fedezésére fordították. Ez a szokás egyébként az 1970-es években szervezett szüreti bálokon is feltűnt.

Szentgálon szombaton tartottak vidám szüreti felvonulástSzentgálon szombaton tartottak vidám szüreti felvonulást

Hasonlóan nem haltak ki, sőt reneszánszukat élik a szüreti felvonulások is. Ezekben is számos népi motívum megjelenik, amelyek viszont a magyar folklórnál sokkal régebbi gyökerekkel rendelkeznek. Az egész szüreti felvonulás szokása még a római időkre nyúlik vissza, akkor Bacchust, a bor istenét ünnepelték ezzel együtt.

Az ő alakja a magyar lovasszekereken is megjelent régebben, vagyis egy vörösbe öltöztetett férfi bábué, akit viszont „magyarosítottak” és így lett belőle Baksus Pajtás. Volt olyan hely is, ahol egyenesen huszárruhába öltöztették és egy hordó tetejére ültették.

De Baksus Pajtás mellett a borkirály és borkirályné is megjelent, ők azok az emberek voltak, akik házigazdái voltak az az évi szüreti bálnak. A menet során vidám színházi jeleneteket is megidéztek, például, ahogy a csősz és a tolvaj veszekszik egymással, de jelmezekben megidézték a törököt, a szerecsent, a cigányt, a vándorárust, de még a medvetáncoltatót is a magyar történelemből és mondavilágból.

Ehhez hasonló szüreti felvonulások környékünkön is megjelennek, Gyulafirátóton és Szentgálon például minden évben sokaknak állandó programja szeptemberben.

A hagyományőrzés Szentgálon is fontos. Az ünnepségre Ovádi Péter, országgyűlési képviselő is  minden évben hivatalos.A hagyományőrzés Szentgálon is fontos. Az ünnepségre Ovádi Péter, országgyűlési képviselő is minden évben hivatalos.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Hogyan nőtt ki egy bulvárhírből Európa egyik legnívósabb vitorlásversenye? Egy 19. századi bulvárhír miatt indult el rohamos léptekben a balatoni vitorlázás fejlesztése, amit aztán a két világháború és a tó gazdasági és társadalmi átalakulásai sem törtek meg. Éppen kilencven évvel ezelőtt pedig elrajtolt az első olyan tókerülő verseny, ami mára Európa egyik legnevesebb vitorlás viadala lett és mindenki csak úgy emlegeti, hogy Kékszalag. De pontosan kik voltak az úttörők a balatoni vitorlázásban és miért éppen kékszínű az a szalag. Történeti cikkünkben ezeket is elmondjuk. 2024. július 16. 14:29 Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál Fegyvertelen foglyokat mészároltak le Mohácsnál A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően. 2024. július 15. 15:22 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' Amiről az időjárás mesél 'Ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie' „Hogyha dörög hajnalban, szél megindul óhatatlan. Hogyha délben gurgulázik, erdő-mező bőrig ázik. És ha zendül alkonyatkor, zivatar lesz a javából.” – dédapáink kalendáriuma emlékeztette ezzel a Szent Jakab havára érvényes intelemmel az aratókat. Mert bizony a nyár legmelegebb hónapja – a július – sem mentes a szélsőséges időjárási fordulatoktól. Ilyenkor kúszik legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, és ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, zivatarok. 5-én pedig, Sarolta esője – miként azt a hajdani időjósok megfigyelték és hangoztatták is – tönkreteszi a várható diótermést. 2024. július 3. 22:21 Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Most akkor Grúzia vagy Georgia ejtette ki a magyarokat? Szerda este egy kaukázusi ország teljes értetlenségbe taszította a magyarokat. Egyfelől azért, hogy hogyan tudták legyőzni a labdarúgó Európa-bajnokságon a Cristiano Ronaldóval felálló portugálokat – ezzel kiejtve a magyarokat a tornáról – valamint, hogy miért nevezte őket végig a kommentátor georgiaiaknak grúzok helyett. 2024. június 27. 8:27

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.