Miért tartják sokan úgy, hogy Veszprém egy női karakterű város? És miben nyilvánul ez meg? Másfél évvel ezelőtt néhány veszprémi nő úgy gondolta, hogy tudni vélik erre a választ és megkísérlik bemutatni a nagyobb nyilvánosság előtt is. Ekkor alakították meg a Királynék földjén munkacsoportját. Ez volt az első a lépés azon az úton, amelynek a végéhez ezen a héten érkeztek el, legalábbis formálisan.
A Héthelyi Réka vezette csapatban olyan átlagos veszprémi nők kaptak helyet, akik a mindennapokban a családanyai, szociális szféra, vállalkozó, vagy éppen kulturális területeken állnak helyt, szabadidejüket pedig arra áldozták, hogy igazi lokálpatriótaként bemutassák ezeknek a szerepeknek a veszprémi specifikumait.
Mert Veszprém nőiessége éppen ebből a kreatív, kedves, mindig fiatalos, megújulni képes adottságából ered, pont, amilyenek a hölgyek is, vallják a Királynék földjén programban dolgozók.
Ahhoz, hogy kibontsák ezt az ötletüket az Európa Kulturális Főváros adott támogatást, így indulhatott meg tavaly májusban az a programsorozat, ami több száz eseményen és több ezer bevont veszprémin van túl.
„A kincskeresés most véget ért, megmutatjuk, hogy mennyi értéket találtunk Veszprémben az elmúlt időszakban.” – hangzott el szombaton az ActiCity-ben Sótonyi Mónikától, a Királynék földjén program egyik tagjától, amikor elkezdődött az egésznapos, sőt egyes elemeit tekintve több hetes eseménysorozat, amit Királynék hetére kereszteltek, és amin keresztül esszenciájában akarták megmutatni Veszprém sokoldalú nőiességét.
A szervezőknek nem volt egyszerű feladata, mégis sikerült a legszélesebb merítéssel összeállítani a kínálatot.
Az ActiCity-ben ott voltak a veszprémi „alkotó nők” olyan helyben tevékenykedő amatőr művészek, akik szabadidejüket arra áldozzák, hogy különböző kézzel készült műalkotásokat készítsenek, ezekből lehetett egy zsibvásár keretében válogatni az érdeklődőknek.
De megjelent az „egészséges nő” karaktere is azáltal, hogy Csáti-Ersók Marietta jóvoltából jógafoglalkozást is tartottak. A családanya és fiatal lányok témakörében játszóházat szerveztek, valamint a Gyulai Art jóvoltából 3D-s veszprémi sziluett előtt is lehetett fotókat készíteni, ahogy királylány és királykisasszony ruhákban is, mindkettő hosszú hónapok munkájának az eredménye, hiszen Gyulai Attila festőművész, valamint a Szent Margit Óvoda munkatársai és óvodásai közösen készítették el ezeket az installációkat, egyik másik programelem keretében pedig a ruhákat.
De még ugyanezen a napon „Középpontban a nő” címmel konferenciát is tartottak ugyanúgy az ActiCity-ben – erről későbbi cikkünkben részletesen írunk majd – a Zeneiskolában pedig „Hangó csipke” fantázianéven a Gizella Nőikar adott koncertet.
Az ActiCity eseményein Porga Gyula, polgármester is jelen volt, ő egyébként a Királynék földjén fővédnöke, nyitóbeszédében pedig főleg a közösségekben rejlő erőre hívta fel a figyelmet. Közösséghez tartozni egyet jelent azzal, hogy fontosnak érezzük magunkat, ez EKF-ben pedig éppen ezért helyezték a hangsúlyt ennek a fejlesztésére Veszprémben, a Királynék földjén csapata pedig tökéletesen felismerte ezt.
A szombati nappal azonban nem értek véget a programok. Vasárnap délután öt órakor a Papírkutya kultúrbisztróban folytatódik az „Arcok, képek, utak” beszélgetős sorozat, ezúttal Albert Fruzsina szociológussal. (A korábbi beszélgetéseket a Vehíren, ami a Királynék földjén médiapartnere vágatlanul visszanézhetik.)
Hétfőn pedig az EKF Kossuth utcai irodájában „Nők kezei nyomán” címmel nyílik kiállítás.
