Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kik ezek a színes egyéniségek Veszprém utcáin?

2023. szeptember 29. 22:10
Pár napja több életnagyságú emberi szobor jelent meg Veszprém belvárosának különböző helyszínein. Mindegyikük egy kultikus veszprémi polgárt ábrázol, de van egy érdekes csavar a történetben. Cikkünkben eláruljuk, hogy kik is ők valójában, miért kerültek ki az utcára, miért pont ilyen színben, és miért pont ezekre a helyekre.

Öt helyszínen öt legendás veszprémi alakja elevenedett meg szembetűnő színes szobrok formájában. Ők név szerint Csikász Imre, Cholnoky Jenő, Rosenberg Jenő, Francsics Károly és Óvári Ferenc. Mindegyikük neve ismerős lehet a veszprémieknek, ha máshonnan nem is az utcák, vagy városrészek elnevezéséről. Veszprém egykoron élt köztiszteletben álló polgárai voltak, akik most a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros programnak, azon belül is a Privát Veszprém alprojektnek köszönhetően élethű valójukban ismét megelevenednek. Persze ebben is van egy kis csavar és kreativitás, ahogy a legtöbb EKF projektnél már megszokhattuk, de erről majd kicsit később.

Az öt szobor öt különböző helyre került ki: Csikász Imre a Fricska közelébe, Rosenberg Jenő a KUNSZT kávézó elé, Francsics Károly a város legújabb vegán étterme, az Ablak a Bablak elé, Cholnoky Jenő a Sarolta-udvarba, Óvári Ferenc pedig a Petőfi Színház mellé. A helyszíneket nem a randomgenerátor dobta ki. Mindegyik személy életében valahogyan kötődött hozzájuk. Csikász Imre például szülőháza mellé került, Francsics Károly pedig egykori borbélyműhelye előtt tűnik fel újra.

Na, de kik is ők valójában? Kik ezek a híres veszprémiek, akiket kiválasztottak arra, hogy akár több, mint száz évvel haláluk után szobor formájában visszatérjenek egykori otthonukhoz?

Ennek megválaszolásában Márkusné Vörös Hajnalka, a VEB2023 tanácsadója, a projekt egyik munkatársa mesélt portálunknak.

Talán Cholnoky Jenőt kell legkevésbé bemutatni. Három fivérével együtt meghatározó formálói voltak Veszprémnek és a magyar tudományos életnek. Jenő földrajztudósként tette le a névjegyét, többek közt a Balaton-felvidéken végzett kutatásaival.

Csikász Imre, bár a 30. életéve betöltése előtt elhunyt, a XX. század elején az egyik legtehetségesebb magyar szobrászművészként tartották számon. A tehetség mellé pedig ngyfokú bohémság is társult a személyiségéhez. Több kép is fennmaradt róla, ahogy a mai Eszterházy és Jókai utcák találkozásánál lévő szülői ház mellett vidáman fürdik a Sédben a barátaival.

Óvári Ferenc a XX. század elején volt Veszprém országgyűlési képviselője, majd ezután is számos fontos tisztség birtokosa. Az ő kezdeményezésére kezdték el tervezni a Balaton északi partjának vasútvonalát és a Veszprémet Alsóörssel összekötő szakaszt is. Számos kulturális intézmény létrehozásában szerepet vállalt, takarékpénztárt is vezetett, valamint több tűzoltó-egyesületet alapított a térségben.

Rosenberg Jenő szintén a XX. század elején élt Veszprémben. Ő volt a város tisztiorvosa, de sokan csak úgy emlegették, hogy a „szegények doktora”. Ez a jelző azért ragadt rá, mert éllítólag több esetben ő maga vásárolta meg a gyógyszereket azoknak a betegeinek, akiknek nem telt rá. A spanyolnátha világjárvány idején ő szorgalmazta, hogy a mai Endrődi-lakótelep területén hozzanak létre járványkórházat, ahol ő maga is dolgozott. Elhivatottságát mi sem jelzi jobban, mint, hogy amikor 1935-ben meghalt, akkor is éppen egy betegénél volt, ahol ő esett össze és már nem tért vissza az életbe.

Francsics Károly némileg kilóg a sorból, hiszen ő maga nem volt a legnagyobb köztiszteletben álló személyeket tömörítő közösség tagja. Ő egy egyszerű borbélymester volt, akinek a mai Óvárosban volt az üzlete. Mégis, a mai napig sokat köszönhet neki város, hogy részletesen ismerhetjük a XIX. századi Veszprémet. Francsics ugyanis hosszú éveken át vezette a naplóját, ami halála után fennmaradt. Ebben ír többek közt az 1848-as forradalomról is, de számos hétköznapi veszprémi történetről is.

A mostani projekt, ami a BuildingScape és a Szauder Dávid ötlete nyomán az EKF támogatásával valósulhatott meg tehát ezeknek az embereknek az alakjait idézték meg öt különböző műanyag szobor formájában. Ezek a szobrok speciális 3D- nyomtatási technológiával, újrahasznosított PET-palackokból készültek, élénk színük pedig az EKF hivatalos arculatához igazodik, azaz ezekkel az árnyalatokkal már biztosan találkozott minden veszprémi valamelyik EKF-es program során.

Viszont van egy különleges csavar is a történetben. Hiszen nem teljesen igaz az az állítás, hogy teljes mértékben az említett öt személy arca köszön vissza a szobrokról. Habár a hasonlóság kísérteties.

Hajnalka elárulta, hogy mindegyik személyt egy ma élő emberről mintázták, pontosabban az arcukat scannelték be, majd 3D-technológiával kinyomtatták ezeket a szobrokat. Hosszan keresgették, hogy kik azok, akik külsőleg hasonlítanak erre az öt felmenőre, végül több esetben sikerült olyan embert találni, akik nem csak külsejükben, de még a személyiségükben is mutatnak hasonlóságot.

Cholnoky Jenő esetében például a földrajztudós dédunokája volt a modell. Rosenberger Jenőnél egy fiatal orvostanhallgató. Óvári Ferencé, Zeitler Gusztáv, veszprémi tanár. Csikász Imre, aki életében egy bohém művész hírében állt egy másik, kortárs bohém művész, Laki L. László kölcsönözte az arcát. A legérdekesebb viszont Francsics Károly, bormélymester, akiről nem maradt fent kép, nem tudjuk, hogy pontosan hogyan nézett ki, ezért a projekten dolgozók úgy döntöttek, hogy egy olyan embert kérnek fel Francsics megszemélyesítésére, akinél jobban kevesen ismerik őt. Így lett Tóth G. Péter, történész arca Francsics Károlyé 2023-ban.

A szobrok az idei év végéig biztosan kint maradnak, az pedig a jövő zenéje, hogy mi lesz utána a sorsuk, de addig bárki találkozhat, szelfizhet bármelyikükkel.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Miről mesélnek a veszprémi székesegyház harangjai? Veszprémi Főegyházmegye Miről mesélnek a veszprémi székesegyház harangjai? A veszprémieknek már közhelyszerű az a megállapítás, hogy ebben a városban állandóan fúj a szél és harangoznak. Amíg az egyik ezek közül egy térségre jellemző időjárási adottság csupán, addig a másik komoly történelmiséggel bír, amihez az ember érzelmileg is tud kötődni, sőt, akár rajongani is. Kulcsár Dávid, a Szent Mihály-székesegyház káplánja pont így van a harangokkal. Az ő példáján keresztül pedig feltárul a templomtornyok lakóinak gazdag története is. tegnap 20:09 A Franz Ferdinand lesz a sztárfellépő a Művészetek Völgyében kultúra A Franz Ferdinand lesz a sztárfellépő a Művészetek Völgyében A Franz Ferdinand lesz a zenei kínálat sztárfellépője idén a Művészetek Völgyében. A fesztivált július 18-tól 27-ig rendezik meg a Balaton-felvidéken, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden - közölték a szervezők kedden az MTI-vel. 2025. február 11. 14:24 Kárpáti Barbara: A Jászai Mari feltámasztása című darab rólunk szól kultúra Kárpáti Barbara: A Jászai Mari feltámasztása című darab rólunk szól A Pannon Várszínház február tizennegyedikén mutatja be a Márton László által írt Jászai Mari feltámasztása című darabot, melyet Szelle Dávid rendezett, s a főszerepben Kárpáti Barbara látható, akit többek között arról kérdeztünk, milyen azonosságokat vél felfedezni személye és Jászai Mari személye között, milyen jellegű kihívás számára a szerep, és milyen próbafolyamat áll mögöttük. 2025. február 10. 13:55 SzocMODern – Zachar István kiállítása a Csikász Galériában kultúra SzocMODern – Zachar István kiállítása a Csikász Galériában A Művészetek Háza Veszprém szervezésében február 8-án megnyílt Zachar István képzőművész SzocMODern című kiállítása a Csikász Galériában. 2025. február 9. 11:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.